Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
467 A szervetlen kötésű nitrogén esetében a mért koncentrációk enyhe csökkenéséről beszelhetünk a három vizsgálati évre vonatkoztatva (a keresztszelvény három mintavételi helyén mért valamennyi érték átlaga az egyes években a következő volt: 1990-ben 2,56 mg N/l, 1994-ben 2,53 mg N/l, 1998-ban 2,22 mg N/l). Mind a télikoratavaszi maximális értékek, mind a nyári minimális értékek csökkentek, amit szemléletesen mutat az aktuális tipológia értekeinek alakulása. A három kiválasztott év esetében az aktuális tipológia kódjegyzéke szerint az 5-8 tartományokban (0,75-5,0 mg N/I) mozogtak az értékek. Míg 1990-ben a legkisebb értékek a 7. kódértéknek megfelelő sávban voltak, addig 1998-ban az 5.ben. A legmagasabb koncentrációk egységesen a 8. tartományhoz tartoztak. Az oldott ortofoszfát-foszfor esetében (/. ábra) jóval kifejezettebb a koncentrációk átlagának csökkenése (a keresztszelvény három mintavételi helyén mért valamennyi érték átlaga az egyes években a következő volt: 1990-ben 0,11 mg PA, 1994-ben 0,08 mg P/l, 1998-ban 0,05 mg P/l), annak ellenére, hogy 1998-ban is egy kiugró érték jellemzi a kora tavaszi időszakban a jobbpartot, az 1990. évihez hasonlóan. Ezért ebben a két esztendőben nagyon jelentős az éves maximális és minimális értékek közötti különbség. Az aktuális tipológia kódjegyzéke szerint a mért értékek a három év vonatkozásában az 1-7 tartományokban (< 0,01-0,50 mg P/l) találhatók A 7., legmagasabb koncentrációjú tartományt csak a jobbpartról származó minták érik cl (1990-ben és 1998-ban a kora tavaszi csúcs alkalmával), a minimum értékek 1990-ben és 1994ben a 2., 1998-ban pedig az. 1. tartományba tartoznak. Az összes foszfor esetében beszélhetünk a legnagyobb arányú csökkenésről az egész komáromi keresztszelvényre vonatkoztatva (a keresztszelvény három mintavételi helyén mért valamennyi értek átlaga az egyes években a következő volt: 1990-ben 0,27 mg P/l, 1994-ben 0,15 mg P/l, 1998-ban 0,11 mg P/l). Általánosságban elmondható, hogy a jobb parti és sodorvonali minták értékei mindhárom évben nagyobbak, mint a bal partiaké. Ennek a komponensnek a kódolásánál az összes formált foszforra vonatkozó aktuális tipológia skáláját használjuk. Ez alapján az értékek a 3-6 közötü tartományokban (0,05-0,8 mg P/l) találhatók. Míg 1990-ben a koncentrációértékek többnyire az 5. kódnak megfelelő tartományban vannak, addig 1998-ban jórészt a 4.-ben találhatók. Az 1994. év átmenetnek tekinthető a változás tekintetében, hiszen a koncentrációk a 3. és 5. tartományok között változnak. A kémiai oxigénigény (2. ábra) vonatkozásában csekély változásokról beszélhetünk, kiugró éves maximumok mellett. Az aktuális tipológia kódjegyzéke szerint a mért értékek a 2-4. közötü tartományokban (1,0-10,0 mg Ch/l) találhatók. Mindhárom évben jelentkeznek a négyes tartományba tartozó csúcsok, de az értékek általában a hármas tartományban mozognak. Az eddig leírt komponensek esetében általában csökkenést tapasztaltunk a mért értékek alapján a három évre vonatkozóan. Ezzel szemben a szerves kötésű nitrogén esetében egyértelmű és jelentős mértékű növekedés észlelhető mindhárom mintavételi helyen (a keresztszelvény három mintavételi helyén mért valamennyi érték átlaga az egyes években a következő volt: 1990-ben 0,65 mg N/l. 1994-ben 1,64 mg N/l, 1998-ban 2,42 mg N/l). A csúcsokat általában a két parti minta értékei adták. Az aktuális tipológia kódjegyzéke alapján a kapott értékek az 1-7 tartományokban (<0,2-10,0 mg N/l) vannak. 1990-ben döntően a 3-as tartományba sorolhatók a mért értékek, a maximumok pedig csak éppen elérik a 4-es kódértéknek megfelelő alsó határt. Ezzel szemben 1994-ben és 1998-ban az értékek döntően a 4. és az 5. kategóriákhoz tartoznak, míg a maximumok elérik a 6. és a 7. kódértékeket is. Ennek a jelentős mértékű növekedésnek a magyarázatához, további összehasonlító elemzések elvégzésére van szükség. A vizsgálatokba be kell vonni további évek adatsorait. A klorofill-a koncentrációk változása alapján a három kiválasztott év nagyfokú eltérést mutat egymáshoz viszonyítva. A legmagasabb értéket 1990-ben kaptuk, amikor a kora nyári csúcs 120 mg/m 3 körüli volt. 1994-ben a csúcsokhoz tartozó maximumok kisebbek voltak, mint 1990-ben és 1998-ban. Az 1998 évre egy hosszan elnyújtott felfutás jellemző, ami februártól júniusig tartott. Ezt erőteljes és gyors visszaesés követi, majd egy nyárvégi, rövid lefutású csúcsot láthatunk mindhárom mintavételi helyen. Az aktuális tipológia kódjegyzéke szerint a kapott értékek az 1-5 tartományokban (< 10-175 mg/m 3) vannak 1990-ben és 1998-ban a júniusi csúcsok az 5-ös tartományt is elérték, míg az őszi-téli minimum értékek az l-es sávban voltak. 