Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
370 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81 . ÉVF. 5-6 SZ. A Keret-irányelv legutóbbi, 1999. márciusában közzétett változatában világosan megfogalmazzák a legfontosabb célt (1. Cikk {a}), vagyis azt, hogy a szárazföldi felszíni vizek, átmeneti (tranzícionális vagy brakkvizek) és tengerpart menti vizek, valamint a felszín alatti vizek védelme a legfontosabb feladat. Ennek során a vízi ökoszisztémák, a hozzájuk csatlakozó szárazföldi és nedves területeken található ökoszisztémák védelme kiemelt fontosságú kérdés Ennek értelmében tehát a vízminőség-védelmi monitorozás során az EU tagországokban a felszíni és felszín alatti vizek ökológiai állapotát kell folyamatosan nyomon követni, mely három minőségi fokozat alapján történik: kiváló állapot, jó fokozat, gyenge fokozat. A jelenleg bevezetés előtt álló Víz Keret-irányelv nevében is hordozza annak - a korábbiakénál jóval átfogóbb - keret-jellegét. Abban csupán az elérendő közös célt, valamint a kijelölt részfeladatok teljesítési határidejét szabják meg, de a vízminőség-védelmi megfigyelő- és mérőhálózat módszereit, a követésre való eljárások rendjét minden ország a maga hatáskörén belül szabályozhatja. Az ebben leírtak alapján tehát a vizek ökológiai állapotát kell folyamatosan nyomon követni. Alapvető megállapítása ugyanis az, hogy ha a víz ökológiai minősége kiváló (vagy jó), akkor annak vízminőségi szempontból mindennemű emberi vízhasználat számára is kiválónak (vagy jónak) kell lennie. A Keret-irányelv egyértelműen kijelöli a vizsgálni szükséges ökológiai cél-változók körét is, amelyek a következők: fizikai és kémiai komponensek, vízi növényzet (fitoplankton, makroszkopikus algák és makrofiton), vízi makroszkopikus gerinctelenek (makrozoobenton) és halak. Figyelemre méltó, hogy a Keret-irányelvben nem említenek vizsgálati módszereket, csupán annyit rögzítenek, hogy a három vízi élőlény-együttessel kapcsolatban kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtésre egyaránt szükség van. Az EU Víz Keret-irányelvben megfogalmazott ökológiai cél-állapot tehát az, hogy annak hatályba lépését követő tizenhat éven belül minden EU tagállam összes vízterében az összes mintavételi szelvény biológiai minősége legalább a "Jó" kategóriába (vízminőségi osztályba) legyen sorolható. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a magyarországi vízminőség-védelmi gyakorlatban a rendszeresen megfigyelt biotikus változók listáján az EU Víz Keret-irányelv ökológiai célváltozói közül egyetlen vízi élőlény-csoport sem szerepel. A vázolt tények tükrében egyértelműen kiderül, hogy a hazai környezetvédelmi gyakorlatban követett eljárások, a hazai vízminőség-védelemmel kapcsolatos tevékenység messze nem felel meg az EU elvárásainak. Ennél is figyelemre méltóbb viszont a tény, hogy a vizsgált biológiai célváltozók tekintetében ma már a közép-európai gyakorlat is messze előttünk jár. Az eddigiek szerint világosan látható, hogy a fitoplankton és a makrofiton, a makrozoobenton, valamint a halak csoportját kell elsősorban kijelölni az országos léptékű monitorozás céljából, a biológiai szempontból releváns fizikai-kémiai komponensek és a kiemelt fontosságú szennyező anyagok rendszeres vizsgálatával együtt. Ezen ökológiai célváltozók csoportjának állományait az állóvizekben, a kis vízfolyásokon, a folyókban és a vizes élőhelyeken egyaránt fel kell mérni (ökológiai, florisztikai és faunisztikai állapotfelmérés). A felvázolt feladatból eddig megvalósult a magyarországi folyók rendszeres vízkémiai monitorozása, a fitoplankton, a mezozooplankton és makrozoobenton együtteseik részleges feltárása, illetve az utóbbi vízi élőlény-együttes alapján történő biológiai minősítés kidolgozása országos szinten Megtörtént ezen kívül a módszer hazai bevezetésre történő előkészítése, valamint a környezetvédelmi gyakorlatban dolgozó hidrobiológusok előzetes tréningje, a mintavételi és értékelési módszerek együttes gyakorlása. Nem került sor azonban az állóvizek, a kisvízfolyások és az ú.n. referencia helyek hidrobiológiái (ökológiai) állapotfelmérésére. A biomonitorozó eljárás magyarországi környezetvédelmi gyakorlatba történő bevezetésének előkészítése során összeállítottuk azokat a florisztikai és faunisztikai vizsgálati módszereket is, melyek alkalmazásával az EU előírásai szerint az általuk vizsgált különböző élőlénycsoportok is meghatározhatók. Az előzőekben elmondottak értelmében a hazai vízminősítő rendszert tekintettel a várható EU-s csatlakozásunkhoz elsősorban ökológiai változókkal kell kiegészíteni. A Keret-irányelvekben leírtak bevezetésének azonban a Felügyelőségeken jelenleg még nincsenek meg az anyagi és a szakmai (szakember) feltételei. Ennek figyelembe vételével javaslatot teszünk egy minimális bővítésre, az érvényben levő előírások módosítására, továbbá egyes vizsgálati módszerek továbbfejlesztésére. Az első lépésben a makrozoobenton vizsgálatának a bevezetését javasoljuk Vizsgálatuk már elkezdődött és azt a jövő évtől a Felügyelőségek vizsgálati programjába be fogják iktatni. Többletmunka a javasolt monitorozó rendszer bevezetése esetén: - makrozoobenton vizsgálatok, - Pantle-Buck index meghatározása során készített fajlista megadása (domináns, ill. a vizsgált vízfolyásra jellemző taxonok), - fito- és mezozooplankton minőségi és mennyiségi vizsgálata, biomassza számítás, - makrofiton vizsgálat, - halfaunisztikai vizsgálatok, - speciális baktenológiai vizsgálatok, - az adott szelvény, víztér jellemzése a domináns, ill a jellemző fajok, társulások felsorolásával, vízminőségi osztályba sorolás, vízminőségi térkép készítése. A ritkán és kisebb gyakorisággal vizsgált komponenseknek a vizsgálatára (pl. baktériumok anyagcsere élettani csoportjai, mezozooplankton, makrofiton, halfauna algaés hal-teszt) nem szükséges mindegyik laboratóriumot felkészíteni, ill. mindegyik biológust kiképezni. Az ország területéről összegyűjtött mintákat az EU országaiban alkalmazott gyakorlat szerint egy-egy adott feladat elvégzésére felszerelt területi laboratóriumban kell feldolgozni. Egyes élőlénycsoportok meghatározásával pedig specialistákat megbízni.
