Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

433 dék került elő. A fúrás 0,50-0,70 m-ig terjedő szakaszából minta nem állt rendelkezésünkre A fúrás 0,40-0,50 m közötti szakaszban enyhébb klímára utaló sporomorphát nem találtunk. A gazdag ostracoda faunában a hidegkedvelő Limnocythere inopinata és az Ilyocypris bradyi dominált. Néhány Cytherissa lacustris is előfordult. , SS .SS (cin) Vctó-1. " n S > 0 Rétegsor: Cscrny Tibor Jelmagyarázat: |m/

j tőzeg aicurit agyagos aicurit homokos aleurit 3. ábra. A vizsgált fúrások (Vetó-1., Vetó-2.) rétegsora és előzetes korbeosztása A mogyoró és a kocsányos tölgy (Corylus sp., Quercus robur) fellépése (0,40 m) már az időjárás enyhébbé válására engedett következtetni Felszaporodtak a Botryococcus braunii algaszervezetek is (0,30-0,40 m). A szegényebbé váló ostracoda faunában háttérbe szorultak a hidegkedvelő elemek és melegkedvelő fajok (Cypridopsis vidua, Metacypris cor data) léptek fel. A 0,10-0,30 m-ig terjedő szakaszból eltűntek a termofil elemek, sőt a sporomorpha állomány rendkívüli elszegényedett (l-l darab), valószínűleg a tőzegesedés miatt, ezért a mintákat nem tudtuk értékelni. A viszonylag gazdag ostracoda faunában ismét nagyobb számmal léptek fel a Limnocythere inopinata és a Pseudocandona genus képviselői, melyek hidegkedvelők. A tárgyalt szakasztól váltak nagyon gyakorivá a Chara oogoniumok is. Nagyobb mértékű változás 0, 10 m-nél következett be. A felszaporodott sporomorpha állományban megjelent Fagus, már holocén időt jelez. A legfelső mintában (0,000,05 m) a bekövetkezett tőzegesedés miatt ismét erősen elszegényedett. A faj- és egyedszám gazdag ostracoda faunában hidegkedvelő Candona negleeta, Ilyocypris bradyi jelenléte hűvösebb éghajlatot feltételez. A Vetó-2. sz. fürás idősebb, ősmaradvány tartalmú rétegeiben (0,10-0,95 m), bár a flóra jóval szegényesebb volt, mint a Vetó-1-ben, itt is glaciális és interglaciális szakaszokat sikerült elkülöníteni A fiatalabb 0,00-0,10 m közötti tőzeges rétegek pedig a holocén fázisában (szubatlantikus?) rakódhattak le (3. ábra) Irodalom Adám, L. 1955: A Velencei-tó és a Zámolyi-medence kialakulása. Földrajzi. Közi. 3 (79), 4, 307-332. Bendefy, L. - Nagy, L: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. (Secular Changes in Lake Balaton's Shorline.) Műszaki Kiadó, Bp., 215. Behre, K.E. 1981: The interpretation of anthropogenic indicators from pollen diagrams. - Pollen et Spores 23. 225-245 Behre, K. E. 1988. Some reflections on the anthropogenic indicators from the Near East. - In: Huntley, 13 , Webb, T. 111. (eds), Vegetation History, 633-672 Kluwer Academic Publisher DoHeeht. Járainé Komlödi, At 1970: Jelentés a Velencei-tó pollenstatisztikai vizsgálatáról. A Velencei-tó kialakulása és fejlódéstörténte. - VITUKI témajelentés 40. Mania, D. 1967 Pleistozäne und holozane Ostracodesgesellschaften as dem ehemcligen Ascherslebenre See - Wiss. Z. Univ. Halle, 16/4, 501- 550. Helle. Miháltzné Faragó, M. 1982: Tiszántúli alapfürások palynológiai vizsgálata. - M. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1980-ról 103-120. Budapest, 1982 Sédi, K. 1944: A Velencei-tó - Velence tavi Orsz. Szöv. 10-106. Simons, J. - Beem, A. P. 1990: Spirogyra species and accompaning from pools and ditches in the Netherlands - AQUAT Bot. 37. 247-269. Sümeghy, J. 1953: A Velencei-tó kialakulása - MÁFI Évi Jel. 1944 Sümegi, P. 1998: Reconstruction of flora, soil and landscape evolution and human impact on the Bereg Plain from latcglacial up the present based on paleoecological analysis - In: Hamar, J. - Sárkány-Kiss, E. (eds): The Upper Tisa Valley. Tiscia Monograph Serie?, Szeged 17 Zólyomi, B. 1953: Die Entwicklungeschichte der Vegetation Ungarns site dem letzen Inetgla2nal - Acta Biol. Hung. 4. 367-430. Paleontological data for past tense of Velence Lake Preliminary investigation Elvira Nagy-Bodor — Andrea Szuromi-Korecz Abstract: We studied the sporomorpha and ostracoda assemblages of two shallow borings in the bed of l,ake Velence (bottom dcpth:Vetó1 :1.60 m, Vetó-2. :2.

70 m). In the older layers of the borings, containing fossils (Vetó-1. 0.30- 1.50m, Vetó-2. 0.10-0.95m), we were able to recognise assemblages referring to colder(glacial)and warmer (interglacial) climate. In the colder phases thermophilous elements were absent in the vegetation, only Conifers were present. Some thermophilous elements appeared only in the warmer phases. All this may suggest that the layers in question had been deposited during the Pleistocene Since subtropical species, which can be found in the vegetation even till of the Middle Pleistocene Mindel-Riss interglacial were absent here, moreover also deciduous forest is missing, which is characteristic still of the Riss-Würm interglacial, we suppose that the deposition of the older layers took place after the Riss-Würm interglacial at the latest, during the early or late glacial penod. In the boring Vetó-1 layers between 0.00 and 0.30 m, while in the boring Vetó-2 layers between 0.0.10 been deposited in the Subatlantic period (from 2500 years BP). In this penod Botryococcus, Spirogyra, and Pediastrum boryanum and Pediastrum boryanum lived in the shallow water Open-water reed-grasses are represented by Myriophyllum, while swamp and water-side plants arc represented mostly by Utricularae, bulrush species Sf>arganium, reed (Phragmites

) and sweet-grass (Glyceria

). In the environment of lake there was a mixed deciduous forest, in the area near the to lake Quercus robur, while in further region Fagus siivatica and Carpinus were dominant. Keywords: I .ake Velence, sporomorpha, ostracoda, Pleistocene, Holocene