Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Józsa István: A hazai belvízvédelem gépészeti hátteréül szolgáló szivattyú gyártásunk fejlődésének rövid története

54 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. Összegzés 1.) Nem karsztos hegységeink forrásainak megbízható jellemzését, főleg a vízhozam változékonysága miatt, csak rendszeres mérésekkel tehet megalapozni. 2.) A vizsgálati terület felszín alatti vizei a kalcium szuHátos-hidrogénkarbonátos, illetve a kalcium—hidrogén karbonátos víztípusba tartoznak Az egyes források vizei közötti jelentős összetételbeli különbségek a rész-vízgyújtók közötti különbségekre utalhatnak. 3.) A felszín alatti (és a forrásokban felszínre lépő) vizek kémiai jellege hegyvidéki területen csak részben a szilárd kőzet függvénye. A szoros kapcsolat hiánya arra utalhat, hogy a csapadékvíz egy része el sem éri az alapközetet, vagy abból kilépve kémiai jellege nagy mértékben módosul a laza üledékben. 4.) A felszín alatti vizek kémiai jellegének pontosabb megismeréséhez, az egyes elemek eredetének tisztázásához szükséges a laza üledékek részletesebb vizsgálata. 5.) A forrásvizek nyomelem tartalma alkalmas lehet érces terűletek kimutatására. A terület forrásvizeinek nagy Ba és Sr tartalma részben a királyhegyi ércesedés hatása, részben egyéb anomáliákat jelezhet. Ez a vizsgált terület kis kítetjedése miatt a szomszédos vízgyűjtők vizsgálatával, illetve sűrűbb mintavétellel pontosítható 6.) Természetközeli, ember által kis mértékben bolygatott területek felszín alatti vizeiben is jelentősen megnövekedhet az egészségre ártalmas vegyületek koncentrációja Ez a természetes eredetű lontartalom (nitrát, ammónium) elérheti az egészségügyi határértéket. KöszÖBetnyflván ítás Köszönöm dr. Kuli íjászlónak az eredmények értékelésében nyújtott segítségét. Szilágyi Ferencnek pedig az értékes terepi tapasztalatokat és a kézirat kritikáját. Köszönöm Szabó Márton segítségét, akitől a vízhozammérés módszerét tanultam. Irodalom Balogh K. (saerk.) 1966: Magyaráz» Magyarország 200.000-es földtani térképsorozatához. M-34-XXXIV Sátoraljaújhely MÁFl, 199 p Barta I. 1970: Ilidrogookémiai vizsgálatok a Tokaji-hegységből. Hidrológiai Közlöny 1970. 6 sz: pp 244-254 Bidló G. (1959): Adatok a talajvíz kémiai összetételének kialakulásához Hidrológiai Közlöny 1959 6. sz. 459461 pp Frhardt Gy. 1962. A Tokaji-hegység tízföldtani jellemzése in SchmidtEligius R- Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. MÁFl Alkalmi kiadványok pp. 538-574 Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítése, Magv. Szabványügyi Hivatal 12 p. MS7. 12749:1993. Gyarmati P. 1973: A Tokaji-hegység földtani térképe. 25.000-es sorozat Makkoshotyka-Sátoraljaújhely MÁFl kiadvány 101 p. Gyarmati P. 1977: A Tokaji-hegység intermedier vulkanizmusa. A MÁFl évkönyve LVI11: kötet Műszaki könyvkiadó Budapest 195 p. Gyarmati P.- Pentelémi L. 1973: Magyaráz» a Tokaji-hegység loldtam térképéhez. 25.00frés sorozat Makkoshotyka Budapest. 101 p. Hkemé Perlaki E. 1978: A Tokaji-hegység földtani térképe. 25.000-es sorozat Nyíri. MÁIT kiadvány Ivóvíz minősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján. MSZ 450/1:1989 Magyar Szabványügyi I livalal 8 p. Juhász J. 1976: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest 766 p. Kozák A/.- lakatos Gy. 1991: Vízi kömycaetvédeleni I. Egyetem Jegyzet. KLTE Kiadó, Debrecen. 179 p. Kuli L. 1987: A fiatal, laza üledékek és a bennük lánuódó talajvíz kémiai tulajdonságainak kölcsönhatása In MÁF'I Évi j. 1987 pp. 441-454 Ijéczfatvy S. 1965 VízbeszerzÉs, vízellátás forrásokból. 182 p. Országos Meteorológiai Sznlgálat Éghajlati- és Alkalmazna Meteorológiai Osztály adatai. Székyné Fux V. 1970: Telkibánya erccsodése és kárpáti kapcsolatai. Akarfc-mia

i Kiadó, Budapest 266 p. Zenlai P. 1961: Érckutató hidrokémiai mérések a Tokaji hegységben, 1959-61. ELGI kézirat Bp. Zenlai P. 1962: Geokémiai térképezés a Tokaji-hegységben. MÁF'I Évi Jelentése az 1962. évről. pp. 437-447. Zentai P. 1963: A tokaji-hegy ségi geokémiai adatok feldolgozásának tapasztalatai. MÁFl Évi Jelentése az 1963 évről. pp. 265-279 A kézirat beérkezett: 2000. február 18. Abstract Keywords: HAVASSY ANDRAS: Examination of springs of Tokaj Mountains Havassy, A. The results of regular field examinations often s|irings belonging to the same river-svstem in the southern area of Tokajmountain and the laboratory test of water samples characterize the normal state of the subsurface waters of the area. This normal stale can be considered natural because the soiling of the area is unsignißcanL These results can be used for testing effects of possible interventions and in the evaluation of consequent changes. Of the trace elements the IIa, I j and Sr concentrate is the highest. The majority of springs belongs to the calcium-sulphalc-hkhogencarbonate and calcium hidrogencarbonate waler type. Comparing rock- and water-chemical examinations shows a partial connection between the composition of basement and weathered rock and subsurface water. The concentration of some components in areas of natural-like stale can reach the sanitary limiting value. Tokaj Mountains, spring, hidrogeology, normal state examination 1994-ben szerzett bioiógia-földiajz szakos diplomat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1995-ben részt vett a gödöllői Országos Tudományos Diákköri Konferencián a karsztos szekcióban "Genetikai kapcsolat a trópusi recens és a magyarországi paleo- trópusi karsztok köaött* című témával. 1996-tól levelező Ph.D hallgató a KLTE Ásvány- és Földtani Tanszéken. Kutatási területe a Tokaji-hegység l>i része, elsősorban a felszín alatti vizek összetétele és kapcsolata a környezettel, valamint a fonások természetvédelmi szempontú értékelése.