Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

509 és vízbiológiai vizsgálatok mellett üledékkémiai elemzések is történtek. Minőségbiztosítás: A mérési eredmények megbízhatósága sz£mpontjából rendkívül fontos a minőségbiztosításhoz kapcsolódó tevékenység. A szennyezések felmérését akkreditált laboratóriumok végezték. A mintavétel és az egyes komponensek elemzése az érvényes nemzetközi és hazai szabványok alapján történt. Ugyanazon szelvényben több laboratórium által végzett párhuzamos mérések eredményeinek összehasonítása szintén információt adott az adatok megbízhatóságárra. Mindkét szennyezés időszakában, ill. a zokat követően a normál állapothoz viszonyítva nagyobb gyakorisággal került sor kontroll minták vizsgálatára, inkerkalibrációs programban való részvételre. Vízkormányzási tevékenység: A cianid szennyezés alatt a Kiskörei-tározóban végrehajtott vízkormányzási beavatkozásnak köszönhetően a tározótérbe szennyezett víz nem került be, teljes egészében a folyómederben maradt, sőt a tározóból kiengedett 25 millió m

3 tiszta víz hígító hatására kb. 30 %-os koncentráció csökkenés következett be. A megfelelő vízszint kialakításával, a/ árhullám késleltetésével a Közép- és Alsó-Tisza területén 13 holtág szennyezéstől érintetlen maradt. A nehézfém szennyezés alatt a szennyvíz hullám gyorsabb levonulását eredményezte a vízkormányzás átgondolt tevékenysége. Ivóvízellátás: A Tisza mentén Szolnok és a környező kisebb települések azok, amelyek ivóvíz szükségletüket felszíni vízkivétellel nyerik. A cianid szennyezés időszakában félüzemi kísérletek kezdődtek a megfelelő tisztítási technológia kidolgozására. A szolgáltatott ivóvíz minőségét a Vízmű laboratórium folyamatosan ellenőrizte. Az ivóvíz egészségügyi határértéket az illetékes hatóság megemelte. A maximális koncentrációk időszakában a Tiszából a vízkivétel szünetelt. Vezetékes ivóvíz helyett alternatív megoldásként a vízigény kielégítése ártéa kutakból, lajtos kocsival, zacskós vízzel, palackos ásványvízzel történt. A nehézfém szennyezés időszakában a Zagyva folyón építettek ki vízkivételt. Kárfelmérés A cianid szennyezés a Tisza élővilágát nagy mértékben befolyásolta. A mikroszkópos biológiai vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a cianid szennyezés a Szamoson és a Tisza érintett szakaszán a planktonikus élőlények nagy részének a pusztulását eredményezte. A szennyező hullám levonulásának időszakában a pusztulás maximális mértéke az elpusztult szervezetek százalékos arányaként kifejezve: a Szamoson 100 %, a Tisza Lónya-Dombrád szakaszán 40-90 %, a Balsa-Tiszakeszi szakaszon 30-40 %, a Tiszafured-Tiszaug szakaszon 7080 %, a Csongrád- Tiszasziget (országhatár) szakaszon pedig 90-100 % volt. A víztér planktonikus élőlényekkel való benépesülése a szennyező hullám levonulása után néhány nappal megkezdődött, s azt követően kialakult az évszakra jellemző plankton állomány. Az ökotoxikológiai vizsgálatok azt eredményei azt bizonyították, hogy a cianid mérgező hatása a csúcskonccntrációk idején egyértelmű, a hullám levonulása után a Tisza vize nem mérgező. Az ülcdéklakó élőlények vizsgálata szerint a térség élővilágának egy rcsze túlélte a szennyezést, illetve kevésbé károsodott. A szennyezés okozta károk egyik legmarkánsabb jele a halpusztulás volt. A becslések, valamint a korábbi évek felmérései alapján 1000 tonnát meghaladta az elpusztult halak mennyisége. A tetemek összegyűjtése után a szakszerű ártalmatlanításra is sor került. A kárfelméréssel egy időben a folyó halállományának védelme érdekében halászati-horgászati tilalom bevezetésére került sor. Az elpusztult tetemek szövettani vizsgálata is megkezdődött. Állapotfelmérés, utóvizsgálatok: