Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
482. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. száma is jellemző volt a szennyező-hullám levonulása után. A eoliform baktériumok száma a hét szelvényből ötben lecsökkent, a 432 fkm-nél növekedett, egy esetben pedig változatlan maradt. Szaproftta lelepszém 22*C-on • nahézfém szennyezés elöfl és Uén 2000-ben 2. ábra A spórás Clostridium tipusú anaerob spórás mikroorganizmusok száma a Közép-Tisza valamennyi szelvényében jelentősen lecsökkent (3. ábra). CJosü1<fc*mzim • nehézfém szennyezés etón és mén 2000-ben 1000 A cianid és nehézfém szennyezés levonulása után végzett bakteriológiai vizsgálatok eredménye szerint vízben és üledékben a deszulfurálók száma nem mutatott jelentős eltérést az 1999-ben tapasztaltakhoz képest (4. ábra). A deiziilráléfc sziminak rfikufása üledékben 1999-2 OOfl. 3. ábra A fekális szennyezést jelző Fekál coliformok és Fekál streptococcusok számának alakulásából arra következtethetünk, hogy a nehézfém szennyezés előtt (2000.03.13-án) nagy mennyiségű fekális szennyezés vonult le a Közép-Tiszán, erre utalnak a 10 telep/ml fölötti értékek. A cianid és nehézfém szennyezés levonulása előtt és után, a Kiskörei-tározó medencéinek vizéből és üledékéből végzett bakteriológiai vizsgálatok eredményei A vizekben található növényi, vagy állati eredetű szerves vegyületeket (fehérjék, zsírok, kéntartalmú vitaminok, alkaloidák stb.) a heterotrof életmódra képes rothasztó baktériumok lebontják, táplálékszerzés céljából felhasználják. A szerves vegyületek dcgradációjában az első lépések közé tartozik a molekulában található szulfhidril (S-H) kötések bontása, a deszulfurálás (Némedi és mtsai 1998). Ez a természetben anaerob körülmények között megy végbe, eredményeként pedig kénhidrogén keletkezik. A deszulfurálás folyamatában leggyakrabban az alábbi génuszokba tartozó mikrobák vesznek részt: Achromobacter, Bacillus, Citrobacter, Clostridium, Escherichia, Proteus, Salmonella, Serratia, Aspergillus, Fusarium, Microsporum, Mucor, Trichoderma, Trichophiton stb. A három mintavételi hely (TA4, TP1, TF1) közül 1999-ben mind vízben, mind üledékben a tiszafüredi medence (TF1) csíraszáma volt kiemelkedően magas, a baktériumok szaporodása során keletkező kénhidrogén mennyisége alapján. A heterotrof rothasztó baktériumok legnagyobb csíraszámát vízben 1999. augusztusában, üledékben októberben tenyésztettük ki. Nyáron a kedvező vízhőmérséklet, a vízi turizmus, horgászat, üdülés szezonjában a vízben lévő szerves vegyületek nagyobb mennyisége, kedvező viszonyokat teremt a deszulfurálók szaporodásához. Az év folyamán az üledékben folyamatosan felhalmozódott nagy mennyiségű szervesanyag kémiai oxigénigényc, késő őszszel a legnagyobb, (23 000 - 35 000 mg/kg) ami a deszulfurálók igen nagy csíraszámával párosul (1,1 millió-1400 millió). Az üledékben - a kémiai és bakteriológiai vizsgálatok eredménye szerint - októberben a legintenzívebb a szerves vegyületek degradációja. 4. ábra A Clostridium nemzetség nagy számú képviselője vesz részt a proteolízis folyamatában, így nem meglepő, hogy néhány érdekes összefüggést véltünk fölfedezni az általunk - a különböző medencékből - kitenyésztett deszulfurálók és a szulfitredukáló Clostridiumok száma kőzött. 1999. augusztusában észleltük mindkét mikroba-közösség aktív jelenlétét a víztérben, amikor a deszulfurálók 4500 illetve 14 000/ml-es csíraszám értéke volt számszerűsíthető. Ugyanekkor a Clostridiumszám százas telepszám maximumokat ért el a TA4, TF1 mintavételi helyeken. A vízben a Clostridium spóraszám 1999. áprilisában (az évszázad második legnagyobb árvizének levonulásakor) volt a legnagyobb, hiszen a gyors áramlás miatt az üledék felkeveredésével nagy mennyiségű spóra kerülhetett a víztérbe. Jelentős volt a Tisza hullámteréről bemosott szervesanyag és fekális szennyezés is. Mindkét mikrobaközösség 1999. őszén volt igen nagy számban jelen az üledékben (5. ábra) a tiszafüredi medence TF1 mintavételi helyén. A deszulfurálók csíraszámának maximuma ezen a helyen 1400 millió/lg nedves üledék volt, ami a biodcgradáció rendkívüli intenzitását jelzi. (Ezek az értékek a szennyvíztisztító művek medencéinek üledékében mérhető csíraszámmal vetekszenek. ( Wittner 1998). A Ctostridk*nszém és Ctostrídum spóraszWn alakulása üledékben 1999-2000. S3SSSSSS8SSS S88S888 88888 5. ábra Ha a laboratóriumi kísérleti és a tényleges mérési eredményeket tekintve elfogadjuk, azt a feltételezést, hogy a cianid-ion gátolja a Clostridium-típusú baktériumok anyagcseréjét, akkor: a cianid és nehézfém szennyezés utáni bakteriológiai eredmények (2000. február 19., március 27.) azt mutatják, hogy a megfelelő vízkormányzás következtében, valóban nem jutott be a szennyezés a tározó medencéibe, hiszen a Clostridium-típusú baktériumok vegetatív sejtjeinek és spóráinak száma nem tér el jelentősen a korábbi év mérési eredményeihez képest. A deszulfurálással párhuzamosan számos baktériumfélcség aerob módon is tevékenykedik, (ammonifikálók) így ha egy természetes rendszer állapotát elemezzük, a biodegradáció mértékének jellemzésére a deszulfurálás mellett a nitrogén anyagforgalmának első kiinduló lépése, az ammonifikálás is mértékadó lehet. A vizsgálat eredménye a folyamatban résztvevő valamenynyi mikroszervezet együttes hatásaként értékelhető, és így a