Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Császár József: Még egyszer a Dunáról

CSÁS7ÁR J.: Meg egyszer a Dunáról 87 4. Megbeszélés az érem másik oldaliról Az „érem másik oldala" érv-seregként nehezen értelmezhető, hiszen - nem lévén hidrobiológusok - ilyeneket nem sorakoztathatunk fel A felszíni vizek - köztük a Duna - vízminőségének alakulását azonban folyamatosan nyomon követjük, s vizsgálódásainkat a jelenen túlmenően a múltra vonatkozóan is elvégezzük. Az elméleti megfontolásokra vonatkozó, egy adott szerv vagy személy vizsgálataira alapozott kijelentéseket, ha más szervek vagy személyek vizsgálatai azt cáfolják főleg a cáfoló adatokból következő tények cáfolata nélkül - nem vagyunk hajlandók bizonyosságként elfogadni. a.) 1965 előtt keletkezett ortofoszíat vagy foszfor koncentráció adatokkal nem rendelkezünk, illetve ami van, annak hitelessége az akkori analitikai módszerek nagy szubjektív hibái, csekély érzékenysége alapján megkérdőjelezhető. A Duna mentén néhány nagyváros csatornázását már az elmúlt század végére megvalósították, de az 1,2 g/fő/nap fajlagos foszfor terhelés alapján a 2,5 - 3 millió ember ortofoszíat szennyezése a közepes kis vizek tartományában sem okozhatott 0,1 g/m^-nél nagyobb ortofoszíat koncén trációt. A nagy polifoszfät tartalmú mosószerek használata - aminek nyomán a fajlagos terhelés 1-3 g/fö/nap-ra emelkedett - a hatvanas évek második felére tehető Az intenzív mezőgazdálkodás megvalósítása során a műtrágya adagok ugyancsak 1960-70 között nőttek intenziven, s ekkor terjedtek el a mezőgazdaságban a hígtrágyás nagyállat-tartó telepek Az előbbiek alapján felszíni vízfolyásaink tápanyag terhelése a hatvanas évtizedben nőtt, tehát a koncentrációk is ekkor növekedtek jelentősen. Nem lehet az, hogy az eutrofizáció kiteljesedése ennek nyomán ment végbe? Nézzük meg az alábbi táblázatni. A Duna havi átlagos ortofoszfát koncentrációi (g/m

3) a hercegszántói szelvénynél 1 2 3 4 5 6 7 8 9 II 12 1965-67 0,28 0,19| 0,16 0,09 0,18 0,12 0,14 0,15 0,21 0,20 0,30 0,24 1976-90 0,54 0,50 0,47 0,31 0,31 0,38 0,39 0,36 0,40 0,85 0,58 0,58 Az éves átlagos koncentrációk átlagai is két és félszeresre emelkedtek, e növekedés az 1976-90-es időszakban az eutrofizációra nem lehetett hatástalan! b.) Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a lebegtetett hordalék koncentrációk csökkenésének egyedüli oka a dunai erőművek tározóiban keresendő, hiszen erre a vízgyűjtő területen végzett minden mederszabályozás, és minden lefolyás szabályozás hatással lehet Az a) pontban leírtak alapján arról sem vagyunk meggyőződve, hogy az eutrofizációt a hatvanas évtized végéig csupán a hordalék árnyékoló hatása korlátozta. A Duna átlagos havi lebegő anyag koncentrációi Budapest térségében (g/m t) 1 2 3 4 5 6 7 8 1« 11 12 Balló Mátyás 18*7-72. 16 110 301 100 99 236 246 200 50 38 21 Dr. Takáts Tibor I9M 191 193 224 222 257 220 358 189 153 163 210 VIZIG irn-9* 27 35 36 41 50 51 41 51 30 34 19 27 Félreértés ne üssék, a tamás hatására a sebesség csókken, tehát bizonyos mértékű ülepedés minden bünnnyal fellép. F.zt a Ráckevei (Soroksári-I Dunánál, a Kiskörei-tározónál évról-évre meg is ügyelhetjük, de a Vnlán lévó Hídvégi-tározónál is. Am, a Takáts-féle adatok stabilitásában és megbízhatóságában kételkedünk, hiszen a 180 elemű adatsornak mindössze 2 eleménél fordult elő 100 g/m

