Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Józsa István: A hazai belvízvédelem gépészeti hátteréül szolgáló szivattyú gyártásunk fejlődésének rövid története
11 AVASSY A .: A Tokaji-hegys c gi fo r rások vizsgálata 51 A forrásvizek fizikai és kémiai jellemzői A források legnagyobb, legkisebb cs jellemző > tHwimál az 2. láklizM szemlélteti. A vizsgált fonások közül a terület déli részén elhelyezkedők (Csorgó, Bonc, Kódos, Kocsis, Ispitóly) általában kis hozamúak, egyenletes vtqárásúak. Kivétel a Csorgó-fonás, amely a vizsgáltak közül az egyik legnagyobb hozamú A terület északi részének mért forrásai (Sinka, I<cngyebá/yú, Sagysomi-erdészházi, S'yvl, (tábor) viszxmt általában erősen ingadozó vízjárásúak. Kivétel ez alól az. állandóan kis hozamú Nagysomi-erdészházi-forrás. A források vizet a vízgyűjtő nagyrészt vulkáni képződményeinek megfelelően igen lágyak, illetve lágyak. Az összes keménység általában 8 nkf alatt marad. Kivétel a Kádas-forrás, melynek keménysége 9,38 nkf (4. ábra) Ezt a közepes keménységet a mért forrásvizek közötti legnagyobb (51,7 mg/l) Ca tartalma magyarázza (7. ábra, 3. táblázat) Hasonló eredményt ad a lúgossági fok, amely általában 1 körüli értékű. Kivételt képez a Csorgó-, és a Kádas-forrás 3,02 illetve 3,63-os értékkel, ami a nagy HCOj tartalom (184,22, illetve 221,43 mg/l) következménye (7. ábra) (3. táblázat). Az elektromos vezetőképesség értéke a hozamtól független, felhígulásra utaló változás nem tapasztalható. Értéke a Kádas- (428 pS/crn, 415,13 mg/l), illetve a Csorgó-forrásban (335 pS/cm, 331,73 mg/l) a legnagyobb (4. ábra) A pH érték a legtöbb forrásban 6 és 7 között mozog, az ettől való eltérés csekély (4. ábra). Az oldott oxigéntartalom határozott kettősséget mutat a források területi eloszlása szerint A D-i rész lassú folyású, a forrás-medencében álló, pangó vizű fonásai kis (30-70 %) oxigén tartalmúak Az E-i részen ellenben nagy (80-100 %) az oxigéntartalom, amit a viszonylag gyors folyás, a jó átszellőzöttség biztosít. A 30-80 % körüli legkisebb értéket a Nagysomi-erdészház patakmederbe mélyített, nagyon kis hozamú, pangó vizű fonása adja. Minden forrás hideg vizű, 18 °C alatti hif'rir'l lrlá A terület D-i részének fonásai általában jellegzetesen követik a levegő átlag-hómérsékletének alakulását, az. északjai viszont csak néhány tized fokos, esetleg fokos változást mutatnak. A D-i fonások vüe részben a felszín közelében szivárogva, rövid ulal megtéve melegedhet fel, de nem zárhaló ki a pangó felszíni víz utólagos hőfel vétele sem A legszélsőségesebb járást a nagyon kis hozamú Kocsis-forrás mutatja, melynek vize a januári 4,5 pC-ról augusztusra 16,3 pC-ra emelkedett I egstabilabbak az. F.-i rész gyors folyású, az. alapkőzet mélyebb rétegeit»! fakadó fonásai (Sutkahűt, Iengyelvályú-forrás), melyek az évi középhőméiséklct körüli, 8-9 °C-os hőmérsékletűek (4. mtrm). forrásvizein ek nyomelem tartalma Csarg* - IMBC Kádas knew IspüáK Saika Nap-»—i Ny* Cébar AI < 100 181,00 < 100 < 100 < 100 < 100 118.00 172,00 < 100 < 100 Ba 5,20 35,00 4,53 10,60 17,90 4,16 8,30 95,30 2,38 28,80 ('• < 1,5 < 1,5 < 1,5 < 1,5 < 1,5 < 1,5 < 1,5 1,78 < 1,5 < 1,5 Li 7,20 2,90 22,20 10,60 9,61 4,50 2,76 10,70 9,76 6,05 Sr 151,00 120,00 94,00 85,40 45,60 59,80 81,70 58,10 54.80 120,00 7a <5 <5 <5 <5 5.30 <5 <5 <5 836 <5 Z táblázat: A vizsgált források vízhozamai (l/min) CMTBÉ KMC Kádas Kacsa IspriáH Sö*a >»0— Ny* tdtar Mai. 22 I 4 7 7 45 70 4 85 40 MIL 13 0,5 1 1 0,5 3-5 2 I 10 3 Jdl 18 0,5 1 1 1 10 10 2. 