Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Veress Márton: Néhány bakonyi patakmeder mésztufa kiválásainak morfogenetikai típusai

18 HIDROLÓGIAI K07.I.ÖNY 2002. 82. fiVF. 1. S7. - A gátak többsége torlaton képződött Valószínűleg azok a gátak is torlaton képződtek, amelyeknél ez nem mutatható ki, csak a lerakódott anyag a torlatot már teljesen elfedte. - A gátak alaprajzukat tekintve változatosak Előfordulnak egyenes, a meder hossztengelyére merőleges, valamint szabálytalan alaprajzú gátak - A gátképzödés a vízkilépési helyektől csak távolabb következik be A Királykúti-völgyben az első gát a forrástól 120 m-re, a Koloska-völgyben mintegy 200 m-re jelenik meg. Tehát ahhoz, hogy a kicsapódási útem elérje a gátképződéshez szükséges mértéket, valamennyi időnek el kell telnie. (Természetesen kicsapódás a mindenkori első gát felett is végbemegy, de ez az anyagmennyiség kevés a gát kialakulásához ) Miután a C0

2 kilépését számos tényező befolyásolhatja (áramlási sebesség, akadályok, a növényzet C0

2 felvétele a vízből) a különböző vízfolyásokon a gátképződés más és más távolságoknál kezdődhet A gátsürűség nem egyenletes A gátak csoportokat és ezen belül alcsoportokat képeznek. Egy bizonyos távolságra a forrásoktól, amikor a Ca

+'-ion kiválási üteme lecsökken, a gátképződés megszűnik. Úgy tűnik, hogy a gátas és gátmentes mederszakaszok és azok meredeksége között nincs közvetlen kapcsolat. Gátas mederszakaszok előfordulhatnak kisebb, de nagyobb meredekségű medertalpakon is Fontos lehet a gátképződés szempontjából a kiválási zónában a mederszakasz esése (Id alább), ill. az, hogy milyen a medertalp lejtőszogének változása csökkenő, vagy növekedő mértékű Az itt jellemzett két völgy azon mederszakaszain fordulnak elő inkább gátak, ahol a meder esése a vízáramlás irányába csökkenő mértékű. - Némelyik szélesebb gáton, vagy a gát mögött, ill. a gátak között (Koloska-völgy) kisebb 1-2 cm-es szélességű és magasságú lépcsőkből álló lépcsősor is kifejlődhet, amelyek oldalirányú kiterjedése rendszerint a meder szélességénél kisebb. Itt említjük meg, hogy az Örvényesi-Séd mésztufa képződményei (a vízfolyást a Körtvélyes-hegy és az Ágas-Magas-hegy közti szakaszon vizsgáltuk) átmenetet képeznek a Királykúti-völgy, a Koloska-völgy és a Vászolyi-völgy képződményei között Torlatokon kialakult mésztufagátak és mögöttük több m-es hosszúságban képződött hullámos felületű bevonatok (valószínűleg kevés mésztufából és sok iszapból épülnek fel) jellemzik a vízfolyás medrét Részletesebb jellemzésétől felmérés hiányában eltekintünk 3.1.3. A Judit-forrás patakja A forrás középső-kréta requeniás mészkő karsztvíz emeletét csapolja meg A meder üledékeiben a mészanyag (diszperzen eloszolva az iszapban) fokozatosan jelenik meg. Az első mésztufagát a forrástól 25 m-re található. Innen a folyásirány mentén a gátak nem egyenletes eloszlásban, de öszszességében egyre nagyobb sűrűséggel fordulnak elő. A forrástól mintegy 47 m-re kezdődik az a mésztufabevonatos (mésztufakúp?), amely mintegy 22 m hosszan fejlődik ki. A mészbevonat feltehetően vastag (talán több m) és formakincse összetett (Id alább). A mésztufa bevonat (vagy mésztufakúp) alsó peremétől a meder aljzaton kevésbé tagolt felszínű bevonat alakult ki még eléggé folytonos kifejlődésben Rajta a mésztufagátak egyre ritkábban fordulnak elő (Ezek többnyire torlatokon ülnek) A meder mésztufa formái az alábbiak 4. ábra: A Koloska-völgy mészXufagátas mederszakaszának alaprajza .leimagyarázat: 1. mederre merőleges, egyenes gát, 2. szabálytalan alaprajzú gát, 3. mcszhevonatos kőtörmelék és kötiiml), 4. iszap, 5. més/.iszap, 6. iszap kövekkel - Alaprajzuk szerint a mésztufagátaknak két típusa az egyenes és az íves különíthető el Az egyenesek lényegében morfológiailag (de valószínűleg genetikailag is) megegyez-