Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Scheuer Gyula: A Dél-Kína karsztvidék karsztvizei és mészkiválásaik - Zsuffa István–Rapcsák Tamás: A Tápió-patak vízjárásának matematikai statisztikai jellemzése
70 A Dél-kínai karsztvidék karsztvizei és mészkiválásaik Scheuer Gyula. 1126. Budapest, Szendrő u. 6. RivMtai: fCírta déli tartományaiban a földtani felépítésből adódóan található Földünk leghatalmasabb összefilggó karsztterülete, ahol egyben a legnagyobb karsztvíz-készlet is táráaódik. Nagy sága megköaHitöen 500 ezer km J. Jelentőségét és ismeretességét növeli még az a körülmény, hogy a trópusi karsztosodás egyik legszebb és legtipusosabb formái is e területen alakultak ki. Eaért tömegesen megtalálhatók a trópusi karsztokra jellemző megjeleoésfarmák pL torony és kúpkarsztok, hatalmas barlangok, földalatti folyók és bó vizhaomú karsztforrások, amelyekhez számos helyen mésztufa kiválások is kapcsolódnak. Jelen összeállításban Vi— C«npi tartományok karsztvizeit és legismertebb mésztufa kiválásaikat isnKrtetjük, amelyek közül egyesek világhírűek (Huangguoshu-i vízesés). Vizsgáivá a mésztufa előfordulásokat megállapítható, hogy azok rendszerint jelentős méreteikkel emelkednek ki a szokványos mészfethalmoaxiások közül. Kulcsszavak: karsztforrás, vízesés, mészkiválás, mésztufa-gáL 1. Bevezetés A tanulmányozott dél-kínai karsztvidék a Jangce folyó középső szakaszától délre helyezkedik el, amelyet a világ legnagyobb összefüggő és legérdekesebb karsztos területként tartanak számon. Nagysága megközelíti a kínai részen az 500 000 km 2-t, de igen jelentős karsztterületek vannak még az országhatáron túl Burmában, Laoszban és Vietnámban is. Világhírét főleg a trópusi karsztosodásra jellemző 50-300 m magasságú kúp és torony karsztosodási formáknak köszönheti, amelyek igen gyakoriak és összefüggően hatalmas területeken fordulnak elő. Ezek közül a legnevezetesebb a Guflin-Yangshuo-i kúpkarsztos terület Guangxi tartomány északkeleti részén A délkínai karszt keletkezése azokkal a földtani folyamatokkal hozható kapcsolatba, amelyek elősegítették, hogy a paleozoikumban és a mezozoikum első felében két fázisban először a kambriumban és az ordoveiumban, majd másodszor a középső devontól - triásszal bezárólag igen nagy 3-10 km vastagságban keletkeztek karsztos kőzetek, túlnyomórészt mészkövek. A fent leírtakkal összefüggésben a vizsgált dél-kínai karsztvidék karsztvíz készlete is a világon a legnagyobb és a karsztvíz rendszerint igen bővizű forrásokban lép a felszínre. Egyes hatalmas karsztfonások folyóként jelennek meg a felszínen 600 m'/min-nál is nagyobb csúcshozammal. A folyamatosan megújuló igen jelentós dinamikus karsztvíz készlet a trópusi monszunális éghajlati adottságokkal áll összefüggésben. Az éves csapadék mennyiség 1000-2000 mm között ingadozik, és a csapadék csúcs általában a nyári hónapokra esik (június, július). Nagy vízhozamú karsztforrások vannak többek között Yunnan tartományban Kunming környékén és a tartomány déli részén, továbbá Guangxi tartományban Natt-ningtől északra és Hechi és Guilin városok környeztében. A dél-kínai karszt hatalmas karsztvíz készletéhez kapcsolódva a karsztforrásoknál, vagy karsztos vízfolyások mentén gyakoriak a mészkiválások A mésztufa kiválások is a hatalmas méretekből adódóan gyakran nagyságukkal tűnnek ki, amelyek rendszerint a jól ismert európai felhalmozódásokat jelentősen meghaladják Jelen tanulmányban három déli Yunnan, Guangxi, és Guizhou tartomány előfordulásairól adunk áttekintést a teljesség igénye nélkül, mert a dél-kínat karsztnak legjelentősebb részei e három tartományban találhatók (I. ábra). ismertetett mésztufáiról Mcfjcfytcs: Az egyes döforäiüsok •acparvezését sz I. liMtní tutd um 2. A mésztufa elfordulások áttekintő ismertetése A dél-kínai karsztterületeket az irodalom morfológiailag három nagy tájegységre tagolja figyelembe véve a karsztok magassági helyzetét és azok formakincsét. így megkülönböztetnek Yunnan-i és Guizhou-i karsztos fennsíkokat, továbbá a Guangxi-i kúp és torony karsztos területeket, amelyek már a tengerszinthez közel fekszenek és jellemzőjük az, hogy önállóan vagy kisebb nagyobb csoportokba tömörülve látványos mészkőtornyok emelkednek ki a síksági területekből. A yunnani karsztfennsík kb. 1500-2000 m-es magasságban helyezkedik el, míg a Guizhou-i fennsík csak 8001200 m-re emelkedik a tengerszint fölé. Természetesen a fennsíki részeken is előfordulnak gyakran kúp vagy toronykarsztos területek, mert ezek kialakulásához szükséges éghajlati feltételek - megfelelő mennyiségű csapadék és hőmérséklet - itt is adottak. A fennsíki területeken a jelentós mennyiségű csapadék szélsőséges eloszlásából eredően a karsztforrások vízhozama is széles határok között ingadozik. A Guangxi-i szigethegyes karsztvidék is bővelkedik karsztvizekben. A mésztufák azonban a tartományban ott fordulnak elő, ahol már kiemelt (800-1500 mszf) helyzetű - nagyobb területre kiteijedó karsztos hegyvidékek alakultak ki az erózióbázis felett fakadó karsztforrásokkal.
