Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Scheuer Gyula: A Dél-Kína karsztvidék karsztvizei és mészkiválásaik - Zsuffa István–Rapcsák Tamás: A Tápió-patak vízjárásának matematikai statisztikai jellemzése
73 A Tápió-patak vízjárásának matematikai statisztikai jellemzése ZsufTa István Rapcsák Tamás BME Vízgazdálkodási Tanszék MTA SZTAKI 1111. Budapest, Műegyetem rkp. 3-9. 1111. Budapest, Lágymányosi u. 11. krvMtal: A I ápto menti kistérség tetülctén megoldatlan a s/amyvíy. dvesetése és kezdése. Az értékes, különleges adottságú természeti környezetben éló 20 település elhatározta a szennyvíz-csatorna, szennyvíz-gyújtó és tisztító, hulladékkezelő rendszerek létrehozását. A Tápió-patak vízjárásának matematikai statisztikai jellemzése ebhez a munkához kapcsolódott. Kwit i.ii i rak: matematikai statisztika, vízjárás, Tápió-patak. Bevezetés A Tápió-mente kistérség Pest megye keleti perifériáján fekszik. Keletről a Jászsággal, északról a Gödöllői-dombvidékkel, nyugati és déli oldalról alföldi térségekkel (Gerje-Peije sík, Pilis-Alpán homokhát) határos Földrajzi besorolás szerint az észak-alföldi hordalékkúp-síkság TápióGalga-Zagyva vidék kistáj-csoportjának az egyike. A Tápió mente nem valódi térszerkezeti egység, kohéziója gyenge: a kistérség valódi földrajzi-társadalmi háttér nélküli, mesterséges képződmény A térség egyik legégetőbb problémája, hogy szinte teljesen megoldatlan a szennyvíz-elvezetése és kezelése. A térségben a közműolló nyitottsága az országos átlaghoz viszonyítva igen nagy A településeken a vezetékes ivóvíz szolgáltatás 95 %-ban megvalósult, míg a szennyvíz elvezetése és tisztításának mértéke elenyésző. Az érintett települések közül csak Nagykátán van 2-3 km - más forrás szerint 4,7 km - hosszú szennyvíz-csatorna, s egy kis kapacitású, elavult tisztítómű Nagykáta jelenlegi szennyvíztisztító telepe a város belterületétói 700 m-re található, kapacitása 600 mVnap, kihasználtsága 200-350 mVnap Szentmártonkátán 9 km hosszú szennyvízcsatorna és egy rossz hatásfokkal működő szennyvíztelep van Tápiószentmártonban az uszodához szükség volt a csatornára, így azon a szakaszon van kiépített csatornahálózat. Ezen kívül, 1998-ban csak egyetlen városban, Nagykátán volt csatornahálózat, de ott is csak a lakások 7 %-ának és a közintézményeknek a szennyvizét fogadta be. A térség legtöbb településén a csatornázottság hiánya miatt a keletkező szennyvíz nagy része szabálytalanul kialakított szikkasztókba keiül. A szippantott szennyvizet döntően illegális lerakóhelyeken ürítik. így a térség napi mintegy 8000 m l szennyvize csaknem teljes egészében a talajt, a talajvizet és - a legtöbb település esetén - a felszíni élővízfolyásokat szennyezi Ehhez képest nagyon csekély az a kb. 250 mVnap mennyiségű - zömmel a nagykátai szennyvíztisztítóban kezelt - szennyvíz, melyet biológiai tisztítás után élővíz befogadóba vezetnek A szennyvíz-gyűjtés hiánya miatt - ami a csatornázás hiányából következik - főleg nyáron nagy területeket (legutóbb Nagykáta területének 85 %-át) önt el szennyvíz. A Tápióság értékes, különleges adottságokkal rendelkező természeti környezetben élő 20 települése elhatározta a szennyvízcsatorna, illetve szennyvízgyűjtő és tisztító rendszerek, települési folyékony hulladékkezelő, elhelyező rendszerek létrehozását és üzemeltetését, így megoldva a térség 8000 m'/nap kommunális szennyvízének a tisztítását - az I. osztályú vízminőségi követelményeket betartva — és a tisztított szennyvíz biztonságos elhelyezését. A Tápíó patak vízjárásának matematikai statisztikai jellemzése e munkához kapcsolódott. Alapadatok Az emberiség már cvtarodekkcl ezelőtt felismerte, hogy az. élet alapja a víz földi körforgása, ugyanakkor szélsőségei veszélyeztetik nemcsak az emberi életet, hanem az élővilágot, a növényzetet is Ezért igen alaposan kell vizsgálni és értékelni a vízfolyások vízjárását. A vízjárásokat a legfelső fonástól a torkolatig kell értékelni, minden jellemző szelvényben észlelt vízállás és vízhozam adatainak elméletileg tökéletes matematikai statisztikai feldolgozásával. 1968-ban a WMO (Meteorológiai Világszervezet) és az UNESCO megállapította, hogy a kisvízfolyásokon a forrástól a torkolatig nem lehet kellő számú vízmércét elhelyezni, és azokat folyamatosan figyelni, mivel a kisvízfolyások különböző keresztmetszetei környékén nincsenek mindenütt községek vagy utak, ezért a vízhozamok mérése nem oldható meg ilyen sok helyen és hosszú időn keresztül. Az UNESCO arra kötelezte a tagországokat, hogy minden kisvízfolyáson egyetlen vízmércét telepítsenek, és azt is előírta, hogy egy kétéves, tudományos vízgyűjtőterület-feltárást is kell végezni, aminek alapján lehetővé válik a kisvízfolyások minden szelvényében a vízjárást adatok pontos meghatározása a tájegység 100 éves napi csapadék-adatsora alapján Magyarországon 1968-ban már minden kisvízfolyáson működött vízmérce. E vízmércék alsó szelvényében bukót építettek, hogy a vízmérce vízállás adatai és a megmért vízhozamok között minél pontosabb kapcsolat legyen 1974-ben észrevették, hogy sok hazai kisvízfolyás vízmércéje alatt jelentós mennyiségű hordalék ülepedett le, aminek következtében a vízállás adatokból a vízhozam nem volt pontosan meghatározható Ezért 1975-ben ismert vízimémökünk, Szigyártó Zoltán valamennyi vízmérce és bukó között mintegy 15 méter hosszú kemény szelvényű betonmedence-szakaszt építtetett, ahonnan a mindig gyorsan leszaladó víz nem visz tovább hordalékot. Ezért 1975. óta kisvízfolyásaink ilyen szelvényeiben pontosak az észlelt vízállásokból számított vízhozamok. 1970-ben Török IAszló és ZsuJJa István kezdte el oktatni a tudományos vízgyűjtőterület-feltárást a bajai főiskolán, amivel elkezdődött Magyarországon az UNESCO által kezdeményezett munka. Az ezt követő lépések anynyira sikeresek voltak, hogy az Amerikában (szerző a litván Kolupaila), és Angliában (szerző az indiai Biswas) ekkor megjelent szakkönyvek szerint a világ egyik példamutató hidrológiai, vízgazdálkodási szervezetévé vált a magyar. A munkákban név szerint is ki volt emelve IÁSZlóffy WohJemár. Az Országos Vízügyi Hivatal vezetőjének, az elismert szakembernek, Dégen Imrének 1975. évi távozta után a magyar vízgazdálkodás kevésbé volt sikeres, mint azelőtt. Ezzel függhet össze, hogy a Tápió vízfolyásán nem volt tudományos vízgyűjtő-feltárás mindmáig így annak vízjárását csak egyetlen vízmérce szelvényében jellemezhetjük
