Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés (Pálfai I.: Magyarország holtágai)

122 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. A két ország együttműködésében - a BWT mellett ­hallatja szavát az 1824-ben alapított USA-beli Depart­ment of the Army Corps of Engineers, továbbá az U.S. Geological Survey és az Environment Canada and the B.C. Ministry of the Environment Minden év áprilisában elemző írást adnak közre az elmúlt időszak tapasztalatai­ról. Mindkét országban működik a Kootenay Lake Board of Control társaság. Irodáik Vancouverben és Seattleban dolgozzák fel a befutó adatokat. A fenti nemzetközi fela­datokat is ellátó vízügyi csoportosulások hatáskörébe tar­tozik az általunk vizsgált területen a Trail-től délre talál­ható Pend Oreille folyó, a Columbia bal parti mellékfolyó­ja. Ennek 410 hektáros tározó tavát 80 m magas gát hoz­ta létre Az 1979 óta működő vízerőmű 594 MW kapaci­tással több mint 3 milliárd kWó áramot termel évente. Észak-Amerika nyugati partjain a folyók lépcsőzése a­kadályt gördít a lazacok vándorlása elé. Érintett terüle­tünkön ez kisebb gondot jelent, mint az USA-ban az Al­só-Columbián, a Snake folyón, vagy a Fraseren. A mi fel­adatunk egy régió megosztott vízhálózatának együttmű­ködésen alapuló bemutatása volt. Kanada hatalmas édes­vízkészlete ma már legértékesebb természeti erőforrásai közé tartozik. Ennek egy része, éppen a Columbia révén enyhíteni tudná az USA nyugati szövetségi államainak vízhiányát, amire a hatvanas években induló NAWAPA (North America Water and Power Alliance) terv gondo­latai adtak megvalósítható példákat Irodalom Czaya, E.: Rivers of the World. Cambridge University Press Cambridge 1983 Horváth, E.: A víztározók nagy gátjainak élettartama és jövője. Hidro­lógiai Közlöny 2000/3. pp. 192-196 Montaigne, F.: A River Dammed - Columbia River National Geogra­phic 2001/4. pp.: 2-33 Paterson, J.H.: North America New York Oxford University Press 1979 Der Fischer Weltalmanach 2001 Fischer Taschenbuch Verlag Frank­furt am Main The New Canadian Oxford Atlas 1977 1985 anadian Oxford World Atlas 1992 West Kootenay Power 1994 Annual Report pp.: 1-34 West Kootenay Power 1999. Annual Report pp. 1-32 Westermann Lexikon der Georgaphie Georg Westermann Verl Uraun­schweig 1968 A kézirat beérkezett: 2001. november 15. Some examples for cross-border water management between British Columbia (Canada) and the United States of America Korompai, G. Abstract: The River Kootenay has its source in Canada and its crosses two USA states during its course. Finally, it returns to the country of its source. Before reaching its erosion base level - the River Columbia - its flows into a lake of considerable size and then stepping out from the lake it supports several hydroelectric plants. As the opportunities offered by the River Koo­tenay are exploited id Montana (USA) as well, a close water management co-operation between the two countries became unavoidable Consequently, it is not indifferent that how much water flows to Columbia and to the United States Keywords: agreement, co-operation, hydroelectric plant, natural resources. KOROMPAI GABOR dr. Történelem-földrajz szakos középiskolai tanán diplomáját a debrccem Kossuth Lajos Tudományegyetem szerezte 1962­ben. Néhány évi tanítás és hivatalnokoskodás után tanársegédi kinevezést nyert egykori egyetemének Gazdaságföldrajzi Tanszékére, (később Társadalomföldrajzi- és Területfejlesztési Tanszék). 1969-ben megvédte "A dunai áruszállítás gazda­sági földrajzi vizsgálata" c. egyetemi doktori értekezését, amit követően adjunktusi kinevezést kapott. Kandidátusi érteke­zése részben a fenti témakörben készül, (Irányítását a régebbi tanszékvezető, dr. Enyedi György akadémikus, ill. a néhai dr. Fekete György professzor végezte). Kutatási területe elsősorban a vízi szállításhoz kapcsolódó közlekedés-földrajzi téma­kör. 1995-ben főállásából nyugdíjba vonult, de tanszéki oktató munkáját továbbra is folytatja. Könyvismerteté s Pálfai Imre: Magyarország holtágai A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium kiadása, Buda­pest, 2001. Szerkesztette: Pálfai Imre, a szerkesztő munka­társai: Boga Tamás László, Fekete Endre, Takács Ist­vánná. Nagyszámú szerzőgárda. Az állapotfelvétel irányítói: Víz-Inter Mérnökiroda Kft. (Duna-völgyi holtágak), Alsó­Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Tisza-völgyi holtágak). 17 x 24 cm formátum, 231 old., 171 színes térkép-részlet, színes fényképek, angol ny. összefoglaló). * A holtágak síkvidéki területeink különleges színfoltjai. Jó­részt még őrzik az egykori folyó menti táj jellegzetességeit és szépségét. A holtágak egy csoportjának élővilága rendkí­vül változatos és gazdag, kitűntetett védelemre érdemes. A holtágak egy másik csoportja gazdasági és jóléti célokra sok­féleképp hasznosítható. A jelen kötet a magyarországi folyók menti, legalább 4 há nagyságú holtágakról nyújt átfogó átte­kintést. Összesen 237 holtág leírását tartalmazza a követke­ző megoszlás szerint: Duna völgye 57, Tisza völgye 180. E­zeken belül: Duna 17, Ferenc tápcsatorna 5, Ráckeve-Sorok­sári Dunaág 2, Mosoni Duna 6, Dráva 15, Mura 2, Rába 3, Rábca 7, Tisza 80, Maros 2, Hármas-Körös 36, Kettős-Kö­rös 5, Fekete-Körös 1, Sebes-Körös 6, Berettyó 1, Zagyva 7, Tama 1, Hernád 5, Takta 8, Bodrog 22, Szamos 5, Túr I. Keletkezésük szerint a holtágak kétfélék: az anyafolyóról természetes úton fűződtek le, vagy folyószabályozás (meder­átvágás) révén keletkeztek. Az első csoportba 78, a máso­dikba 159 holtág tartozik. A holtágak nagyobb része (141) az árvízvédelmi töltésen kívül, a mentett oldalon helyezkedik el, kisebb része (86) a töltések közötti hullámtéren, néhány pedig (10) a nyílt, ennek fele (5) nyángát által védett ártéren. A holtágak több mint a fele (131) állami tulajdonban van, s ezekből 58-nak a területileg illetékes vízügyi igazgatóság a vagyonkezelője 2001. közepéig 42 holtág került nemzeti parkok kezelésébe. 66 holtág önkormányzati tulajdonú, 40 pedig magántulajdonban van. A számba vett holtágak átlagos vízfelületének össz-nagy­sága 6978 há, ebből mentett oldali 5110, a többieké 1868 há. A holtágakban tárolt víz átlagos össztérfogata 119,4 millió m\ amelyből 87,2 millió a mentett oldali, és 32,2 millió az egyéb. Csak 15 %-uk vízminősége kifogástalan. A mostani feltáró munka különleges érték, a fejlődés alapja lehet. Dr. Vágás István

Next

/
Thumbnails
Contents