Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Császár József: Még egyszer a Dunáról
88 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001 81. ÉVF 2 SZ. A lebegtetett hordalék szerves frakciójának a sűrűsége kisebb az ásványinál, tehát a legnehezebben ülepedő. Ha ülepedés miatt a hordalék az ötödére csökken, a szerves hányad akkor is az ötszörösére növekedhet, ha abszolút mennyisége egy jottányit sem változik. A vízügy sajnálatosan nem vizsgálta a lebegő anyagok izzítási maradékait és veszteségeit. A felrázott és ülepített permanganátos oxigénfogyasztások differenciáiból azonban az arányokra következtethetünk. A Jrtrázptt és ülepített permanganátos oxigénigémyek eltérései a bajai szelvénynél feWl 1. 2. 3. 4. 5. 4. 7. 8. 9. I«. 11. 12. 1964-67 0,87 0,69 1,29 0,88 1,63 1,64 1,29 1,88 1,19 1,56 1,41 1,29 1976-80 1,76 2,40 2,35 2,67 2,43 1,83 1,95 2,16 2,79 2,03 1,66 1,43 1981-85 0,99 1,55 1,50 1,77 1,97 1,81 1,68 1,58 1,87 1,41 0,86 1,00 Az eltérések 1964-67 évek átlaga 1,30-ról 1976-80-ra 2,11 g/m 3-re növekedett, de 1981-85-re 1,50-re mérséklődött, így az állítás igazsága kétségbe vonható. A szerves hányad változása egyébként mindhárom időszakban az egész évre, s nemcsak a vegetációs időszakra volt jellemző, tehát az eutrolizáaóhoz csak erőszakoltan köthető. Az oxigén táhetítettségek jelentkezése a Dunák a tató A kapott értékeket nincs miért megkérdőjelezni, ám a vizsgálatok helye és időpontja tisztázatlan, ami pedig az eredményeket esetenként jelentősen befolyásolhatta. Altalános következtetést azonban nem lehet a táblázat adataiból levonni, hiszen, amint korábban láttuk, a VTTUK1 már 1955. őszén jelentós oxigén túltelítettségeket is mért Komárom és Dunaújváros között. Az 1958. májusában a mohácsi és a dunaújvárosi szelvényeknél végzett kereszlhálás vizsgálatok szerint a keresztszelvény minden föggélyében viszonylag egyenletes szintű túl telítettségeket talállak 1959-ben a nagy-felszíni vízműnél heti 1-2 alkalommal januártól november végéig végzett 77 vizsgálat 40 %-ának oxigén telítettsége meghaladta a 100 %-ot, 147 %-os maximummal. Miután a felszíni vizeknél a középső és alsó szakaszokon az oxigén túltelítettségek túlnyomó többsége az eutrofizációs folyamathoz köthető, állítható, hogy bizonyos eutrof fokozatok már az 1950-es években is előfordultak a Dunában. Szinte mulatságos, hogy a legnagyobb értékeket a mai lebegtetett hordalék koncentrációkat meghaladó időpontokban és szakaszokon találták. d ) Vizsgáltuk a vízhozam és a klorofill-a koncentrációk közötti regressziós kapcsolatokat. Az egyes hónapok atlagaival, illetve az egyes hónapok összetartozó elemeivei végzett számítások eredményei egyaránt negatív, többé-kevésbé szoros kapcsolatokat igazoltak A turbulencia tehát - egy adott határon túl, és természetesen a sebesség által befolyásolt lefolyásí idő rövidülésével együttesen - az eutrofizációt gátolja. e,) Vizsgálódásaink azt igazolják, hogy az algásodást biztosító ortofoszfat terhelések nagyobbik része a tisztított és tisztítatlan szennyvizek bevezetésével kapcsolatos. A mezőgazdasági területekről elsősorban nem reaktív azaz: vízben nem oldható - foszfor származékok mosódnak be. Ez azt jelenti, hogy jó hatásfokú III. szennyvíztisztító fokozatok alkalmazásával a felszíni vízfolyások