Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Goldbrunner, Johann: Hévíz feltárásAusztriában

38 HIDROLÓGIAI KÓZLÓNY 2001. 81. ÉVF: l .SZ. SŰRŰSÉG [fl/cm

3 ] NYOMÁS GRADIENS |b«r/m] ELTÉRÉS A HIDROSZTATIKUS NYOMÁSTÓL (b«r| & ábra: Gázkiválási jelenségek a bbtmaui kútban Irodalom BIJiíF (1999): Thermalwasseruorkccrimen im medabev erwch-oberördeira chisdien Molassebeckm. BunJesminislermm fur Imi- und Forstwirtschaft, Wien. Gold>nawter. J. (1988): Tiefengrimdwisser im Oberűsterreidiischen Molassebekeen und im Stemschen Beeten. Sleir. Beitrüge sir Hvdrogeologie. Band 39, S. 5-94, Graz. Goldbrumer, J. (1995): Austrian Genthemral Update. Pmc. Of the Geothermal

Congress 1995, Vol I, pp. 51-51,

Floraice. Goldbrwner, J. (1998): Status und Chandien dar Geothenme in Österreich. Schriftenreihe air Wasserwirtschaft, Baad 29, S. 29-38, Graz. GoíJbrumer, J. (1999): Goothermal casratV use at Gemberg, Austria. Bulletin d'Hydrogéologie, No. 17, pp. 209-216, Ptter Lang SA. Beme. ZötlJ. - JJi. Goldbnmter, (1993): Miaxal- und Holwisser Österreichs Geologisdie Grundlagen und Spurenelemente. Springer Verlag, Wien. A kézirat beérkezett: 2000. május 16. A tanulmány alapja a Magyar Hidrológiai Társaságban Budapesten 2000. március 9-én elhangzott előadás A tanulmányt németből magyarra (ordította: Vasvári VUmos JOHANN GOLD BRÜNNER oki geológus (Dr. phi), egyetemi docens. 1980hen véglett a Graz-i Kari Franzens Egyetem geológi^paleontológia szakán 198081-ben a Geotomiai és FGdrogeológiai Intézet (Graz) tudományos rrmnlmt«r-a Evvel párhuzamosan 1981 és 1993 Wözrtt a Graz-i Műszaki Egyetem Mérnökgeológiai és Alkalmsam Ásványtani Intézetének asszisztense. 19884m habilitált a Fdső-Ausztria-i molassz-medence és a Stájer-medenoe mélységi vizei tórában. A Graz-i Műszaki Egyetem és a Salzburgi Egyetem előadója hidrogeoíógiából. 1993 óta a Geoteam Gmbl L (Gleisdorf) ügyvezető igazgatója Kutatási területe a mdységi vizek hidrogooiógiája, hévbek feltárása. Development of 1 hernial water in Austria Gddbrunner, J. Abstract: In Austria favourable conditions for the exploitation of geothermal energy are encountered in the great sedimentary basins bordering the Alps Drilling for geothermal waters mainly takes place in the Styrian Basin and in the Upper Austrian Molasse Basin, whereas the Vienna Basin has seen only reduced activity. From 1977 to 1999 44 drillings at a total of some 79 Ion have been drilled. In the Upper Austrian Molasse Basin the upper Jurassic carbonate rocks of the pre-tertiary basin floor shou the best prerequisites for geothermal utilisation. 3 geothermal projects have been realised in the border region to Germany with an installed thermal capacity of 20.8 MW. Regional pressure reduction by overexploitation has successfully been combated by re-injection measures In the Styrian Basin the carbonate rocks of the Graz paleozoic exhibit good aquifer properties and allow exploitation of thermal waters up to 100° C. Geothermal utilisation in some areas is complicated by the occurrence of post-volcanic CO2 leading to heavy carbonate precipitation in some wells. In the Fünstenfdd area a geothermal doublet has been realised in sandstones of Badenian age Re-injection tests have shown unfavourable results so far Keywords: Austria, hydrogeology, geothemrks, thermal water, tertiary basins