Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Ismertetések
29 8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. Könyvismertetés Antal Emánuel - Járó Zoltán - Somogyi Sándor - VáraUyay György: A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Az MTA FSMrajztadommyi KiMÁntórt kiadása, Budapest, 2000. Témavezető: Somogyi Sándor. Készült 1991-1993-ban az OIXA T-1284 támogatásával. A tanulmány kiadását a i'ro Renovanda Cultmra Hwtgariae alapítvány is támogatta 17 * 24 cm, 302 old., 82 ábra, részletes irodalomjegyzék a 249-297 oldalakon. * A Kárpát-medencébe 1100 éve beköltözött magyar nép változatos története mellett az új hazát a XIX. századig - földrajzi viszonyait tekmtve - eredeti állapotában birtokolta. Az akkor - különböző természeti-gazdasági okok kényszerítésére - elvégzett folyószabályozó, ármentesítő és bdvíz-lecsapolási munkálatok a mai ocszágteriiletnek közel negyedét, kihatásaiban közel felét érintették A nyomukban bekövetkezett környezeti-ökológiai változások megítélése évszázados vita tárgya. E kérdések korunkban ismételten felvetődnek és a sokszor laikus vélemények a hírközlő szervek útján gyakran széles körű tájékozatlansághoz vezetnek A nagyszabású természeti környezeti változásoknak vannak máig kiható pozitív és negatív következményei is, amelyekről mindenkori tudásunk és tapasztalataink alapján esetenként szükséges újabb merleget vonni A kutatási munka ilyen szemléletű feldolgozását lehetővé tette az arra közvetlenül hivatott természeti társtudományok neves képviselnek e feladatra vállalkozó munkaközössége, amelynek résztvevői egyebek mellett előtanulmányokban gazdag életművük vonatkozó tapasztalatait is összefoglalták ebben az anyagban A majdnem szó szerint idézett, Somogyi Sámdmr áhal megfogalmazott előszó, majd a hazánk természeti környezetének jellemzőit vázoló bevezetés után a könyv öt részben tárgyalja mondanivalóját. Az I. rtn a magyar medence folyószabályozások és ármentesítések előtti természeti viszonyait tárgyalja. Foglalkozik a földtani-domborzati fejlődés jellemző vonásaival és tendenciájával, éghajlatunk főbb sajátosságaival és a természeti beavatkozásokra való érzékenységével, a folyóhálózat kialakulásával és természetes fejlődésevei, az aifökh növénytársulások kialakulásának ökológiai tényezőivel, továbbá az ország folyószabályozások előtti talajviszonyaival, a talajképződés folyamataival. A IL ráz a természeti viszonyok változásának és társadalmi átalakításának XIX. századig terjedő történelmi menetét idézi, a természetes tájfqlödésnek, az éghajlat hosszú idejű változásának, a vízrajzi viszonyok mesterséges átalakítása kezdeteinek bemutatásával. A HL ráz a vízrajzi viszonyok átalakítási szükségaerűsége felismerésének történetét, és az átalakítás XIX századi lebonyolítását mutatja be. Részletezi a vízrajzi átalakítás természeti és gazdasági okait, a folyószabályozás és ármentesítés munkálatait előkészítő vízrajzi felmérések, térképezések és tervek lényeges részeit, az elvégzett munkálatok általános jellemzését és méreteit AIV. rész az elvégzett természet-átalakítónak is nevezett munkálatok ökológiai hatásait részletezi. Szó esik itt az árterek domborzat-fejlődést is előidéző átalakulásáról, a helyi klíma-módosulásokról, a felszíni- és felszín alatti vizek állapotában tükröződő változásokról, az alföldi növénytakaró átalakulásának és átalakításának menetéről, a vízrendezések és lecsapolások talajviszonyokra gyakorolt befolyásáról, a beavatkozásoknak az ország életében, településképében a lakosság életmódjában és egészségi viszonyaiban, tájrajzi vonatkozásokban megmutatkozó hatásairól. Az V. rész a XIX. századi természet-átalakítás eredményeit a mai földrajzi környezet viszonyaival hasonlítja össze. Vonatkozik ez a lezajlott állandó és időszakos ökológiai változások mai értékelésére, a talajtani vonatkozásokra, valamint a keletkezett környezetváltozások mai megítélésének pozitívumai és negatívumaira Az irodalmi hivatkozások gazdag jegyzéke a könyv tárgyalt szakterületei szerint épült fel. Az általános rész, a geológia és geomorfológia, valamint a vízrajz vonatkozásában Somogyi Sándor, az éghajlatéban AnUi E má nu el, a növényföldrajzéban Járó Zoftűt, míg a talajtanéban Vérmüymy György gyűjtötte és rendezte sorba a tanulmányozott, hivatkozott, vagy az olvasóknak ajánlott szakirodalmat ± Érdemes idéznünk a könyvből az egyes szerzőknek, egyes fejezeteknek, egyes szakterületeknek az ismertetés összeállítója által jellegzetesnek ítélt, a könyv mondanivalója szempontjából is alapvetőnek tekinthető néhány megállapítását "Az ármentesített területemken sem a csapadék, sem a hőmérséklet idősorában látható ingadozás és az egyirányú trend nem tulajdonítható határozottan az antropogén tevékenységeknek, pl a térség vízháztartásába történő drasztikus beavatkozásnak, vagy a területhasznosításban bekövetkezett számottevő változásoknak, avagy az üvegház-gázok összetétele megváltozásának Sokkal inkább arról van szó, bogy a szerteágazó emberi tevékenység mindenképpen kihat a klímára, pozitív és negatív hatásokat egyaránt előidézve, ám ezek a klíma-változások a jelenlegi vizsgálati módszerekkel, illetve a rendelkezésre álló adatbázis alapján nehezen kimutathatok és számszerűsíthetők, főként akkor, ha egy-egy emberi tevékenység klíma-következményét külön-külön is ki akarjuk mutatni Másrészt az is nehézségekbe ütközik, ha a globális klímaváltozásokat (ami még csak-csak kimutatható) regionális méretekben is értelmezni, sőt kvantifikáhn kívánjuk" (Antid E). "Egy adott táj, így az Alföld növénytársulásainak ökoszisztéma szemléletű feldolgozásában a természetes növénytársulásokat kell alapul venni, mert ezek jellemzik legjobban a tájat, a tig ökológiai viszonyait Az Alföldön