ortofoszfat terhelése nagy mértékben korlátozható. A Duna német cs osztrák szakaszain az utolsó évtizedben üzembe helyezett f'uszfortalanítók hatására az. ortofo&zfit koncentrációk jelentősen csökkentek. A csökkent tápanyag ellátottság eredményeként az eutrofizáció a Duna hazai szakaszán mérséklődött. Az ortofoszfát-fosjfor PO^ 4-P koncentrációk évszakos atlagainak trendjei Rmjkm, 196S-9» -tél Cn = 266 - 5,06n r = 0,62 M = 182 mg/m 3 - tavasz Cn = 198 - 4,77n r = 0,71 M = 122 mgW - nvár Cn = 264 - 3,17n r = 0,64 M = 114 mg/m~ - ősz Cn = 232 - 4,15n r = 0,60 M = 166 mg/m 3 Ha/m, 1971-9» -tél Cn= 195-3,17n r = 0,57 M = 148 mg/m 3 - tavasz Cn = 143 - 3,28o r = 0,61 M = 94 mg/m 3 -nyár Cn= 134-3,Oln r = 0,64 M = 89 mg/m 3 - ósz Cn = 170 - 3,28n r = 0,58 M= 121 mg/m 3 A regressziós egyenletek minden évszakban csökkenést jeleztek. A korrelációs tényezők a valóságosnál lazább összefüggést igazolnak. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vizsgált időtáv első évtizedében nem a csökkenés, hanem a növekedés volt a jellemző, és ez a kapcsolatot fellazította! f.) Az enyhén lúgos kémhatású Dunában a nehézfémek kicsapódásával, a tározó terekben való kiulcpcdésévd, a fenéken zajló anaerob bomlási folyamatok hatására oldatba kerülésével és a talajvízbe való szivárgásával számolni kell Véleményünk szermt azonban nem a dunai vízhasználatokat kell a szennyezésekhez, igazítani, hanem fordítva. A szigorodó környezetvédelmi előírások mellett a nehézfémek az elmúlt években minden bizmnyal kisebb mértékben terhelik a Dunát, de ez a szórványos és nem homogén adatbázissal egyértelműen nem bizonyítható. g.) A „C" variánst üzembe helyezték (1993), de a jóslat nem következett be - a klorofill-a koncentrációk a Duna vizsgált szelvényeinél nem növekedtek, hanem csökkentek. Ez természetesen nem a tarozásnak köszönhető, hanem a tápanyag koncentrációk nem várt és nem hitt csökkenésének Az 1975. óta rendszeresen mért UorofiO-a koncentrációk jellemző statisztikái a rajkai és a bajai szelvénynél „ ("g/J ) Rajka Baja n M M mmL mmx. m M i mm. mmx. 1975 22 26 22 120 55 53 78 4,7 132 1976 26 54 50 2,8 196 64 67 51 42 186 1977 17 40 31 4,2 99 63 53 48 5,0 248 1978 51 25 25 2,4 119 99 43 37 0,0 183 1979 51 20 16 2,7 85 98 38 42 0,0 181 1980 52 24 22 2 83 104 36 35 0,0 125 1981 51 35 34 2,7 130 100 53 52 1,7 237 1982 51 36 30 3,8 114 105 61 51 4,7 201 1983 51 32 25 1,7 107 % 77 52 6,3 250 1984 52 28 28 3,4 124 88 71 61 2,1 279 1985 51 38 32 3,4 117 100 62 48 6,7 174 1986 49 35 35 3,1 120 94 73 68 7,1 2% 1987 48 18 14 2,4 70 54 28 19 3,4 73 1988 48 22 20 2,9 77 51 71 57 6,1 237 1989 38 22 25 1,7 91 51 59 49 6,8 191 1990 51 24 28 105 116 56 61 48 3,0 176 1991 49 30 28 2,4 118 54 78 64 2,0 269 1992 47 20 17 1,7 70 57 70 62 5,0 202 1993 50 26 28 1,0 116 50 73 58 4,0 237 1994 26 16 18 0,6 63 51 64 50 0,0 178 1995 26 11 10 U 36 51 42 46 0,4 187 1996 26 17 18 U 80 51 35 34 0,0 113 1997 24 17 16 u 58 50 36 28 2,0 110 1998 26 24 26 1,2 86 51 35 32 0,4 101 Jelmagyarázat: m II tiHl ti i MM M ~ IT -»rfrtirV t-I—t— ! ~' ux* utrna, ü. IcgkäcMl értéit, ul kgaa gi.fc b érték. vizsgálati ere dményei ala pján o> OUattO, O, k-Mrtt KOI, BOI, Tjm> R/1 1958-61. 9,6 70-% 4,8 1964-70. 9,8 30-160 4,9 M 1971-80 8,8 16-180 4,5 \2 1981-86. 10,6 48-185 5,4 2,7