3 alatti koncentráció, pedig közben 29 és 34 cm-es kisvízállások is előfordultak. (Azt már Balló Mátyás is rögzítette, hogy a lebegtetett hordalék a vízhozammal, vízjárással fordított irányban változik). A kifogásolt mérések stabilitását a V1TUKI 1953-58 közli mérései is megkérdőjelezik. Akkor még nem helyezlek üzembe a Dunán erőmüvet, de a lebegőanyag koncentrációk többsége mégis a 70-90-es évtizedek koncentráció tartományaiba illeszkedik. Vízfolyásaink minőségi számbavétele, VITUKI1957. Hossz-szelvény vizsgálatok A mintmvéte! n Q CHsz lebegi o

2 teL KOI, BOI

s NO, ideje hefye dh m/s % ff/«' 1953-10 Rajka-Komárom 25 1100 16,3 80 8,2 1,1 2,0 -10 Komárom-Bpest fölött 30 1040 8,4 87 8,0 2,3 1,1 -11 Bpcst lolött l Jaja 37 900 16,5 70 11,2 1,6 9,4 1954-10 Komárom-Baja 58 1900 nm 82 10,4 1,9 5,0 1955-08 Bpest fölött- Dunaújv 28 4190 54 90 4,9 2,7 2,6 -09 Komárom-Visegrád 28 i7od 58 122 6,1 4,0 4,6 -09 Dunaújv.-Dunaföldvár 24 2480 105 106 6,5 2,6 3,9 Tanulmányok és kutatási eredmények Vil liK! 1963. Keresztszálas vizsgálatok A múUMvétet m Q Ossz O; teL AY>/, Uqe kefye Jk m'/t % 1958.04. Nagymaros 17 2900 2-33 84-94 4,2-4,4 04 Szentendre-sziget D. 21 3150 6-41 82-110 4,4-6,5 04 Szigetszentmiklós 13 3090 16-34 94-115 5,1-4,4 05 Dunaújváros 19 2900 25-48 126-150 6,4-6,9 05 Mohács 12 3660 35-% 102-113 6,0-9,5 c.) Szemes Gábor professzor vizsgálatainak időpontja misztifikált. Méréseivel kapcsolatban folytonosan a hatvanas évtized elejére hivatkoznak, ám a pontos évet eddig senkitől sem sikerült megtudnunk Ez azért lenne fontos, mert a hidrometeorológiai viszonyokkal a kialakuló klorofill-a koncentrációk viszonylag szorosan összefüggnek, s Rajkánál pl. 1960-65. között az éves átlagos vízhozamok is 1614-2853 m

3/s értékek között változtak Klorofill-a koncentrációk havi átlagúinak változásai (mx/m

3) 1. 234S.\ t 7. * li. 11. Rajka 1986. 6 5 14 32 40 29 65 56 44 102 9 8 1987. 3 4 15 31 31 33 15 11 27 11 13 8 1988. 4 18 32 16 50 26 40 26 7 19 13 7 Baja 1986 16 15 22 49 51 50 117 88 106 231 46 16 1987. 10 6 24 34 42 32 36 34 56 42 24 11 1988. 13 42 66 42 113 132 133 122 48 75 30 18 A táblázat bizonyítja, hogy a nagyvizes 1987-es évben a klorofill-a koncentrációk mennyivel kisebbek, mint a kisebb vízhozamokkal jellcruc/hctó határoló években Nem lehet, hogy Szemes professzor mérései ilyen nagyvúcs évhez, kapcsolhatók? Az. más kérdés, hogy a hatvanas évek elején a tápanyag koncentrációk alacsonyabb szintje miatt valószínűleg kisebb algaprodukció jöhetett létre, mint kcsőbb, de az. öt-tízszeraódés megkérdőjelezhető.