Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Józsa István: A hazai belvízvédelem gépészeti hátteréül szolgáló szivattyú gyártásunk fejlődésének rövid története

47 A Tokaj i-hegységi források vizsgálata Havassy Andris KLTE Ásvány- és Földtani Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. Kn wal: A Tokaji-hegység öéfi részén található tíz fonás rendszeres terepi mérése és a vízminták laboratóriumi vizsgálata a vízgyűjtő terület felszín alatti vizeit jellemzi. A terület kismértékű szennvezetlsége révén a forrásvizek állapota természetes alapállapotnak tekinthető és mérésük adatokat szolgáltat hatásvizsgálatok elvégzéséhez, illetve az esetleges beavatkozások következtében kialakuló változások értékeléséhez. A fonásvizek többsége kaldum-szxiltatos-hidrogénkarbooátos, illetve kalcium-hidrogénkarbonátos víztipusba tartozik. A nyomelemek közül a Ba, Li, Sr koncentrációja a legnagyobb. A kőzet- és vízkémiai vizsgálatok összehasonlítása részleges összefüggést mulat az alapkőzet, illetve annak málladéka és a felszín alatti víz összetétele között. Egyes vegyületek (NO)', NHi") koncentrációja a termeszeik özeii állapotú területeken is dérheti az egészségügyi határértéket. Knkssnrvak: Tokaji-hegység, forrás, hidrogeológia, alapállapot felvétel. Bevezetés 1999 januárjától havi rendszerességgel terepi méréseket folytatok a Tokaji-hegység D-i részének 10 fonásán. Ezt évszakos vbmintavétel egészíti la A források a Radvány- (Hercegkúti-) patak vízrendszeréhez tartoznak (/. ábra) A vizsgálat célja a forrásokban megjelenő felszín alatti víz kémiai összetételének és feltételezett időbeli változásának megfigyelése, a vízgyűjtő kőzetei, illetve a környezeti hatások közötti összefüggések tisztázása. |N3

1 «iatvonj I

V

I p»ok I \ I út |>U

| eriiió. írok | «. | ráigílt feni. 0 1 2 km 1 1 1 nintvonaUk 25 méterenként I. ábra. A Radvány-patak vízgyűjtő területe a vizsgált forrásokkal A források elhelyezkedése (/. ábra) a kis (24,8 km") kiterjedésű vízgyűjtőterületen részben területi fedést biztosít, részben pedig a földtanilag változatos terület (2 ábra) minden fontosabb kőzete képviselteti magát a források vízgyűjtőterületén. A források többsége egy kőzettípusról gyűjti össze vizét. Egy részük az alacsonyabb rdiefü déli, másik része a nagyobb szintkülönbségekkel jellemezhető északi részen található Van közöttük kiépítetlen, kiépített és mesterséges forrás is. I i ' I notmk. periittk \ //

\ WVM7Í pimrénirMVril tufli eadoiteggiomcjinim | | ['• • t^W"

1 I Itr^tufa I S IviagHtfe^l. 1 0 1 2 km 1 I I Z ábra. A Radvány-patak vízgyűjtő területének vázlatos fedetlen földtani térképe (."varrnati P. (1*7i) atáa egrczerántve A vizsgálatok egvrészt a terepen mért alapadatokat (vízhozam, elektromos vezetőképesség, pH. oUott oxigéntartalom, lúgosság, hőmérséklet), másrészt pedig Laboratóriumi (/6- és nyomelem tanalom, keménység} mérési eredmény eket szolgáltatnak. A vizhozammérés a pontosság érdekében mindig köbözéssel történt Az elektromos vezetőképesség, pH, oldott oxigéntartalom és a hőmérséklet mérését a Hegyvidéki Tavainkért Környezetvédelmi Egyesület MULTILINE-4 vízminőség mérő műszerével végeztem. A vízmintákat a Magyar Állami Földtani Intézet laboratóriumai elemezték. (Jelen tanulmány az első, március végi mintavétel feldolgozása.) A vízgyűjtőterületen nagy szennyező források (település, ipán üzem, nagv kiterjedésű mezőgazdasági terület) nincsenek. Az É-i részen, a N'agv som-hegy oldalában, egy használatban lévő, dózer-úton megközelít-