Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Császár József: Még egyszer a Dunáról

86 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF . 2.SZ sav-hidrokarbonát, illetve hidrokarbonát-karbonát egyen­súly, a szén-dioxid koncentrációja a hidrokarbonátéval e­gyetemben csökken, alkáli-földfém karbonátok csapód­nak ki, a víz lúgossága, pH-ja növekszik ... A szintézis egyenletéből kitűnik, hogy az asszimiláció­ban tekintélyes mennyiségű oxigén szabadul fel, tehát nő­ni fog az oldott oxigén koncentráció, és az oxigén-telí­tettség. Az alga inváziókat gyakran elsődlegesen az oxigén túl­telítettségek jelzik. Az éjszakai órákban - fény hiányában - a disszimilációs periódus uralkodik, ami oxigén emész­téssel jár. Ez az emésztés adott eutrofizációs szinten jelen­tős oxigén hiányokhoz, esetenként halpusztulásokhoz is vezethet A tó-tan, azaz a limmológia területén a kutatások homlokterébe az elmúlt évtizedekben az eutrvfizáció ke­rült, hiszen az állóvizek minőségét a mezőgazdasági terü­letekről bemosott műtrágyákból és kommunális szennyvi­zek bevezetéséből származó tápanyagok által okozott eu­trofizáctó - makro- és planktonikus vegetáció - veszélyez­teti, „öregedésüket" gyorsítja Tisztázatlan azonban az a fontos kérdés, hogy a kutatási eredmények mennyiben vonatkoztathatók felszíni vízfolyásokra. Sajnálatos, hogy az ez irányú elmélyültebb vizsgálatok elmaradtak, a köz­életi indulatok miatt a megállapítások sokszor elsietettek, s a gyakorlati tapasztalatok alapján gyakran cáfolhatók A BNV viták gyújtópontjában - a vízvédelem szakterü­letén - éppen a megválaszolatlan kérdések állanak - milyen tápanyag koncentrációk mellett lépik át a víz­folyások klorofill-a koncentrációi a trofitási fokozatok határértékeit? - mi a szerepe a vízfolyások eutrofizációs folyamatai­ban a különböző oldott és lebegtetett foszfor-formációk­nak? - milyen hatással van az eutrofizádóra a vízfolyás le­begtetett hordalékai által okozott árnyékolás? - a lebegtetett hordalék koncentrációinak és árnyékolá­sának hatásain túlmenően milyen szerepe van a turbulen­ciának az eutrofizáaóban, illetve ennek milyen hatása van a fitoplanktonra? - lehet-e fékezni és milyen módon a vízfolyások eutro­fizálódását? 3. Az énein egyik oldala Amikor vitát emlegettünk, ne gondoljon az olvasó va­lami komoly, elmélyült megbeszélésre, ahol az asztal két oldalán elhelyezkedő partnerek ismertetik álláspontjukat, és érvekkel bizonyítják, vagy cáfolják azok helyességét Egymás véleményét - ha éppen úgy adódott - a hírközlő szervek közleményeiből, az ott elhangzottakból ismerjük, ám ezek nem vitára bocsátott tézisek voltak, hanem egye­dül üdvözítő, bizonyítás nélkül elfogadandó kinyilatkozta­tások. A másik oldal véleményét magunk is csupán különbö­ző sajtótermékekből próbáltuk rendszerezni és összefog­lalni, ezért kénytelenek vagyunk fenntartani a tévedés jo­gát, illetve elvetni a teljességre való törekvést A szerzőnek egyedül dr. Tóth Jáiu» úrral volt alkalma eszmét cserélni, aki egy későbbi beszélgetés előkészítése céljából elküldte: J^éhány megjegyzés a folyamszabályo­zásnak és vízépítésnek a vízi ökoszisztémára gyakorolt hatásáról, figyelemmel a Dunára és a halak környezetta­nára" című dolgozatának kéziratát Sajnálatosan, korai halála meggátolta eltérő nézeteink egyeztetését. A Duna lefolyási viszonyaiba való beavatkozások ellen tiltakozók érvei dr. Tóth János és dr. Herodek Sándor professzor úr általunk ismert munkái és nyilatkozatai a­lapján: a.) A fejlődés káros velejárójaként a Dunába már a század közepén olyan bőséges tápanyag kínálat jött létre, ami korlátlan tömegű fitoplankton kifejlődését biztosítot­ta. b.) A hazai kedvező fényviszonyok mellett - az időkor­látokon belül - a bőséges tápanyag ellátottság ellenére so­káig nem alakulhatott ki az eutroíia, mert ezt az osztrák és német szakaszokon létesített energiatermelő létesítmé­nyek tározóinak üzembe helyezése előtt a Duna nagy le­begtetett hordalék koncentrációinak árnyékoló hatása meggátolta. A XX. század első harmadában mért lebegtetett horda­lék koncentrációk az említett tározók miatt az ötödükre csökkentek. c.) A lebegtetett hordalék koncentrációinak, illetve az árnyékolás csökkenésével: - A Dunakutató munkatársai évszázadunk hetvenes és nyolcvanas évtizedeibal 5-10-szer annyi algát találtak a Dunában, mint Szemes Gábor professzor a hatvanas évek elején. - A Duna lebegtetett hordalékainak a változások előtt 1-2 %-a volt szerves eredetű, ami a hordalék izzítási veszteségeinek vizsgálata alapján az 1970-es évtizedben 5, a 80-asban 15-23 %-ra növekedett - Az eutrofizáció megjelenését jelzi, hogy míg a Duna­kutató munkatársai az 1958-1961 közötti időszakban a Dunában sohasem mértek oxigén túltelítettségeket, a ké­sőbbi években viszont egyre többször és egyre intenzíveb­beket találtak. d ) A turbulencia a tagoltabb testű zooplanktont veszé­lyezteti. Akadályozza a formált táplálékfel vételt, és miu­tán nyúlványaik nincsenek a turbulenciánál fellépő nyíró erőkre „méretezve", részben el is pusztítja őket. Ugyan­akkor folyamatos keverést biztosítva megakadályozza tápanyag-hiányos helyek létrejöttét, amivel az algák táp­lálkozását segíti, tehát az eutrofizációt serkenti. e.) A Duna tápanyag - elsősorban foszfor - terhelései­nek oly mértékű csökkentésére alkalmas technológia - a HL szennyvíztisztítási fokozat - amely az algásodást kor­látozó koncentráció-viszonyokat hozna létre, nem ismere­tes, ez egyébként elvileg is lehetetlen. f.) A tározó terekben kiülepedő nehézfémek az üle­dékbe került szerves anyagok anaerob bomlása során re­dukálódnak, a szerves bomlás-termékekkel egyetemben a partok mentői a felszín alatti vízkészletekbe szivárognak, veszélyeztetve ezzel minőségüket és hasznosíthatóságu­kat. g.) Ha a tervezett felső tározót (a dunakiliti tározó, il­letve a „C" variáns) üzembe helyezik, akkor a Duna e­gyebként is magas alga populációja, illetve az ezzel ará­nyos klorofill-a koncentrációja a maximumok tartomá­nyában is legalább megkétszereződik.

Next

/
Thumbnails
Contents