Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Veress Márton: Néhány bakonyi patakmeder mésztufa kiválásainak morfogenetikai típusai

VKkHSS M : Né

hány bakonyi pata

kmeder rncs/lulü kiválásai 19 nek a Balaton-felvidéki vízfolyások mésztufagátjaival Torlatokon fejlődtek ki, mögöttük medencék nincsenek, kis magasságúak A meder felső- és alsó részén fordulnak elő, ahol valószínűleg a kicsapódás intenzitása kisebb Az íves gátak magasabbak, mögöttük medence található (ezek részben feltöltődnek iszappal, mésziszappal, vagy növényi hulladékkal). Külső faluk aláhajló, peremük újszerű mélyedésekkel (irányuk a gátra merőleges) tagolt Az íves mésztufagátak öszszetettek is lehetnek. Rendszerint még az utóbbiak sem terjeszkednek meder peremtől peremig. Az íves gátak ott alakulnak ki, ahol a meder, ill a mésztufagát képződés sávja szélesebb Ha a szélesebb sávú mésztufa képződés az intenzívebb kicsapódás zónájának felel meg, valószínűsíthető, - amit más adatok is alátámasztanak - hogy az íves gátak akkor keletkeznek, ha időegység alatt több anyag csapódik le. - A lépcsőformák a meder lejtésének irányába forduló mésztufa falak Előfordulnak közöttük alaprajzukat tekintve egyenes, íves, vagy szabálytalan lefutásúak Jelenlegi ismereteink szerint nem dönthető el, hogy gátak mögötti medencék feltöltődésével vagy a mésztufa helyileg széles sávban végbement képződés során alakulnak-e ki - Mikrogátak (mögöttük kis medencékkel) 1-2 dm-es, esetleg cm-es szélességű és magasságú formák Az íves mésztufagátak zónájában 47 és 69 m között nagy sűrűséggel borítják a mésztufa bevonatos (mésztufakúp) felszínt A medencék nem mindig gátak mögött találhatók Előfordul, hogy madáritatóhoz hasonló mélyedéseket formálnak a mésztufa bevonatos felszínen IV "ál v.üil Km- 5ctn Lm" I Sem Fin" Ocm Sz -1Ocm Lm"45cm Fm = ÖcmO Sz • M3cm Lm'Jxni Sz -65cm Fm" lOcm Lin* 40cm Sz -:00cm 50 100 150 200 250 |°o° 11 LAJ2&3 300 350 400 m 5. ábra: A Koloska-völgy mésztufagátas szakaszának hosszmetszete Jelmagyarázat: 1. kőtörmelék, 2. növényi hulladék, 3. mintavételi hely 1. táblázat A vizsgált vízfolyások vizének, üledékeinek és mésztufa-gátjainak Ca^- és Mg^-ion tartalma* A minta Mintavételi Ca^-ion tartaCa"-ion tart. a mederMg^-ion tartaMg^-ion tart. a mederszáma hely lom a vízben talp üledékében ill. a lom a vizben talp üledékében ill. a Megjegyzés (mg/l) més/.tufa-gátban (mg/l) (mg/l) mésztu fa-gátban (mg/I) 2000/06/10/6 Királykúti-völgy 109,7 48,23 Forrásból 2000/06/10/1 Királykúti-völgy 89,05 49,01 V gát felett 2000/06/10/2 Királykúti-völgy 87,83 . 48,21 V. gát alatt 2000/06/10/3 Királykúti-völgy . 31,62 0,62 V. gát anyagából 2000/06/10/4 Királykúti-völgy 9,38 0,73 2000/06/10/5 Királykúti-völgy 29,10 1,44 2000/06/10/7 Koloska-völgy 104,7 48,23 Forrásból 2000/06/10/10 Koloska-völgy 104,0 49,37 III. gát lelett 2000/06/10/9 Koloska-völgy 100,3 49,31 III. gát alatt 2000/07/5/1 Judit-forr. patakja 173,6 28,81 Forrásnál 2000/07/5/2 Judil-forr. patakja 140,3 27,70 XXIII gát felett 2000/07/5/3 Judit-forr patak|a 138,9 21,90 XIII. gát alatt 2000/07/5/4 Judit-forr. patakja 100,8 21,% VI és VII gál közölt 2000/07/5/5 Judit-forr. patakja 10,34 0,655 Hiszivárgási helyeknél * ii minták anyagtartalmának meghatározását a Megyei Növényegészségügy .?.2. A patakok vizének és üledékeiknek Ca"- és Mg *ion tartalma Ca - és Mg' '-ion tartalom meghatározásokat a Királykúti-, a Koloska-völgy és a Judit-forrás patakjainak medreiben •i- és Tala|\édelmi Állomáson végezték, ICP-(< )HS) kódszámú módszerrel végeztünk A különböző helyekről gyűjtött minták Ca - és Mg -ton mennyiségét az / táblázatban tüntettük fel Az adatokat elemezve az alábbiak állapíthatók meg