Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
307 1999-ben H KoymmrmmA A m + wssu L közösen írtak a Colossoma halfajok mesterséges szaporításáról szóló könyvet, ami igen szép kjvrteflxn jelent meg spanyol nyelven /imában. Egy általános halszaporítási könyv megírása is terve« között szerepei 1999 nyarán megkereste a barcelonai központú Centra de Estudios Amazonicos vezetősége: vállalja el a bolíviai arrtazomai terület (Moxos) halászati és hahenyésztési szzkértőségét. Ebből a célból meghívták 1999. októberében 10 napos bemutatkozó látogatásra Barcelonába Ekkor ott terveket készítettek egy egyszerű haltenyésztés elindítására Az előkészületek már megindultak, és amikor annyira előrehaladnak, hogy érdemes kiutazni, akkor a helyszíni munkára is felkérték. A Bolíviai Moxos terv rendkívül érdekes munka Remélhetőleg, még lesz ideje elindítani. Az eJrriúh években a vízi szervezetei biológiai szerepéről és az eulrofizálódás kérdéséről -rik kelte* írt Kéziratban elkészült a HiárMMgim mimdi'Mki met című könyve. Kár, hogy nem ér rá a kiadásnak utána járni, talál mint egyetemi segódjegyzeí megjelenik. Tanítványai és tisztetói igaz szeretettel köszöntik a 85. éves Woynarovich professzor urat, s kívánnak sok erőt, egészséget, s hosszú, boldog, alkotó éveket KP. Dr. Máté Ferenc 70 éves 1930. július 15-én született Debrecenben, ott végezte tanulmányait és szerzett 1952-ben vegyész oklevelet a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán. 1949-tól 1953-ig díjtalan gyakornok, demonstrátor, tanársegéd a Szervetlen- és Analitikai Kémiai Intézetben. Kérésére 1953-ban áthelyezték Budapestre az Agrokémiai Intézetbe (a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet elődje), ahol 1975-ig dolgozott tudományos segédmunkatárs, aspiráns, tudományos munkatárs, főmunkatárs, osztályvezető minőségben. Itt kezdetben az alföldi hidromorf talajok jellemzésé vei, osztályozásával, térképezésével foglalkozott E tárgykörben számos hazai és nemzetközi szakközleményt publikált, elkészítette, és megvédte kandidátusi értekezését (1958). 1956-ban elsőként publikált hazánkban eredeti közleményt az izotóp-technika mezőgazdasági alkalmazásának témakörében és tíz év alatt tobb, mint 40 hazai és külföldi publikációja jelent meg e témakörben. Ezen belül elsőként számolt be stabilis izotóp indikációval végzett hazai kísérletek eredményeiről is. A hatvanas évek elején kezdett foglalkozni a talajok savbázis jelenségeivel, a talajok dsavasodásával, a savas talajok kémiai javításának módszereivel. E témakörben a hetvenes évek közepéig mintegy húsz jelentősebb szakközleményt publikált hazai és külföldi folyóiratokhan. 1976-1986 között a kutatómunkát felcserélte a kutatás-szervezési feladattal: szervezte a Balaton környezetvédelmi kutatási programot, amelyben kőzd 40 kutatóhely, intézet, tanszék, kutatócsoport hangolta össze kutatásait a MTA védnöksége alatt A szervező-koordináló munka központja a MTA Balatoni íJnmológiai Kutatóintézete volt, ahol igazgatóhelyettesi, ill programiroda-vezetői minőségben látta d feladatát Ebben az időszakban sem szakadt d a kísérletes kutatómunkától: a talajok vizsgálatában és térképezésében szerzett korábbi tapasztalataira támaszkodva néhány év alatt nagyrészietességű térképsorozaton ábrázolta a Balaton medaüledéke összetételének, tulajdonságainak térbeli mintázatát E munkának az eredményéről csak néhány tájékoztató közlés látott napvilágot, az anyag kéziratos maradt, napjainkban történik kísérlet korszerű adathordozókon történő rögzítésre és hozzáférhetővé tételére. A kutatás-szervezésre fordított tíz év alatt a hmnológiát és rokon területet művelő nagyszerű tudósok és nagyszerű emberek sorával került emberi, és minkakapcsolaiha, és 1986-ban e kapcsolatokkal gazdagabban tért vissza eredeti szakterületihez, a talajtanhoz a keszthelyi egyetemre tanárnak Itt fo^tatta a talajok eisavasodásával kapcsolatos további kutatásait, és ily témában készítette d és védte meg akadémiai doktori értekezését 1988-ban Új munkahelyén is tartotta a kapcsolatot a Balaton-kutatással és új eredményeket publikált a Balaton vízgyűjtő területének tala jtakarójáról, a tó terhelésében szerepet játszó eróziós folyamatokról. Ilyen témakörökben a vezetése alatt három kanduiátusi és három PhD értekezés készült az ehett nem egészen másfél évtized alatt. Kutató- és oktatómunka mellett a szakmai közéletben tevékenyen vett részt a MTA Talajtani Bizottságában, a területi akadémiai bizottságok munkabizottságaiban, az Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságában, a Magyar Hidrológiai Társasig szakosztályaiban A nemzetközi szervezetek közül a Nemzetközi Talajtani Táisaságban, a Nemzetközi Műtrágya Központ, a Tavak Kömyezetvéddme Nemzetközi Bizotteága munkájába kapcsolódott be. Szakmai és szakmai-közéleti tevékenységééit számos elismerésben részesült. A környezetvédelmi eredményeiért az Emtien Környezetért érdemérmet, a Széchenyi Plakettet, majd a Munka Érdemrend arany fokozatát nyerte d. A mezőgazdasági szakterületről a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést, az Újhelyi Imre Díjat, legújabban pedig a Szent-Györgyi Albert Díjat nyerte d. Az Agrártudományi Egyesület az Aranykoszorús Jdvényt és a Treitz Péter Emlékérmet, a Nemzetközi láp Társaság Magyar Nemzeti Bizottsága pedig László-Emszt Emlékérmet adományozta elismerésül. KP.