30 5 3. táblázat: A fontosabb elemek mennyisége a Radvány-völgy forrásvizeiben Csare»B« •CkáéasKacsisIspttáh Sai kalaati NyálCáb»rferrás kát ÜMTás for rás forrás ki it vályá forrás forrás kát ÜMTás mg/l eé % mg/l eé% mg/l eé % rng/1 eé % mg/l ce % mg/1 ec V» mg/l ce % mg/l ce % mg/t eé % mg/l eé % Na+ 11,80 15,15 10,40 17,23 18,40 18,56 14,60 19,61 8,17 16,90 4,45 12,67 4,98 10,77 8,01 20,75 8,35 24,26 8,99 12,53 K+ 2,42 1,82 3,11 3,03 3,62 2,14 1,45 1,14 1,02 1.24 1.43 2,39 2,93 3,72 8,73 13,30 1,49 2,54 1,73 1,41 Caí-t43,70 64,43 30,40 57,83 51,70 59,87 36,00 55,49 22,10 52,49 17,80 58,16 21,60 53,62 15,40 45,79 13,00 43,35 42,60 68,18 Mg* 7,18 17,44 6,54 20,50 9,24 17,63 9,05 22,99 4,12 16,12 4,36 23,47 4,84 19,80 3,16 15,48 5,42 20,78 6,11 16.11 ht++ 0,05 0,05 0,06 0.08 <0,01 0.09 0,09 0.04 0.06 0,04 0,09 0,04 0.07 0,08 0,17 0,02 0,04 0,01 0,01 MU+ 0,66 1,08 0,62 1,31 U8 1,77 0,35 0,59 4,98 13,14 0,88 3,19 4,35 11,99 136 4,49 <0,1 0,97 1,72 \lm* t <0,01 <0,01 <0,01 0,05 0,05 0,01 0,01 <0,01 <0,01 <0,01 <0,01 <0,01 Kation £ 65,81 51,13 84,34 61,59 40,44 28,% 38,74 36,74 28,28 60,41 Cl1,00 0,84 2,10 2,70 1,50 0,93 3,60 2,95 3,50 4,05 2,20 3,42 2,40 3,13 4,90 7,23 2,90 4.11 4,20 3,66 IKXV 184.22 90,64 61,61 46,18 221,43 80,50 122,61 58,54 48,80 32,85 48,80 44,16 48,80 37,07 36,60 31,37 36,30 30,18 61,61 31,23 SO,10,50 6,56 51,40 48,97 33,50 15,48 60,60 36,77 69,20 59,21 43,40 49,91 57,80 55,81 46,30 50,45 44,00 46,13 91,20 58,76 i\Or 4,00 1,93 2,90 2,13 8,10 2,69 3,50 1,64 5,70 3,77 2,80 2,49 5,10 3,81 12,80 10,80 24,10 19,56 12,70 6,33 NOr <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 PO«<0,2 <0,2 0,26 0,18 0,08 0,07 0,07 0,09 <0,2 0,11 0,16 008 0,13 <0,2 <0,2 Amim L 199,72 11K.OO 264,791 190,39 127,27 97,20 114,21 100.6« 107,60 169.71 lltSKh 66,20 75,50 66,00 48,10 50,90 42,10 56,30 81,00 30,80 33,80 OMstUnv X 331,73 244,64 415.IJ 300.0« 218.61 16*26 209.25 2 Itt, 42 166.68 263.92 Külön figyelmet érdemel a Csorgó-forrás, amely a terület legstabilabb hőmérsékletű forrása. A januári (-4,2°C -os levegő hőmérséklet mellett mért) 1 l,7°C-ról augusztusra 12°C-ra emelkedett Az évi könépInmérsckletncl nagyobb vízhőmérséklet és ennek állandósága valószínűleg a mélyből fdáramki víz hőfdvétdevcl magyarázható. Krrc utalnak a fonás iszapos-homokos aljzatában megfigyelhető buzgárok. A hőfel vételt és a víz felszálló víznxvgást két jelenség magyarázhatja A területre jellemző EÉNy-DDK-i hegységszerkezeti tűrések egyike érintheti, és e mentén kaphat víz- és hóulánpótlásl. (Hasonlóan kis energiájú kigőzölgések télen a forrástól DK-re lévő Király hegyen is megfigyelhetők.) A hidrosztatikai nyomás követkertéboa való feláramlást a retegforrás jelleg és a fekúben található agyagréteg valószínűsíti A terület forrásvizet főként kalcinn-szulfátos-hidrogén karbonátos, ill. kalcium-hidrogénkarbonátos víztípusba tartoznak (á. ábra). Két esetben a Ca mellett a Na, ill a Na és a Mg is megjelenik a kémiai víztípust meghatározó (25 eé % feletti) mennyiségben (J. táblázat)
