Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Goldbrunner, Johann: Hévíz feltárásAusztriában

GOLDBRUNNER, J.: Hévíz feltárás Ausztriában 35 Pin**»«» • hvjß® Fuunq jCSKSf KBStam, £

v»£ot(h»lmani llrfctttuim •tS?"** p.ter 1l 2 o. SSüimC '»•V-i^a». vf következtében az artézi túlfolyás a 90-es évek elejétől kb. 191/s-ról 10-11 1/s-ra esett vissza. 1997-ben egy hévízfürdőt terveztek szállodával együtt. Ennek a tervnek a megvalósítása érdekében egy második kutat is létesítettek, amelyet mint eltérített fúrást a meglévő kút helyéről hajtottak végre. Ez a kút kb. 2900 m fúrási hossz után 1600 m távolságra a felszíni ponttól érte el a maim felső peremét. A pozitív teszteredmények nyomán (20 l/s artézi túlfolyás, 100° C hőmérséklet) az új kutat, a Geinberg Thermal 2-t mint termelő kutat, a régi kutat, a Geinberg 1-et mint visszasajtoló kutat használják ? -) B \ r* ? -) B \ illrnVr* -T L °''jX^fówx? 3. ábra: A határ menti terület (Innviertel) helyszínrajza FELSŐ-AUSZTRIA i BAJORORSZAG J NEISSE Foflsdrxa • Theene l fterioelcn CDeiroero \ tn«me I oerg 1 Ctwrfeldll m«md« NNW 4. ábra: A fussingi és az altheimi fúrások közötti, A geotermikus hasznosítás több lépcsőt foglal magába, ami a magas hőmérsékletű hasznosítással kezdődik a tejüzemben és a távfűtő hálózatban Ehhez csatlakozik a fürdő-centrum és a szálloda fűtése, valamint a balneológiai hasznosítás a gyógyfürdőben, és utolsó lépcsőfokként a mezőgazdasági hasznosítás az üvegházban. A kivett 20 l/s vízhozamból a fürdőben hasznosított kb. 3 l/s-ot nem sajtolják vissza. A 30° C-ra történő lehűlés következtében a visszasajtolásra nem kell nyomást betáplálni, úgy, hogy a víztermelés és a visszasajtolás is csaknem energia ráfordítás nélkül működik (GolJbntnner, 1999). A geotermia határvidéken keresztül húzódó földtani szelvény kus teljesítmény kb 5,8 MW-ot tesz ki. Geinberg ily módon a különbözően strukturált felhasználók egymás után kapcsolása által működő kaszkád modellje (6. ábra) Egy különleges geotermikus létesítmény a simbachbraunaui, ahol a maimban lévő mélységi víznek Bajorország (Simbach am Inn városa) és Felső-Ausztria (Braunau am Inn városa) közötti közös hasznosítása történik. Mindkét feltáró kút Bajorországban található, ahol elsőként egy függőleges kutat mélyítettek le 1848 m mélységig. A maim felszínét 1737,5 m-es mélységben érték el. A kedvező ficiesból eredő adottságok és az erős tektonikai