Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Dr. Vitális Sándor (1900–1976) emlékezete
69 Dr. Vitális Sándor (1900-1976) emlékezete A Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat vezető képviselői születésének századik évfordulója tiszteletére 2000. június 21-én, elhalálozásának 24. évfordulóján a budapesti Farkasréti-temetőben koszorút helyeztek dr. Vitális Sándor, a föld- és ásványtani tudomány doktora, Kossuth-díjas geológus, egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, a Hidrológiai Közlöny szerkesztője, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja síremlékére. A koszorúzást megemlékezésen a két egyesület számos tagja megjelent A Magyar Hidrológiai Társaság részéről dr. Karácsonyi Sándor méltatta a száz éve született egykori elnök emlékét. A Kossuth-díjas geológusra, a földtudomány doktorára, a neves gyakorló szakemberre, a nemzedékeket nevelő tanszékvezető egyetemi tanárra, a tudományos tevékenység kiemelkedő képviselőjére, a Magyar Hidrológiai Társaság első, utóbb haláláig volt elnökére emlékezünk. Kedvező családi indíttatása volt, amellyel nagyszerűen tudott élni. A több mint 20 éves bánya-földtani szolgálat a gyakorlati földtan szinte minden jelentós témakörét elébe tárta A bányageológus) kérdésele mellett vízföldtani gondokkal is találkozott: a fejódó települések vízellátásának megoldatlanságával, kedvezőtlen vízszerzési adottságokkal. A gyakorlat mellett az elméleti ismeretszerzés folyamatosságára is törekedett. Már egyetemi hallgató korában két tudományos egyesület aktív tagjává vált Az elmélet és gyakorlat harmonikus egysége munkásságában kiemelkedően testesült míg, amely szervező és szervezetformáló képességével párosulva meghatározója lett későbbi pályájának A háború után a bányászat, a földtani kutatás korszerűsítésében, a hazai adottságokat elemző geológiai munkában, a tudományos képzésből és közéletben egyedülálló szerephez jutott. Vitális Sándor egyetemistaként vett részt a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya megalakulásában, amelynek 1944-ben elnökévé választották A háború miatt szétszóródott szervezetet néhány lelkes társával együtt 1945-ben újjáalakította. E magból jött létre 1949-ben az önálló Magyar Hidrológiai Társaság, a melynek elnöke lett. Sikeres és hasznos szervező-vezető tevékenységét gáncsoskodás és méltatlan meghurcolás követte, amelynek koholt vádjai végül összeomlottak. Ezt követően az egyetemi szakember-képzés fejlesztésére fordította legtöbb idejét és energiáját. A minden ízében közéleti ember félreállítása csak ideiglenes lehetett. 1960-tól ismét Társaságunk elnöke, s haláláig, 1976-ig többször újra választva az is maradt Elnöki időszaka a Társaság fénykora volt, hiszen ekkor alakultak és erősödtek meg vidéki szervezetei, ekkor kerültek előtérbe a társadalom többségét érintő vízügyi kérdések, és ekkor terjedtek el az átfogó problémaköröket megvitató nagyrendezvények. A Társaságnak szoros kapcsolatai alakultak ki a főhatóságokkal, az oktató és kutató központokkal, a hazai, sőt egyes külföldi társegyesületekkei. Elnöksége alatt sikerült a Hidrológiai Közlöny havi kiadása folyamatosságának biztosítása, és egyes elmaradt évfolyamok pótlólagos kinyomtatása is. Mi volt e páratlan életút meghatározója? A szaktudás, a szervezőkészség, a többirányú érdeklődés, az elmélet és gyakorlat szintézise? Mindez, de talán leginkább emben nagysága. A megszépítő, de kegyetlen idő mindnyájunkon túllép. És most, születése századik évében, halálának negyedszázados évfordulójához közeledve szükségesnek érezzük életére, munkásságára visszaemlékezni, abból erőt meríteni. Sokan voltunk, de egyre kevesebben vagyunk akik személyes ismerősének tekinthettük magunkat, de bizonyosak vagyunk, hogy önmagában is kivételes életműve utódainknak is például fog szolgálni. A Magyarhoni Földtani Társulat nevében dr Dudich Endre társelnök szólott: Azt tartja a mondás, hogy "három a magyar igazság". Amikor abban a megtiszteltetésben van részem, hogy szót kapok a dr. Vitális Sándor születése 100. évfordulójáról való ünnepi megemlékezés alkalmával, három "igazság"ot szeretnék felvillantani. - I)r. Vitális Sándor a Magyar Állami Földtani Intézetnek is volt igazgatója. Igaz, csak néhány nap híján fél évig, 1950-ben. Fél évszázados távlatból ma már világosan látszik: nagy kár, hogy nem tovább. - Dr. Vitális Sándort az első száz évét éppen betöltött Magyarhoni Földtani Társulat is elnökévé választotta. Ezt a tisztet sem láthatta el sokáig: 1952. decemberétől 1954. áprilisáig "működésében politikailag akadályoztatva volt": koholt vádak alapján börtönből A rekordok könyvébe kívánkozó eset, hogy egy tudományos egyesületnek akkor egyszerre két elnöke volt politikai fogoly: az először halálra (!), majd életfogytiglanra ítélt dr.Papp Simon és dr. Vitális Sándor - Dr. Vitális Sándor a budapesti Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen az alkalmazott földtan tanszékvezető egyetemi tanára volt. Bauxitkutató geológusként gyakran idéztem fel azt a nyomatékos figyelmeztetését, hogy a Dunántúli Középhegységben a három tudományszakot: a bauxitföldtant, kószénföldtant és vízföldtant szoros egységben kell művelni, mivel bauxittelepeink feküje karsztvíz-veszélyes, fedőjükben pedig gyakorta szenes képződmények találhatók Most, amikor a Magyar Hidrológiai Társaság koszorúja mellé dr. Haála Józseffel együtt elhelyezzük a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyarhoni Földtani Társulat koszorúját a sírra, tisztelettel emlékezünk dr Vitális Sándor igazgató, elnök és professzor úrra. Emlékét továbbra is nagyra becsüléssel őrizzük Dr. Vitális Sándor hidrológiai és vízföldtani munkásságának rövid összefoglalását, gyakorlati szakcikkei lényegi mondanivalója, továbbá elnöki megnyitói és megemlékezései foglalatát fiának, dr. Vitális Györgynek öszszeállítása szerint közli a Hidrológiai Tájékoztató 2000. évi kötete 5-10. oldalain. 'Dr. Vitális Sándor életének hivatása a munka, a szeretett szaktudományának szolgálata volt, de sohasem az egyéni érdekek vezették, hanem mindenkor a közös ügy, a társadalom fejlődésének ügyét vettefigyelembe". V.l.