Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Boncz Bernadett: A Kis-Balaton védőrendszer II. ütem magasabb rendű növényzete

55 A Kis-Balaton védőrendszer II. ütem magasabb rendű növényzete Boncz Bernadett Kossuth Lajos Tudományegyetem, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. kivonat: A Balaton vízminőség-romlásának megállítására hozták létre a korábbi természetes lápos öbiOzet helyén kialakított vízminőség-védelmi rendszert A Hidvégi-tawxi az elárasztás hatására létrejövő kezdeti gyors változások az első 4-5 évben lezajlottak, a vegetációszerkezet átalakulása a térség sekélyvizű rendszereire jellemző szukcesszió« folyamatoknak megfelelő határozott irányt vett fel. A Fenéki-tó 1992-ben üzembe helyezett területén is gyors változások játszódtak le az elárasztás óta eltelt 6 év alatt. A tanulmány célja ezeknek a kutatási vonalba kapcsolódó pillanatnyi vegetációtérképezési eredményeknek a bemutatása az 1997-98-as adatok felhasználásával, kiemelt figyelemmel a ritka, védett fajokra. Kaloinvak Kis-Balaton, vízminöségvédelmi rendszer, vizes élőhelyek. Bevezetés A Balaton vízminőség-romlásának megállítására hozták létre a korábbi természetes lápos öblözet helyén kialakított vízminőség-védelmi rendszert A Hídvégi-lovon az elárasztás hatására létrejövő kezdeti gyors változások az első 4-5 évben lezajlottak, a vegetációszerkezet átalakulása a térség sekélyvizű rendszereire jellemző szukcessziós folyamatoknak megfelelő határozott irányt vett fel. A Fenéki-ló 1992-ben üzembe helyezett területén is gyors változások játszódtak le az elárasztás óta eltelt 6 év alatt. A korábbitól eltérő minőségű befolyó víz hatására a terület makrovegetációjában jelentós változások játszódtak és játszódnak le mind a mai napig. Ennek monitorozása fontos a vizes élőhelyek dinamikájának tanulmányozása és a vízminőség-védelmi kutatások szempontjából, így a vizsgálatok hangsúlya áttevődött a jelenleg beüzemelési munkálatok alatt álló Fenéki-tó területére (/. ábra). 1. ábra A Balaton és vízgyűjtője a Kis-Balaton védőrendszerrel A tanulmány célja ezeknek a kutatási vonalba kapcsolódó pillanatnyi vegetációtérképezési eredményeknek a bemutatása az 1997-98-as adatok felhasználásával, kiemelt figyelemmel a ritka, védett fajokra. Ezek az eredmények a korábbi évek adataival összeverve lehetőséget nyújtanak a vegetáció-dinamikai folyamatok figyelemmel kiséréséhez is Anyag és módszer A vegetáció-térképezés módszerei A vegetáció-térképezés alapvető célja, hogy vegetációtérképek készítésével és kiértékelésével nyomon kövessük a társulás-szerkezeti változásokat, biomassza mérésekkel becsüljük az eltávolítható és eltávolított nővénytömeget és a tápanyag mennyiségét Fontos módszer arra is, hogy a társulás-szerkezeti változások folyamatos nyomon követésével meghatározzuk a Fenéki-tó elárasztásának ütemezését, adatokat szolgáltassunk a vízszint-szabályozás rendjének kialakításához, leíijuk és prognosztizáljuk az elárasztás hatására bekövetkező szukcessziós változásokat (Pomogyi, 1995). A víztájak átnézeti vázlata A vegetáció-térképek hamis-színes infravörös légifényképek interpretálásával készülnek a FÖMI közreműködésével A légifényképezés 2700-4800 m magasról történik. A kb 1:30 000 méretarányú kontakt másolatok 60 %-os átfedéssel készülnek, ami lehetőséget ad sztereoszkópos elemzésekre is A kontakt másolatokról optikai transzformációval 1.25 000 és 1:10 000 méretarányú transzformátumok készülnek. Az 1:10 000 méretarányú transzformátumokból egy megközelítőleg A 3 méretre bontott sorozat is készül átfedéssel, hogy a terepi munkához kezelhető méretű lapok álljanak rendelkezésre. Az opbkai transzformáció illesztő pontok hiányában 5-10 %-os hibalehetőséget rejt magában, ezért ezzel az értékelésnél számolni kell. Az 1:10 000 méretarányú transzformátum lapok földi interpretációja során a fototérkép-lapokon helyszíni bejárással azonosítjuk be a cönotaxonómiai egysegeket oly módon, hogy az egyes eltérő színű-, színhatású foltokat a