Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

328 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. zooplanktont fogyaszt (Copepoda + Cladocera. 51 %). Időnként nagyfokú specializáció figyelhető meg a Pisidium- és makrofita fajokra. A karikakeszeg (Blicca bjoerkna) zömben Dreissena-1 (47 %) és Corophium curvispirtum-ot (15 %) fogyaszt, de ez a faj a alapvetően vegyes táplálkozású. A ponty (Cyprmus carpio) a leginkább specializált a D. polymorpha-ra nézve (61 %), táplálékának többi részét szerves törmelék (14 %), Corophium (8 %) és árvaszúnyogok (6,4 %) alkotják. A különböző pontyfélék táplálékának átfedését diszknminancia-analízisekkel mutatták ki. A táplálékkészleten való osztozkodás, a fajok versengése időnként interaktív szegregációt eredményez. A zooplanktonról a bentikus illetve parti-övi gerinctelenekre történő táplálékváltás minden halfaj növekedése során, illetve a litorális zónából a nyílt vízbe húzódásuk során megfigyelhető. A perifiton-zooplankton-hal, és a perifiton-zoobentosz-hal táplálékhálózatok menti trofikus kapcsolatok vizsgálatának újabb eredményei igazolták, hogy a parti öv és a nyílt vízi területek termelőképessége között kb egy nagyságrendnyi különbség van. A perifiton biomasszája 4.1 és 36.4 g/m

2 szárazsúly/szubsztrátum között, a zooplankton biomasszája 0.49 és 1.86 mg nedvessúly/l/hó között, és a halbiomassza 71.6-90.4 kg/ha között változott a parti övben. A zoobentosz biomasszája 0.1-20 g nedves súly/m

2 közötti volt. A biomassza és produkció adatokat kJ-re átszámítva igazolható, hogy a parti övben a primér produkció energiája sokkal nagyobb hatásfokkal épül át a halakba, mint a nyílt vízben A planktonikus és bentikus táplálék-hálózatok érzékenyen válaszoltak a környezeti és közösségi változásokra. Kevésbé és hiányosan ismertek még az utóbbi években (1996-98) a tó elsődleges termelésében lezajlott változások halakra kifejtett hatásai, mely változásokból "oligotrofizálódás" jelei ismerhetők fel (1990-94: 3-19 mg l"

1 alga, majd ezután a hosszanti, trofikus grádiens kiegyenlítődése, az alga-biomassza jelentős csökkenése < 10 mg I

1 értékre, stb). A jelenségről 5-6 éve beszélünk, de lényegéről Vörös csak jelenleg tudósít. Az elsődleges termelés változásai alapvetően érinthették a táplálékhálózatokat, az alkotó elemek aránytalanul nagymérvű módosulásai következtében. Ez a láncreakció kihatott a békés és ragadozó halak népességsűrüségére, amelynek további módosulásait a környezeti hatások, a gazdasági halászat és a sporthorgászat okozzák. Az ECOPATH II. modell a tóra átlagosan 290 kg ha"

1 halbiomasszát becsül, a parti zónára 70-90 kg ha '-t, mely döntő mértékben intenzív anyagcseréjű és magas P/B-arányú halivadék-tömegekből áll. Általános trend, hogy a halászat bruttó hatékonysága az elsődleges termelés nagyfokú növekedésével párhuzamosan csökken (mérsékeltövi, sekély és trópusi tavakban egyaránt)(A/oreaM & Bíró, ms). A különböző fajok és szervezet-csoportok pozitív vagy negatív egymásra hatása a modellel elemezhetővé vált. A csúcsragadozó biomaszszájának növekedése elenyésző változást okoz a többi csoportra nézve. Ugyanez vonatkozik a nagytestű pontyokra és a folyami gébre, ami abból következik, hogy biomasszájuk limitált, s táplálékuk nagymértékben különbözik. A küsz, dévér- és más keszegfajok, továbbá a pontyfélék ivadékának biomassza-növekedése viszont kedvez közvetlen fogyasztóik produkciójának növekedéséhez. A tó egész rendszere igen érzékenynek látszik az árvaszúnyogok, továbbá bizonyos mértékben a puhatestűek és a Zooplankton biomasszájának növekedésére. A perifiton "viselkedése" itt eltér az utóbbi években tett megfigyelésektől. A komponensek egymásra hatását környezeti (klimatikus) és egyedsűrűségtől függő mechanizmusok szabályozzák (kifalás, népességsűrűség, szaporodó állomány, természetes utánpótlás egyensúlya, szezonális ritmusok, többéves ciklusok, idegen és őshonos fajok inváziója stb). Újabban elemeztük a globális klímaváltozások, a tó jéggel való fedettségének hatásait az élővilágra, s összefüggéseket állapítottunk meg az alga-, Chironomida-biomassza és a halhozamok, valamint az El Nino epizódok között. Köszönetnyilvánítás A kutatások az MTA-MEH Balatonkutatási Program és az OTKA T029960 anyagi támogatásával történtek. Irodalom Bíró P. <£ A. Specziár: Effects of Episodic Events on the invertebrates and fish fauna of Lake Balaton IUBS Towards an Integrative Biology Program (TAIB) "An Integrative Approach to Episodic Events within Watershed Ecosystems" 10-11 June, 1999. Farm Hotel Fonte Colina Verde, Säo Pedro, Brazil. Revista Brasileira de Biologia. Bíró P. (1997): Temporal variations in Lake Balaton and its fish populations. Ecology of Freshwater Fish 6: 196-216. Bíró P. (1998): Biodiversity of freshwater food-webs: what can they teach us? p. 65-83. In Chou C.H. & K.T. Shao (Eds.) Frontiers in Biology: Challenges to Biodiversity, Biotechnology and Sustainable Agriculture (IUBS 26

t

h General Assembly and Symposium. 17-22 November 1997) Academia Sinica, Taipei. Bíró P. (2000): Long-term Changes in Ixikc Balaton and its Fish Populations. pp. 599-613. In: Andrew Rossiter & Hiroya Kawanabe (eds.) Biology of Ancient Lakes: Humans, Culture and Biodiversity. Advances in Ecological Research, Vol. 31. Academic Press, London Bíró P., Specziár A. és Tölg L. (1999): Táplálékhálózatok - anyagforgalom a Balatonban. XL. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1998. Október 7-9. Hidrológiai Közlöny 79.(6): 305-307. Bíró P. (in press): Freshwater Biodiversity An outlook of objectives, achievements, research fields and co-operation. International Conference on Tropical Aquatic Ecosystems: Health, Management and Conservation. 25-30 October, 1999. Nainital, India. Aquatic Ecosystem Health and Management. Moreau J. & P. Bíró (ms): A model for trophic relationships in the eutrophic Lake Balaton (Hungary). Trends in fish yields of Lake Balaton Péter Bíró Abstract Based on the analysis of fish yield data of Lake Balaton, changes reflected in species composition and stock density can be followed for a long run. Their reasons may be connected with the intensity and/or selectivity of commercial fisheries, and with the environmental changes. Fish yields for the period of 1902-1990 have already been analysed in several papers, however, the same data for the years 1980-1999 have not been evaluated in details in spite of the fact that water quality of the lake significantly improved since 1994-95. Any comparison of statistical data for the last 20 years proved to be difficult, because of changes taken place in the technology of commercial fisheries, in the selectivity of fishing tools applied, as well as in the areal distribution of fishing intensity. Commercial fish yields can basically be influenced by the cascading effects of global climatic changes (e.g. elevated temperature, altered ice-phenology and increased UV-radiation).