3.5. A vizsgált évekre vonatkozó globális tipológiai értékek meghatározása Az értékelés során az elemzésbe bevont minden komponens diagramján feltűntettük az aktuális tipológia határértékeit, majd a mérési eredményeket felhasználva meghatároztuk a globális úpológia szerinti kódokat is. A globális úpológia alapján a sótartalom közepesen változó volt (S é v 30-100 közötü) alacsony vezetőképesség-érték mellett (Vmax kisebb, mint 550 pS/cm). A globális tipológia értékének meghatározása után a szervetlen növényi tápanyagtartalom alapján a komáromi Duna-szakasz az 1990-es és 1994-es években oldott ortofoszfatban gazdag, míg szervetlen kötésű nitrogénben igen gazdag víz volt (kód: 07). 1998ban az oldott ortofoszfát-foszfor mennyiségének csökkenése miatt oldott ortofoszfátban szegény, míg szervetlen kötésű nitrogénben igen gazdag víz voltjellemző (kód: 05) a bal partra és a sodorvonalra, míg a jobb part továbbra is a 7. kategóriába volt besorolható. A szerves táplálékellátottságot jelző komponensek mennyisége alapján számított globális tipológia szerint a komáromi Dunaszakasz jobb partja mindhárom évben szerves táplálékban szegény volt (kód: 02). A sodorvonali mintavételi helyet is ezzel a kóddal lehetett jellemezni 1990-ben és 1994-ben, 1998-ban azonban már a szerves láplálékelátottságot tekintve mérsékelten gazdagnak (kód: 03) bizonyult. A komáromi bal part esetében ezzel szemben 1990ben és 1994-ben kaptunk 3-as, 1998-ban pedig 2-es kódértéket. A vízben mérhető klorofill-a mennyisége mindhárom évben és mindhárom mintavételi helyen alacsony és nagy mértékben változó volt, azaz egységesen 7-es kódnak megfelelő értékeket kaptunk a globális tipológia meghatározása után. Az értékelő munka tapasztalatai azt mutatják, hogy az ilyen típusú összehasonlító elemzésekre a korábbiaknál sokkal komolyabb gondot kell fordítani ahhoz, hogy a Dunában lezajló hosszú távú változásokat feltárhassuk, értelmezzük és megértsük. 4. Irodalom Dévai Gy. - Végvári P. - Nagy S. - Bancsi l. (szerk.) 1999: Az. ökológiai vízminősítés elmélete és gyakorlata. 1. rész. - Acta biol. Debrecina., Suppl. oecol. hung. 10/1., 216 pp. Makovinská, J., IMSZIÓ F. et al. 1997: Tendency and dynamics of water quality changes of the Danube River and its tributaries (1989-1995) Extensive monitoring, Water Qulity Protection Working Group of the Slovak-Hungary Transboundary Water Commission, Vyskumny ústav vodn. hosp Bratislava, Pracc a stúdie d. 134., Bratislava, 1997 Horváth L., Tevanné Bartalis É. 1999: A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán. - Vízügyi Közlemények, 1999. évi 1. füzet, 54-85. Water quality of the Danube in the Komárom cross section Szabó, A. - Dévai, Gy. - Tóthmérész, B - Horváth, L. - Tevanné Bartalis, É. Abstract: We have examined the ecological water quality of the Danube in the Komárom cross section in three specific years (1990, 1994, 1998) The following parameters were used during the analysis: discharge, conductivity, dissolved orthophosphate-phosphorus, total phosphorus, inorganically bound nitrogen, organically bound nitrogen, chemical oxygen demand (permanganate) and chlorophyll-a The data are displayed as a function of time, and the spatial and temporal aspects were emphasised during the evaluation The values of the actual and global (synthetic) typology of the ecological water qualification for the studied parameters are also displayed. Our results suggest the importance of the study of the total river cross section during the long-term ecological water quality monitoring. Keywords: Danube, ecological water quality, typology.
