Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Józsa István: A hazai belvízvédelem gépészeti hátteréül szolgáló szivattyú gyártásunk fejlődésének rövid története

52 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. Az egyes források kémiai víztípusai (5. ábra)'. Sinka-kút, l.engyd\ihTÍ-forrás, Gábor-forrás. Kalcimn hirirnerali iitwni»»: Csorgó-forrás, Kádas-forrás. L.L-Wm. KoCSlS-fo(LÍS. kalcátm «ílrá«miilfiliB4Mi ngiri irtwílin: Nagvsotni-erdészházi-fonás. Nyúl-kúí. ? 330 300 250 300 : 150 | 100 50 4/a ábra. A Radvány-völgy vizsgált forrásvizeinek elektromos vezetőképessége (fiS/cm) és összes oldott anyag tartalma Íme/Ti a mintavétel időpontjában c/ s s s jr •y/ * • 4/h ábra. Ä Radvány-völgy vizsgaJt Jorrasvtzeine* Hőmérséklete (°Q, karbonát keménysége (nkf) és kémhatása (pH) a mintavétel időpontjában • Mg++ E Cl- / HHC03• S04QN03k vol 5. ábra. A Radvány-völgy forrásvizeinek ion-összetétele (eé%) Egyes, egészségre ártalmas vegyületek megjelenésével is számolni kell. Az Ml/ és a NOj" tartalom (J. táblázat) alapján a legtöbb forrásvíz a vízminősítési szabvány alapján tűrhető vagy annál rosszabb minősítésű (Magyar Szabvány, 1993). Ez utóbbi adatok értékeléséhez (eredet, állandó vagy időszakos jelenlét) szükséges a további elemzéa adatok feldolgozása. A nyomelemek közül a Ba (2,38-95,3 pg/1), a Li (2,76-22,2 pg/1) és a Sr (45,6-151 pg/1) minden fonásban a kimutatási határ feletti mennyiségű (JL táblázat). Nehézfémek közül a Zn két (Ispitály, Nyúl-kút), a Cn pedig egy (Nagysomi-erdészházi) forrásban haladja meg a kimutatási határt Az AJ három (Bonc, I^ngyelvályú, Nagysomi-erdészházi) forrásban mutatható ki. lift+ C«++ S04- o iovsexBioanioo HCO^. 6. ábra. Kationok és anionok eloszlása a Radvány-völgy forrásvizeiben. (A számaxás a (on-ásak leírása fejezet Mtrodjévd ázom) A kőzet- és vízkémiai adatok összehasonlítása Emberi hálástól mentes területek vizeinek kémiai jellegét alapvetően a víztározó kőzetek összetétele határozza meg. A területről rendelkezésre álló kis számú kózetkémiai vizsgálati eredmény miatt az értékelés során az egész hegy ségről (Zeniai P. 1963, Balogh K. 1966, Bana I. 1970) illetve a környező vízgyűjtőkről Ilikémé Perlaki E. 1978) készült adatokat is figyelembe vettem. Összefüggést keresni a fonásvizek és a vízadó képződmény kémiai jellege között egyrészt az ionhányadosok (Dl), másreszt az ionkoncentráció (mg/1), illetve egy enérték (eé %) alapján lehet. (A kőzetek ionhányadosait a szokásos, oxidos formában megadott értékekből számítottam, Zeniai P. (1963) és Bona l. (1970) adatai ekmkoocetmációkból készültek).