Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

466. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. tavételi pontjai között. A jobb parti mintákban a foszfát-foszfor mennyisége mindhárom évben többnyire nagyobb volt a keresztszelvény másik két pontjáról származó mintákénál. 1990-ben és 1998-ban a jobb parti értékek esetén láthatjuk a legnagyobb arányú eltérést a másik két mintavételi ponthoz képest, főként télen. Míg 1990-ben mindkét partközeli minta értékei jórészt nagyobbak voltak a sodorvonaliaknál, addig 1994-ben és 1998-ban a sodorvonaliakhoz képest a bal parti mintákban mért mennyiségek általában kisebbek voltak. A szerves táplálékellátottságot jelző komponensek közül a kémiai oxigénigény, az összes formált foszforra vonatkozó adatok hiányában az összes foszfor és a szerves kötésű nitrogén koncentrációjának változását vizsgáltuk. A kémiai oxigénigény esetében a legnagyobb mértékű eltérés a keresztszelvény mintavételi pontjai között az 1998-as adatokban látható, főleg a sodorvonali mintáknál, s ekkor a nagy csúcsok nemcsak nagyságukban, hanem időbeni lefutásukban is eltértek egymástól. Ilyen jellegű különbség sem 1990-ben, sem 1994-ben nem mutatható ki. A bal- és a jobb parti mintákat mindhárom évben közel azonos értékekkel lehet jellemezni, néhány kivételtől eltekintve, amikor viszont általában a jobb parti, olykor pedig a bal parti értékek voltak nagyobbak. Az összes foszfor esetében is jelentős eltérések észlelhetők a keresztszelvény pontjai között. Az egyes mintavételi pontok közötti koncentrációkülönbségek 1990-ben elég jelentősek, s 1998-ban is számottevőek voltak. Az 1994ben a téli, a későnyári és az őszi időszakban mutathatók ki nagyobb mértékű eltérések. A szerves kötésű nitrogén esetében is egyértelműen elkülöníthető a három mintavételi hely egymástól mindhárom évben, de eltérő mértékben. 1990-ben a különbségek viszonylag csekélyek, 1994-ben számottevőek, míg 1998-ban jelentősek, főként ősztől tavaszig. A vízben mérhető, a konstruktivitás jellemzésére alkalmas 1990, Komárom: oldott ortoíoixfít-foizfor 250 S 130 1990, Komárom oldalt ukAjufÉ-kufor E -balpart - - todorvOT« • I. ábra. Az oldott ortofoszfát-foszfor értékének alakulása a Duna komáromi keresztszelvényében három jellemző évben klorofill-a változását leíró diagramok azt mutatják, hogy a mért koncentrációk alapján 1990-ben és 1994-ben alig válnak el egymástól az egyes mintavételi helyek. Igazán számottevő különbségekről csak az 1998. év esetében beszélhetünk, amikor a sodorvonali minták koncentráció értékei mind időben, mind menynyiségben jelentős eltérést mutatnak a másik két mintavételi ponthoz képest. 3.3. Az éves változások összehasonlító elemzése Az általunk vizsgált komponensek közül csak a vezetőképesség és a szervetlen kötésű nitrogén értékeinek változásában vélhetünk felfedezni némi trendet. Ezeknél a görbék futása a következőképpen alakul: a téli és a kora tavaszi időszakra jellemző viszonylag nagy koncentrációértékek nyár végéig csökkennek, majd ismét nőni kezdenek a téli maximum irányába. Megjegyzendő azonban, hogy sem a csökkenés, sem az emelkedés nem teljesen folyamatos, gyakran közbeiktatódnak kisebb-nagyobb kiugró értékek (mint pl. a vezetőképességnél 1994-ben télen negatív, vagy a szervetlen kötésű nitrogén esetében 1994-ben késő ősszel pozitív irányban). A többi vizsgált komponens esetében az értékek alakulását nehezen lehetne olyan egyszerűen leírni, mint az előbbi kettőét. Nagyon eltérő az egyes csúcsok megjelenésének ideje, amint ezt pl. az összes foszfor és a klorofill-a mennyiségének a változása különösen szemléletesen mutatja 3.4. A kiválasztott évek egymáshoz viszonyított értékelése Összehasonlítva a vezetőképesség értékeinek alakulását a három kiválasztott évben, azt láthatjuk, hogy a változás mértéke elhanyagolható. A kapott diagramok mindhárom évben jól mutatják a töményedésnek és a hígulásnak az előbbiekben már leírt folyamatát. A vezetőképesség értékei esetében a komáromi szelvényre egységesen az aktuális tipológia 2-es kódjának meg felelő 250-550 |iS/cm közötti tartomány voltjellemző. 1994, Komirom: kémili oxigénigény (parmanganitos) 199S, Komirom: kémiai oxigénigény (parmanganitos) - - sodorvonal -jobbpart I 2. ábra. A kémiai oxigénigény értékének alakulása a Duna komáromi keresztszelvényében három jellemző évben