Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
378. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. igen jellemzőek voltak a holtág Zooplankton állományának összetételére magas előfordulási arányaik miatt. A mintákban egyetlen minta (1999. október 4., VÍZIG Sporttelep) kivételével a kerekesférgek (Rotatoria) voltak dominánsak. A kivételt jelentő mintában mind a Cladocera (6256 ind./10 dm 3) mind a Copepoda (7606 ind./10 dm 3) egyedszám meghaladta a Rotatoria (5642 ind./10 dm 3) egyedszámot (1. ábra) A többi mintavételi ponton az átlagos Rotatoria arány minden esetben meghaladta az 50 %-ot. A különböző fajok összes Zooplankton egyedszámban való részesedéséből olyan víztér képe rajzolódik ki amely nagy biológiai diverzitást mutat. A Zooplankton biomassza eredmények igcn változatos képet mutattak mind időbeli mindpedig térbeni megoszlás tekintetében (2. ábra). A legmagasabb biomassza értéket a májusi időpont MOL Bázistelep-jelű mintában regisztráltuk, amelynek magyarázatát a nagy testű Daphnia magna viszonylag magas egyedszáma adja. Ha azonban eltekintünk ettől a kivételes esettől, ami különböző biológiai (pl.: kedvező táplálkozási lehetőségek) és kémiai tényezők hatására jöhetett létre (a Daphnia magna ilyen mértékű koncentrált előfordulása), akkor a legmagasabb átlagos biomaszszát az augusztusi minták mutatták (155,8 mg/10 dm 3). Az ökológiai vízminősítés (Dévai et al, 1992) a Zooplankton biomasszát a dinamikus mutatók élő természet által meghatározott csoportjába sorolja, mint a destiuktivitást jellemző értéket. Eszerint a rendszer szerint kiszámítva a Zooplankton biomasszájának éves változása az Alcsi Holt-Tisza mintavételi pontjain (ZpBmcv = 100 . (ZpBnw - ZpBrrWi) / /ZpBm^bgj 81,64 volt. A Zooplankton biomasszák alapján kiszámított kódszámok számtani közepe 6,58 volt. A Zooplankton biomasszájára megadott globális tipológia szerint így 6-os kódszámot kapott a holtág, ami magas biomassza értéket jelöl mérsékelt változások mellett. Összefoglalás A biomassza és az összes egyedszámok alakulása közé párhuzamot lehet vonni ami alól csak a már említett magas Daphnia magna arányú minta képez kivételt. Ugyancsak ennek a két mutatónak azaz összes egyedszámnak és a biomasszának a figyelembe vétele után megállapítható, hogy a Kilián RMF és MHSZ Reptér jelű minták mutatták a legegyenletesebb képet a mintavételek során, míg a többi mintavételi pont eredményei igen nagy eltéréseket mutattak a különböző mintavételi időpontokban. Ennek oka a holtágat körülvevő parti területek különböző erősségű illetve minőségű hatásaiban keresendő. Ugyanakkor az összes egyedszámok viszonylagos egysége azt mutatta, hogy összességükben ezek a hatások kiegyenlítődtek, mind térben mind pedig időben. Kivételt ez alól csak a Felső-vég mintavételi pont képezett ahol a változások időben igen erősek voltak. Az ökológiai vízminősítés alapján kapott eredmény szintén az előbb leírtaknak felelt meg a holtág egészére vonatkoztatva. Irodalom Bancsi, I (1986): A kerekesférgek kishatározója I.. Vizü. Hidrobiológia. Bancsi, 1. (1988): A kerekesférgek kishatározója ti..VzU. Hidrobiológia. Dévai, Gy. et al. (1992): Vízminőség és ökológiai vízminősítés. A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 3. rész: Acta Biologica Debrecina Supplementum. Fasc.4, Dévai, I. (1977): Az evezőlábú rákok kishatározója Vzti. Hidrobiológia. Gulyás, P. (1974): Az ágascsápú rákok kishatározója. Vízügyi. Hidrobiológia Az Alcsi Holt-Tisza zooplanktonja 1999.05.31. (ind./10dm3) 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 í* é ! HI! if V) Az Alcsi Holt-Tisza zooplanktonja 1999.06.28. (ind./10dm3) 100000 80000 60000 40000 20000 0 1* II II II ?! Az Alcsi Holt-lisza zooplanktonja 1999.08.23. (ind./10dm3) Az Alcsi Holt-'lisza zooplanktonja 1999.10.04. (ind./10dm3) 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 QOSTRACODA • COPEPODA • CLADOCERA • ROTATORIA ICLADOCERA I ROTATORIA >8,? öl J5 «I2| «=• 5CC S 1 Cá " -F gi if| ri gl a * 2 a > á. 1. ábra. A Zooplankton egyedszám alakulása \