A szennyezés bekövetkezésekor tapasztalható volt, hogy a folyó állapota nagy mértékben megváltozott. Már februárban megindult egy átfogó, több szakaszos vizsgálati program, amelyet később az árvíz miatt módosítani kellett. A program egyes szakaszaiban a következő felmérések, vizsgálatok történtek: I. szakasz: Szennyezőanyag terhelés levonulásának vizsgálata. Koncentrációváltozások laboratóriumi mérése. Életközösségekben jelentkező pusztulások mértékének becslése. II. szakasz: A szennyezések okozta maradandó környezeti károk felmérése. Hosszú távon vizsgálható ökológiai károk mértékének megállapítása Gazdasági és egyéb károk felmérése. III. szakasz: A vízi élőlények regenerálódásának vizsgálata. Maradandó károk csökkentésének lehetőségei. A szükséges rehabilitációs program tervezése, végrehajtása. Az állapotfelmérésben a szakhatósági szervek mellett egyetemek, főiskolák, egyéb oktatási intézmények, civil szervezetek is részt vesznek. A Tiszán áprilisban nagy árvíz, vonult le. A hosszan tartó elhúzódó magas vízállás jelentősen befolyásolta a cianid- és nehézfém szennyezések utáni környezeti és természeti állapotot, az árhullám kiöblítette a folyót. A vizsgálati programot az árhullám után kialakult állapot figyelembe vételével kell folytatni. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint, bár a bekövetkezett események jelentős károkat okoztak a Tisza élővilágában, azonban a folyó természetes úton történő újranépcsedése már röviddel a szennyezések levonulása után megkezdődött. A mérések szerint a Tisza vízminősége jelenleg a levonult szennyező anyagokat tekintve I.-II. osztályú, jó minőségű. A megtett hatósági, társadalmi és gazdasági intézkedések hatására a folyó és környezetének minősége megközelíti a szennyezés előtti állapotot. Intézkedések további szennyezések megelőzésére P/AC-05 Dunavölgyi Regionális Riasztórendsze: A jelenleg is meglévő rendszer továbbfejlesztése, hatékonyságának növelése Tiszai Segélyhívó Rendszer létrehozása: Az első ütemet 2000 szeptemberére átadták, kiépítettsége Kisköréig tart Határvizi egyezménye: A különböző szakmai bizottságok együttműködésének fokozása. Megállapodás Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Jugoszlávia között TASK FORCE Baia Mare (Nagybányai Feladat Csoport): Nemzetközi Bizottság részeként működő szervezet: Határozatban kötelezővé kell tenni a szennyezések megelőzését a Tisza menti országok számára Potenciális veszélyforrások felmérés: 2000. május 23-24-én Kolozsvár: Négyoldalú megállapodás a potenciális szennyező források felmeréséről, feltérképezéséről. A felmérések összegzése a Tisza magyarországi vízgyűjtőn. A következő anyagok veszélyeztetik leginkább a vizeVet: fémtartalmú hulladékok, növényvédőszerek, klórozott aromás szénhidrogének, kőolaj származékok, műtrágyák, szennyvíziszapok. Veszélyforrások csökkentés: Rendszeres hatósági ellenőrzés, üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek készítése => ezek alapján területi és országos tervek készítése Automata mérőállomások telepítése a határszelvényekbe. Cyanide and heavy metal pollution in the River Tisza Zsuga, K. Midclle-Tisza Region Environmental Protection Inspectorate, Szolnok Abstract: In 2000 the River Tisza was damaged by cyanidc and heavy metal pollution, the ecological state of river changed grcately. According to results of investigation the chemical water quality of river is nearly as state before pollution The Tisza has a natural rcvitalization, the new biocoenosis a little differs from the previous composition. There are a lot of action to prevent the pollution in the future. Kfywantr River Tisza, cyanide and heavy metal pollution, flood effect, state estimation