Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

357 2. tengely KJM^CS 1. ábra. A mintavételi egységek ordinációja az nhintikus paraméterek alapján 1.tengely If. 1. tengely 2. tengely I tengely 2. a) és h) ábra. A mintavételi egységek ordinációja a halállomány összetétele alapján. B1-B13: mintavételi helyek a Bernecei-patakon. K1-K8: mintavételi helyek a Kemence-patakon. A halfajok nevének rövidítése az 1. Halegyüttesek szerveződése a HGE-kben A halállomány összetétele szerint elkészített elemzésen az objektumok (HGE-k) elrendeződése erős gradiens létezésére utal (2.a. ábra). Az első két tengely a variancia 71.5 %-áért volt felelős. A gradiens a halállomány összetételének megváltozásával magyarázható, amely egyetlen fajból, a kövi csíkból álló halállománytól a nyúldomolykó és domolykó uralta halállományig terjedt {2. b. ábra.) Az abiotikus paraméterek szerint a PCA első komponense mentén sorba rendezett HGE-k, mint objektumok és a biotikus paraméterek alapján a COA első tengelye mentén sorba rendezett HGE-k között szoros rangkorreláció volt megfigyelhető (Spearman R = 0,777; P < 0,001). Következtetések A hidro-geomorfológiai egységek alapvetően meghatározták a hal együttesek térbeni mintázatát a Bernecei- és a Kemence-patakban. A halegyüttesek szerkezetének változásával megnyilvánuló választ e térbeni heterogenitásra egyéb középhegységi patakjainkban is megfigyeltük (Erős, 1997) A változatos mederrészeknek tehát döntő hatása van a halállomány vízfolyás-szakasz szinten kialakuló összetételére is. A különböző mederrészeken, ahol az élőlény együttesek összetétele is eltér egymástól, különböző ökológiai viszonyok uralkodhatnak (

Schlosser, 1982). ökológiai folyamatok mélyrehatóbb megismeréséhez középhegységi patakjainkban ezért nem hagyható figyelmen kívül e fizikai heterogenitás. A halegyüttesek szerveződésének behatóbb tanulmányozása e térbeni egységekben nagymértékben elősegítheti annak megismerését is, hogy a vízfolyás természetvédelmi célú kezeléséért felelős szerv által megkívánt halállomány összetételének kialakítása és fenntartása érdekében milyen élőhelyi viszonyokat alakítsunk ki védett és veszélyeztetett pataklakó halfajaink számára. Köszönetnyilvánítás Ezúton is köszönetet mondok ifj. Bezecky Árpádnak, Kóla Gábornak, Sevcsik Andrásnak és Szalóki Zoltánnak a halászatok során nyújtott segítségükért. Irodalom Erős, T. (1997): Halközösségek struktúrája a Pilis Bioszféra Rezervátum két patakjában. - Halászai, 90: 175-180. Fräser, D. F., Sise, T. E. (1980): Observations on stream minnows in a patchy environment: a test of a theory of habitat distribution. - Ecology, 61: 790-797. Gordon, N. D„ McMahon, T. A.. Finlayson, B. L. (1992): Stream hydrology: an introduction for ecologists John Wiley & Sons Ltd. , Chicester, England 526pp. Podani, J. (1993): SYN-TAX. Computer programs for multivariate data analysis in ecology and systematics. - Abstr. Botanica 17: 289-302. Podani, J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe - Scientia Kiadó, Budapest pp 412. Schlosser, IJ. (1982): Fish community structure and function along two habitat gradients in a headwater stream - Ecological Monographs

, 52: 395-414. táblázatban található. The influence of hidro-geomorphological parameters on fish assemblage organisation in a submountain stream Erős, '/'., MTA ÖBKI — Magyar Dunakutató Állomás, 2131 Göd, Jávorka S. u. 14. Abstract: Distinct hidro-geomorphological units were investigated in a submountain stream of Hungary and were found to form a rifHe-pool gradient. The gradient in abiotic parameters had a profound effect on the assemblage structure of fishes which showed clear gradient in organisation along this riffle-pool continuum. Keywords: abiotic parameters, fish assemblage structure, streams, ordination