Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

369 A hazai vízfolyások vízminősítés célú biomonitorozó rendszerének kidolgozása az EU előírások tükrében Gulyás Pál Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt-, 1095. Budapest, Kvassay J. u. 1. Intézetünk a Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Elemek Védelmének Főosztályától megbízást kapott a "Hazai vízfolyások vízminősítés célú biomonitorozó rendszerének bevezetése" c kutatómunka elvégzésére. A munka célja egy olyan hidrobiológiái rendszer magyarországi környezetvédelmi gyakorlatba való bevezetésének előkészítése, amely alapján az adott mintavételi szelvény vízminőségi osztályba sorolható és amely csatlakozik az Európai Unióban alkalmazott módszerekhez. Megfelel továbbá a nemzetközi vízvédelmi egyezmények keretében igényelt szakmai elvárásoknak. Az EU Víz Keret-irányelvekben szereplő biológiai változókat hazánkban eddig még nem vizsgálták rendszeresen, ugyanakkor annak folyamatos nyomon követése a csatlakozás előkészítéseként sürgős és időszerű feladat. 1. táblázat: A biológiai monitorozó rendszer javasolt felépítése Áramló víz Állóvíz Általános változók: Vízhőmérséklet + + (napszakos is) Fajlagos vezetőképesség + + pH + + Szapróbia mutatók: Oldott oxigén tartalom + + (napszakos is) KOIj. + + KOIcr BOIj + + Szcrves-N + + Összes-P + + Pantle-Buck index Plankton alapján nagyobb vizekben Trófia mutatók: Oldott ortofoszfát P + + Szervetlen-N + + a-klorofill nagyobb vizekben + Fitoplankton faji összetétel és biomassza nagyobb vizekben + Mezozooplankton faji összetétel és biomassza nagyobb vizekben + Speciális mutatók: Makrozoobenton együttes + Vízi makrofiton állományok + + Halak + + Baktériumok anyagcsereélettani csoportjai + + F.pifluorescenciás mikroszkópos vizsgálat + + toxikológiai mutatók (alga,- Daphnia,- hal,csíranövény-teszt) + EURÓPAI IJNIO No 97/0067 (6404/99, 1999. márt. 2.) direktívája (Amended proposal Tor Council Directive establishing a framework Tor Community action in the field of water policy), 1-97. A javasolt értékelő rendszer a vizsgált változókat biológiai szempontból csoportosítja, így külön-külön értékeli a felszíni vizek trofitására és szaprobitására jellemző változókat (1. táblázat) A fito- és Zooplankton, az élőbevonat, a makrofiton, a halak és a makrozoobenton együttes szabványszerüen kivitelezhető vizsgálata által lehetőség nyílik az EU tagországainak gyakorlatához alkalmazkodó vízminősítő módszer bevezetésére Az előkészítő szakaszban először a biológiai és az ökológiai vízminősítés kapcsolatának elméleti alapjait értelmeztük, majd összefoglaltuk a Magyarországon eddig alkalmazott biológiai vízminősítő rendszereket. Ezek közé a Felföldy-féle négy tulajdonságcsoportra épülő és tulajdonságonként 10-10 fokozatú, az MSZ 12749: 1994 szabvány előírásai szerinti, az oxigén-, nitrogén- és foszforforgalom jellemzőin, továbbá mikrobiológiai és toxikológiai jellemzőkön alapuló 5-fokozatú, a Dévai és munkatársai által kidolgozott ökológiai sokváltozós rendszer, valamint a makrozoobenton család-taxon prezencia pontrendszer alapján minősítő rendszerek tartoznak. A felszíni vizek rendszeres törzshálózati vizsgálatát Magyarországon 12 Regionális Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriumaiban végzik. A Felügyelőségek illetékességi területeit a Duna rész-vízgyűjtői alapján osztották fel. A korábban mintegy 250 mintavételi helyet magában foglaló országos hálózat 1994 óta jelentősen csökkent, a mai vizsgált pontok száma 150. Emellett számos egyéb regionális és lokális jelentőségű mintavételi szelvényt vizsgálnak az egyes Felügyelőségek. Laboratóriumaik tevékenységét jelenleg jórészt a fizikai és a kémiai változók rendszeres nyomon követése jellemzi. Az európai gyakorlattal összehasonlítva kitűnik, hogy Magyarországon vizsgálják a legnagyobb számú fizikai és kémiai komponenst, szám szerint több, mint 60 féle változót. A vízterek biológiai állapotát viszont csupán néhány biológiai változó alapján kísérik figyelemmel: a-klorofill tartalom meghatározása, szaprobiológiai elemzés planktonikus élőlények vizsgálata alapján a Pantle-Buck módszer segítségével, akut toxikológiai tesztek (alga-, Daphma-, hal-, csíranövény-teszt). Ezeken kívül alkalomszerűen néhány helyen vizsgálják a bakterio- a fito- és a zooplanktont, a fitotektont (perifitont) és a makrofitont, újabban pedig a makrozoobentont. Az egyetlen olyan rendszeres biológiai vizsgálat, amelynek során vízi élőlényeket azonosítanak, a szaprobiológiai vizsgálat, mely kizárólag bizonyos kiválasztott mikroszkopikus szervezetek (baktériumok, alga, színtelen Flagellata- és C/Y/ato-taxonok) meghatározását jelenti. A szaprobiológiai elemzés során készített fajlista azonban amelynek alapján a számítást végzik - nem kerül be az adatbázisba. A magyarországi Felszíni vízi Monitoring Hálózat hidrobiológiái vonatkozásainak történeti hátterét ennyiben össze is lehet foglalni. Jelenlegi helyzetét elemezve kitűnik, hogy az európai országokkal összehasonlítva e tekintetben óriási lemaradásaink vannak. Az Eli országaiban használt vízminősítő eljárások közös vonását pontosan az jelenti, hogy a fizikai - kémiai monitorozás helyett jó ideje már mindenütt a biológiai eljárásokra helyezik a fő hangsúlyt.