Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

513 hatása igen jelentős A Csongrád alatt befolyó í lármás-Kóros az egyedsürüséget megnöveli, a Tápé és Tiszasziget közt befolyó Maros hatására pedig csökken mind a mennyiségi, mind a minőségi összetétel (3. ábra) 1. táblázat A Közép- és Alsó-Tisza vízgyűjtő területén előfordult Anuraeopsis fissa Keratella cochlearis Asplanchna priodonta K. cochlearis macracantha Brachionus angularis K cochlearis micracantha Br bennini I,ecane bulla Br budapestinensis L clara Br. calyciflorus L. closterocerca Br. diversicomis L. hamata Br. falcatus L elsa Br. leydigi tridentatus L rhenana Br. quadridentatus brevispinus Lecane sp. Br. quadridentatus cluniorbicularis Lepadella ovális Br. urceolans L. patella Cephalodella biungulata C. catellina Mytilina mucronata C. forficula Notholca acuminata C. gibba I fTAnlA N. squamula V. UUU1U C. misgurnus Philodina rugósa C. sterea Philodina sp. C. ventripes Pleurotrocha petromyzon Cephalodella sp. Polyarthra dolichoptera Colurella adriatica P. minor C. colurus P. vulgaris C. uncinata Polyarthra sp. C uncinata deflexa Pompholyx sulcata Conochihis dossuarius Proales sp. Proalides tentaculatus D. uncinatus Rotana neptuma Dissotrocha macrostyla Rotaria sp. Euchlanis dilalala Synchaeta longipes S oblonga E saundersiae S. pectinata Encentrum sp. S. stylata Epiphaites macrourus Synchaeta sp. K senta Testudinella [latina Filinia comuta brachiata Trichocerca porcéiba F. longiseta Tr. pusilla F. opoUensis Trichocerca sp. F. terminális Triehotria curla Kellicottia longispina T. pocillum A Tiszában nem jellemző, vagy ritkán előforduló fajok, a mellékvizekből, illetve a hullámtérről kerültek a folyóba. folyóban. Ezekben a hetekben alakul ki a legváltozatosabb öszszetételű plankton állomány. Kora ősszel az egyeds2ám ismét megnő, ugyanakkor a Keratella cochlearis tecta, valamint a Synchaeta longipes nagy arányú dominanciája mellett a diverzitás csökkenése figyelhető meg. 2. táblázat A Közép- és Alsó-Tisza vízgyűjtő területén előfordult crustacea szervezetek CLADOCERA COPEPODA Alona karelica Cyclops sp. A. costata Cyclops vicinis vicinus A. guttata Eudiaptomus gracilis A quadrangularis E. graciloides A. rectangula Megacyclops viridis Alonella nana Megacyclops sp. Bosmina longirostris Mesocyclops leuckarti Ceriodaphnia pulchella C. reticulata Thermocyclops crassus Chydoms latus T. oithonoides Ch. sphaericus nauplius Cyclopoida Daphnia cucullata copepodit Cyclopoida D. longispina nauplius Calanoida Diaphanosoma brachyurum copepodit Calanoida Graptoleberis testudinaria nauplius Harpacticoida Macrothrix hirsuticomis copepodit Harpacticoida M. laticornis Moina micrura Pleuroxus aduncus Pseudochydorus globosus Scapholeberis nucronata Simocephalus vetulus A Tiszában non jellemző, vagy ritkán előforduló fojok. a mellékvizekből,illetve a hullámtérről kerültek a folyóba. A planktonikus faunában megjelentek a Tiszára korábban nem jellemző szervezetek is. Ezek a fajok (Dicranophorus uncinaíus, Epiphanes macrourus, Lecane clara, lecane rhenana, Philodina rugósa, Pleurotrocha petromyzon, Mylilina mucronata) nagy valószínűséggel a mellékvizekből, vagy a hullámtérről kerültek a folyóba (/. láblázat) jelezve, hogy egy-egy szakasz újranépesülésében nagy szerepük van a szennyezéssel nem érintett területeknek, így a mellékfolyóknak és a hullámtereknek Az áprilisi hosszan tartó magas vízállás után a kora nyári időszakban a hirtelen felmelegedés hatására nagy egyedszám alakult ki. Az extrém viszonyokat mutatja, hogy bár sok faj megtalálható, de 2 faj (Brachionus calyciflorus, Synchaeta oblonga) nagy dominanciája miatt a diverzitás kicsi. A hullámtérről visszahúzódó vízzel a főmederbe bekerültek a Tiszára korábban nem jellemző szervezetek is (1-2. táblázatok), s a nyári Összefoglalás A vizsgálaü eredmények azt bizonyítják, hogy az ökológiai viszonyok nagy mértékű megváltozása után a Tisza planktonjában viszonylag hamar megindul az újranépesedés, amelyben nagy szerepe van a szennyezéssel nem érintett mellékvizeknek, hullámtérnek és a Kiskörei-tározónak is. A kis diverzitású kezdeti időszak után egy mennyiségi és minőségi tekintetben is gazdagabb plankton-együttes alakul ki, melynek összetételét az éghajlati sajátosságok mellett nagymértékben meghatározzák a Tisza vízjárást viszonyai, valamint hidrológiai adottságai is. A korábban jellemző élővilág összetétele megváltozott, az újranépesedésben szerepet játszó mellékvizekből, hullámtérről sok új faj került a folyóba A változások tartósságát és jellegét azonban csak több vegetáció periódus végig kísérésével lehet megállapítani. Mivel a Zooplankton állomány a táplálékhálózatnak csak egy láncszeme, ezért a teljes körű változások felméréséhez, az aktuális és a várható ökológiai állapotot megismeréséhez, illetve előrejelzéséhez nagyon fontos a folyó széleskörű vizsgálata, az egyes részeredmények összevetése. Mindezeket egy hoszszút távú, tervszerűen összehangolt Tisza-kutatással lehet és kell megvalósítani. Köszönet illeti a Közép- és Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, valamint a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Laboratóriumának munkatársait a működési területükön végzett /(»plankton gyűjtésért, továbbá a VITUKI Rt-t a mintáknak a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetvédelmi laboratóriumába történő szállításáért. kisvizes periódusban hosszabb időszak alatt megtalálhatók a Change of the Zooplankton composition in River Tisza on the effect of environmental factors Zsuga, K. Middle Tisza Region Environmental Protection Inspectorate, Szolnok,Pekli, J. Szent István University, Gödöllő Abstract: In the year 2000 River Tisza was damaged by cyanide and heavy metal pollution, the ecological state of the river changed greately Within chemical and biological monitoring program among different factors also the Zooplankton was investigated According to the results, the rcvitalization of the plankton starts soon after the pollution, in which the tributaries, the flood-plain and Kisköre reservoir are very important. The weather, thewater-course, the hydrological ciTects also have significant influences on the composition of Zooplankton. The common effects resulted in changes of plankton stands as compared to the state prior to pollution. Keywords cyanide and heavy metal pollution, flood time, Zooplankton composition,