Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

377 Az Alcsi Holt-Tisza zooplanktonja az 1999. évi mintavételek során Imre Attila Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, 4400. Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Kivonat: Az 1999 év során négy alkalommal történt Zooplankton mintavétel az Alcsi Holt-Tiszából. A fobb Zooplankton taxonok közül a Rotatoria, Cladocera és Copepoda csoportok mennyiségi és minőségi elemzését végeztük el Az Ostracoda csoport esetében csak a taxon egyedszámát határoztuk meg, a fajok meghatározása nélkül. Összegezve az eredményeket mind időpontok mind pedig mintavételi pontok szerint és azokat átlagolva kaptuk az időpontok és helyszínekre jellemző átlagos összes egyedszámot. A fenti vizsgálatok eredményeinek alapján kiszámítottuk a Zooplankton közelítőleges biomasszáját is amely értéket a holtág ökológiai vízminósítésében is felhasználtak, mint a destruktivitás-tipológia egyik mutatóját. A biomassza értékeket hasonlóképpen átlagoltuk mint az összes egyedszámokat Ennek a kct mutatónak azaz összes egyedszámnak és a biomasszának a figyelembe vétele következtettünk a mintavételi pontok vízkémiai, fizikai és ökológiai állapotának állandóságára. Kulcsszavak Zooplankton, összes egyedszám, Zooplankton biomassza, diveratás. Bevezetés Az 1999. év során négy alkalommal történt Zooplankton mintavétel az Alcsi Holt-Tiszából: 1999. május .31én; június 28-án; augusztus 23-án; október 4-én 5 mintavételi ponton : (1) Felső-vég (2) MOL Bázistelep (3) Kilián RMF (4) MHSZ Reptér (5) VÍZIG Sporttelep. A mintavételek során mindig felszíni mintavétel történt. A mintavételi pontok vízminőségét évek óta folyamatosan vizsgálja a KÖTIVIZIG laboratóriuma, de ez volt az első lakalom, hogy ökológiai vízminösítést végeztek a vizsgálatok alapján. (Végvári et al., 1999) Anyag és módszer A mintavételeket az MSZ ISO 5667-2:1993 szabvány előírásai szerint végeztük. A mintavételek során 10 liter felszíni merített vizet szűrtünk át 45 mm lyukbőségű hálótölcséren. Az így kapott sűrített mintákat a helyszínen tartósítottuk tömény 35 %-os a lt. minőségű formaldehid oldattal, úgy, hogy a mintákban a formaldehid végkoncentrációja megközelítőleg 4 %-os legyen. A feldolgozás során binokuláris mikroszkópot (Zeiss) és Amplival típusú kutató mikroszkópot (Zeiss) használtunk. Szükség esetén a belső szervek megfestéséhez Lugol-oldatot, a rágószervek preparálásához tömény hypót használtunk. A tartósított mintákat fénymikroszkóp és speciális 64 egyenletes mezőre osztott számláló kamra segítségével végeztük. A sűrített mintából 10 ml-t töltve a kamrába azt ülepítettük majd 63-400-suoros nagyítások használata mellett vizsgáltuk. A számláló kamrában az egyedeket megszámoltuk és azonosítottuk a szükséges nagyítást alkalmazva. A számolást a statisztikailag elfogadható 100400 egyedig végeztük (kivételt képeztek az ennél kisebb összes egyedszámú minták). Ha az említetteknél nagyobb nagyítás volt szükséges akkor a mintából kiemelt egyedet külön tárgylemezre helyeztük és vizsgáltuk. A Zooplankton egyedszámot ind./101 mennyiségben adtuk meg. A főbb Zooplankton elemek közül a Rotatoria, Cladocera és Copepoda csoportok mennyiségi és minőségi elemzését, valamint az Ostracoda csoport mennyiségi meghatározását végeztük el. A fenti vizsgálatok eredményeinek alapján kiszámítottuk a Zooplankton közelítőleges biomasszáját is nedves tömegre megadva (g/m

3). Vizsgálati eredmények és értékelésük Mind a négy mintavételi időpontban közel azonos számú Zooplankton taxont határoztunk meg, bár némileg változó összetételben. A legtöbb taxont (fajt) az 1999. június 28.-i mintákban találtuk (39 taxon). Ugyanakkor a 1999. május 31-i minták mutatták a legmagasabb átlagos össz-egyedszámot az összes vizsgált Zooplankton minta között a Felső-vég mintavételi ponton (104430 ind./10 dm

3). Az októberi mintavételi időpont kivételével mind a négy Zooplankton csoport előfordult a mintavételi időpontok során, ekkor azonban nem találtunk Ostracoda egyedeket a mintákban. A minták elemzése alapján kapott fajlisták szerint Összesen 60 különböző Zooplankton taxont különböztettünk meg : Rotatoria: Asplcmchna priodonta, Asplanchna spp., Brachionus angularis, Brachionus calyciflorus, Brachionus diversicornis, Brachionus quadridentatus, Cephalodella ventripes, Filinia opoliensis, Filinia terminális. Kernte IIa cochlearis macracantha, Keratella cochlearis micracantha, Keratella cochlearis tecta, Keratella cochlearis töalak, Keratella irregularis, Keratella quadrata, Keratella tropica, Keratella valga, Lecane arcuata, Lecane hamata, lecane luna, Ixpadella ovális, Polyarthra dolichoptera, Polyarthra dolichoptera aptera, Polyarthra longiremis, Polyarthra major, Polyarthra minor, Pompholyx sulcata, Synchaeta kitina, Synchaeta oblonga, Synchaeta pectinata, Synchaeta spp., Synchaeta tremula, Trichocerca hirostris, Trichocerca capucina, Trichocerca cylindrica, Trichocerca pusilla, Trichocerca vernalis\ Cladocera: Alona costata, Alonella nana, Bosmina coregom, Ceriodaphnia reticulata, Chydorus sphaericus, Cladocera sp. juv., Daphnia crystallina, Daphnia cucullata, Daphnia hyalina, Daphnia longispina, Daphnia magna, Diaphanosoma brachyurum, Egyéb Cladocera, Copepoda: Copepodit (Calanoida), Copepodit (Cyclopoida), Cyclops strenuus strermus, Cyclops vicinus vicinus, Eudiaptomus sp., Eudiaptomus gracilis, Nauplius (Calanoida), Nauplius (Cyclopoida) ; Ostracoda: Ostracoda fajok (meghatározatlan) Ezek közül taxonok közül az alábbiak voltak a legjellemzőbbek az Alcsi Holt-Tisza Zooplankton állományára: Asplanchna priodonta, Keratella cochlearis és változatai, Polyarthra dolichoptera, Polyarthra major, a kerekesférgek közül. A kisrák faunát az ágascsápú rákok közül a Bosmina longirostris, Ceriodaphnia reticulata valamint a Chydorus sphaericus jellemezte, míg az evezőlábú rákok között a Cyclops strenuus strenuus volt a jellemző, valamint a Cyclopoida és Calanoida naupliusok amelyek bár nem fajok , de mint juvenilis fejlődési alakok