Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Goldbrunner, Johann: Hévíz feltárásAusztriában

36 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. igénybevétel következtében a dolomitos kifej lódésü maim T = 2,0-4,0 10"

2 m

2/s közötti transzmisszivitást mutat. A szabad kifolyás 80 1/s-ot ér el 76° C kifolyási hőmérséklet mellett. A második fúrást, a Simbach-Braunau Thermal 2-t egy műszakilag nagy igényű elténtett fúrásként, közvetlenül az államhatár alatt Ausztria irányába eltérítve mélyítették le, amely a maim felszínét a felszíni füróponttól 2000 m távolságban érte el. Az eltérített fúrás teljes hossza 3203 m Ebből a kútból a próbaszivattyúzások során szivattyú közbeiktatásával 75 l/s vizet emeltek ki több mint 80° C kifolyási hőmérséklet mellett. Jelenleg a visszasajtolási próbaüzem tervezése folyik. Ez után a próbaüzem után döntik el véglegesen, hogy amelyik kút üzemeljen a későbbiekben termelő, illetve visszasajtoló kútként. A távfűtő egyesülés geotermikus részesedése kb. 8 MW-ot fog kitenni, a teljes fűtési létesítmény mindkét várost magába foglaló volumene 27 MW. Da« TharmHw«ii#rvortuxnmafi duMOMir Anlage 5 Potentiale im Thermalwasseraquifer aus dem hydrogeologischen Modell 5. ábra: A malm vízvezető réteg potenciál-térképe (BMLF, 1999) Iqüzan • távfűtés Geuiberg gyogyfurdo • uáloda 95'C S5-C TS-C* 43*( 50*( Uiiií^i tiuvilii Icnncto kul Qrttefj TlnnÉ 2 Q dvmyu Q hpwo mtzaxiqlalá kul (Wnb»i 1 SO'C 6. ábra: A hévíz kaszkádszerű hasznosítása Geinbergben A Stájer-medence A második feltárási terület, amely Magyarországhoz földtanilag közelebb esik, a Stájer-medence, amely azonban a Felső-Ausztria-i molassz-medencétől vízföldtanilag több tekintetben is különbözik. A földtani felépítés szempontjából a medence-aljzat kőzeteit, amelyek lényegében a középső kelet-alpesi rög kristályos kőzeteiből és a felső kelet-alpesi eredetű Graz-i paleozoikum rátelepülő kőzeteiből épülnek fel, valamint a harmad-időszaki medenceüledék kőzeteit különböztetjük meg. Az utóbbiak rétegtani kiterjedése az ottnangtól a pliocénig nyúlik. Különös jelentőségűek a vulkanikus kőzetek (a kárpát és az alsó-baden latitjai, valamint a pliocén és a pleisztocén bazaltjai), mivel az utóvulkáni széndioxid a vízkémiai viszonyokat nagy mértékben befolyásolja. A medence egyes területein a Graz-i paleozoikum karbonátos kifejlődésben jelenik meg (devon mészkövek és dolomitok) azonban a repedezett dolomitok csak olyan területeken adnak kevéssé mineralizált vizeket, ahol az utóvulkáni széndioxid hatása nem észlelhető. Ezek a vizek a Felső-Ausztriai molasszmedence karbonátos maim mobilis vizeihez hasonlóak. Ez az eset áll fent Bad Waltersdorf mindkét kútjánál. A dolomitos paleozoikum felső peremét itt kb. 1100 m-es felszín alatt mélységben érték el (". ábra), a hőmérséklet 61 és 65° C között mozog, a víztermelés kb. 20 l/s. A viz nátnum-bikarbonát-klond típusú, amelyben az összes oldott szilárd anyag kb. 1,2 g/kg.