Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

512. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200

1. 81. ÉVF. 5-6. SZ. A Zooplankton összetétel alakulása a Tiszát ért környezeti hatások tükrében Zsuga Katalin 1 - Pekli József

2 'Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok, JSzent István Egyetem, Gödöllő Kivonat: A Tiszát 2000-ben több olyan környezeti hatás (cianid- és nehézfém szennyezés, hosszan tartó magas vízállás) érte, amely jelentősen befolyásolta a folyó élővilágát. A kár- és állapotfclmérő program keretében Zooplankton vizsgálatok történtek Az eredmények azt bizonyítják, hogy az ökológiai viszonyok nagy mértékű megváltozása után a Tisza planktonjában viszonylag hamar megindul az. újranépesedés, amelyben nagy szerepe van a szennyezéssel nem érintett mellékvizeknek, hullámtérnek és a Kiskörei-tározónak is. Az állomány összetételét nagymértékben meghatározzák továbbá az éghajlati sajátosságok, a Tisza vízjárási viszonyai, valamint hidrológiai adottságai is. A környezeti tényezők együttes hatására a folyóra korábban jellemző élővilág összetétele megváltozott, ezeknek a változásoknak a tartósságát és jellegét csak több vegetáció periódus végigkísérésével lehet megállapítani. Kulcsszavak: Cianid- és nehézfém szennyezés, árvíz, Zooplankton összetétel Bevezetés A Tiszát 2000-ben több olyan környezeti hatás érte, amely jelentősen befolyásolta a folyó élővilágát. A Szamos és a Tisza folyók magyarországi szakaszán 2000. február 1-12. közt romániai eredetű cianid szennyezés vonult le. A szennyezés következtében a Tiszát igen nagy mértékű környezeti kár érte, amely jelentős ökológiai változásokat is okozott. Márciusban szintén romániai eredetű, több hullámban érkező nehézfém szennyezés követte ezt. Mindezek miatt szükségessé vált egy kárfelmérő és rehabilitációs program megindítása. Áprilisban hosszan tartó magas vízállás jellemezte a Tisza vízgyűjtő területét, amely után új környezeti állapot alakult ki. Akár- és állapotfelmérő program keretében különböző összehangolt kémiai és biológiai vizsgálatok indultak el. E program részeként végeztük a Zooplankton állomány mennyiségi-minőségi változásainak felmérését. A cikk az eddigi vizsgálatok eredményeit mutatja be Anyag- és módszer A planktonikus állati szervezetek közül a Rotatoria, Cladoccra és Copepoda csoport vizsgálatát végeztük. A gyűjtés 50 nm átmérőjű selyemszita szövetböl készült planktonhálóval történt. A helyszínen 20-50 liter vizet szűrtünk át, formalinnal 4-5 %-os végkoncentráció beállításával tartósítottunk. A fixált minták mellett párhuzamosan élö minták vizsgálatára is sor került. A mintavételi helyek az országos felszíni törzshálózati monitoring szelvényekben (MSZ 12749:1993), valamint néhány egyéb, vízminőség védelmi szempontból fontos helyeken voltak. A mintavétel szabványos módszerrel, sodorvonalból, hídról történt, a szennyezés levonulási időszakában nagyobb gyakorisággal, majd azt követően heti, később kétheti gyakorisággal gyakorisággal. A vizsgált szelvények a következők voltak: Közép-Tisza vidék: Alsó-Tisza vidék: Tiszafüred - 433,5 fkm Kisköre al víz - duzzmű alatt - 401,6 fkm Szolnok - Zagyva tork. felett - 334,2 fkm Tiszaug - közúti híd - 266,4 fkm Csongrád (kezdeti időszak) Mindszent Tápé - pontonhíd - 177,5 fkm T.sziget - o.határ - 162,5 fkm alakulását sokkal inkább egy újabb árhullám határozta meg. A planktonban több olyan faj is előfordult, amely az üledékfelszínről került a viztestbe (Dicranophorus caudatus, Encentrum eurycephalum, Lophocharís salpina, Paradicranophorus hudsoni, Paracyclops fimbriatus). E fajok jelenléte egyrészt bizonyítja, hogy élő szervezetek maradtak az üledékben, másrészt hogy a folyó élővilágának regenerálódása a szennyezések után nemcsak a víztestben, hanem az üledékben ill. üledékfelszínen is viszonylag rövid időn belül megkezdődött. [•TlszafOr»d • KlskOr» slviz PSiöFnok PTlszaüg^ /. ábra. Zooplankton egyedszám a szennyezések időszakában Eredmények A cianid szennyezés időszakában a Tisza középső szakaszán a plankton nagy része, mintegy 70-80 %-a elpusztult, mely Rotatoria és Cladocera fajokat egyaránt érintett. A szennyvízcsóva levonulását követően már csekély egyedszámban néhány faj megtalálható, elsősorban a nagy alkalmázkodóképességű szervezetek jellemzőek. Az egyedsűrűség és a fajszám további növekedése egy február közepén bekövetkező árhullám miatt csak kis mértékű. Az összetétel a téli évszaknak megfelelő, az áradó, hordalékos vízben a plankton szegényes. A cianid szennyezés és az árvízhullám levonulása után (február 21-29.) a Közép-Tiszán a folyó zooplanktonjára a folyamatosan növekvő állománysűrűség jellemző (/. ábra), tél végi, kora tavaszi időszaknak megfelelő domináns fajokkal. (Synchata oblonga, Notholca squamula, Notholca acuminata. Polyarthra dolichoptera, Keratella cochlearis. Cyclops vicinus vicinus) Ekkor már petés egyedek is megtalálhatók mind a Rotatoria, mind a Copepoda csoport képviselői között. Ezek a tények azt mutatják, hogy a folyó planktonikus élővilágának revitalizációja, regenerációja a megváltozott környezeti viszonyok mellett is viszonylag gyorsan, néhány nap elteltével megindult. A márciusban bekövetkezett nehézfém szennyezés a KözépTisza mikrofaunáját jelentősen nem befolyásolta, az egyedszám • Kiskör* alsó E Tiszaug ] 2. ábra. Zooplankton egyedszám a Közép-Tisza vidéken • Tip« • Tiszasziget 3. ábra. Zooplankton egyedszám az Alsó-Tisza vidéken Március közepétől a mennyiségi változásokra a folyamatosan emelkedő egyedszám jellemző. Az állomány összetételének alakulásában a Közép-Tisza vidéken a Kiskörei-tározónak meghatározó szerepe van. A duzzasztott térségben az egyedszám többszörös a tározó alatti folyószakaszhoz viszonyítva (2. ábra), amely elsősorban a vízsebességben, vízmozgásban bekövetkező változások hatásának következménye. Az alsóTiszán a folyó zooplanktonját befolyásoló tényezők közül a mellékfolyók