Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Goldbrunner, Johann: Hévíz feltárásAusztriában

(XX-DBRUNNER, ;.: Héviz feitáras Auszlmhan 37 7. ábra: Földtani szelvény a Stájer-medencében Walt< Waltersdorftól kb. 5 km-re délre a blumaui két újabb fúrás révén magas ásványi anyag tartalmú (20 g/kg feletti) és az utóvulkáni széndioxid által erősen befolyásolt vizet tártak fel. Egy nagy szintkülönbségű vetődés mélyebben fekvő tábláján lévő helyzetből eredően a hőmérsékletek 100° C felett vannak. A Blumau 2 fúrás, amely a dolomit felszínét 2368 m-nél érte el, max. 80 l/s szabad kifolyással rendelkezik, a víz sűrűségének és a gázlift hatásnak a következtében. A nagy mértékű nyomásesés miatt erős gázkiválási jelenségekre, és ennek következtében karbonátkiválásra kerül sor a kútfejnél. A kiválások fajtájának és okának vizsgálatára termelési méréseket végeztek (sűrűség, Row-Met er, nyomás), amelyek azt mutatták, hogy a gázkiválási jelenségek már 600 m-es mélységben erőteljesen fellépnek. A hidrosztatikus nyomással összehasonlított különbségek (8. ábra) egyértelmű gázlift hatást mutatnak a gázkiválás következtében A helyszíni próbák arra engednek következtetni, hogy a kiválások — ezeknél 92 %-ban kalcium-karbonátról van szó - 60 l/s vízkitermelés mellett kb. 900 kg-ot tesznek ki naponta. A létesítmény megvalósítását ennek ellenére szorgalmazza a megbízó, mivel a geotermikus hasznosítás mellett a széndioxid értékesítéséről is tárgyalnak (gáz-víz viszony a felszínen kb 20:1). Hogy a magas ásványi anyag tartalmú vizek és a széndioxid jelenléte nemcsak a blumaui szerkezetre, és az ott fellépő nagy szintkülönbségű törésekre korlátozódik, megmutatkozott az ilzi fúrásnál is, amely Blumautól kb 15 km-re nyugatra fekszik. A kb 1460 m-es mélységben elért paleozos dolomitokban itt is magas ásványi anyag tartalmú, a széndioxid keletkezéssel szorosan összefüggő hévizet tártak fel. Figyelmet érdemel itt továbbá az ilzd vulkáni eredetű kőzettest, egy kárpát'alsó-badeni pajzsvulkán térbeli közelsége, amelyet a fiatalabb harmad-időszaki üledékek teljesen lefednek. Mivel Ilzben a balneológiai hasznosítás áll előtérben, ezért a középső-badeni dorf és IjApersdorf között (Zöd & Goldbrunner, 1993) homokos rétegeket lövéses perforálással nyitották meg 807 és 721 m közötti mélységben. Ezeknek a rétegeknek a vizeit nem befolyásolja a széndioxid fäcies. Általában megállapítható, hogy a Stájer-medence harmad-időszaki medence-üledékeinek rétegűben rosszabb vízföldtani adottságokat találunk, mint a Pannon-medencében. Ennek oka abban keresendő, hogy a pannon rétegek a Stájer-medencében nem nagy vastagságot és ezáltal csak csekély mélységet érnek el, valamint a szarmata és badeni rétegekben erős, a keletkezési körülményekből adódó változások érvényesülnek, amelyek a regionális kifqlódésű vízvezetö rétegek kialakulását megnehezítik. A fellépő csekély transzmisszivitásokra példa a középsőszarmata vízvezetö réteg mindkét loipersdorfi kútban, ahol 4 l/s vízhozamhoz több mint 800 m-es leszívás szükséges Kivételek a középső Fürstenfeldi-medencében a közép sö-b ad en homokkő rétegei (Sandschalerzone). A Fürstenfeld-Blumau térségben lévó homokos rétegek magas porozitásúak (25 %-ig) és 100 m feletti vastagságúak. A Fürstenfeld térségében a Sandschaler zóna vízvezetö rétegében feltárt vizek az izotópos vizsgálatok (deutérium, oxigén-18) eredményeképpen a formációs vizek és a felszíni eredetű vizek közötti keverék vizek, ahol a formációs víz összetevője képviseli a túlnyomó részt. A víz típusa nátrium-klorid, 46-50 g/kg oldott szilárd anyag tartalommal Fürstenfelden kettős geotermikus kutat fúrtak, amelynél az 1950 m és 1800 m mély kút távolsága kb 1100 m. A vízkivétel kb 25 l/s, 75-80° C vízhőmérséklet mellett. A beépített termikus teljesítmény kb 3 MW lesz Jelenleg a visszasajtolási kísérletek folynak, amelyek eddig ismét arra utaltak, hogy a termikusan használt hévizek homokkőbe történő visszasajtolása lényegesen nagyobb problémákkal jár, mint a karbonátos közetek repedezett vízvezető rétegeibe történő visszasajtolás