Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Ismertetések
299 ma már természetes növénytársulások nincsenek, azért a hozzájuk leginkább hasonló természetszerű növénytársulások összetételét és ökológiai viszonyaikat vizsgáljuk, majd a származék és kuhúr növénytársulásokat értékeljük. (JáráZ.) "Az ember a mezőgazdasági termelés érdekében irtotta az erdők, nem csak az Alföldön, hanem a Kárpát-medence vízgyűjtő területének hegy- és dombvidéki részein is, növelve a felszíni lefolyást, a víz-erózió okozta talajpusztulást, a mélyebb fekvésű területek árvíz- és belvízveszélyét Ez utóbbiak csökkentése érdekében folyószabályozásokat, lecsapolásokat hajtott végre, majd a fokozott kiszárítást öntözéssel igyekezett ellensúlyozni A nagyobb terméshozamok érdekében - eredményesen - használta a korszerű agrotechnika minden eszközét Mindez jelentős mértékben hatott a talaj képződési folyamatokra, a talajok tulajdonságaira, termékenységére. Hol kedvezően, hol kedvezőtlenül, de feltétlenül sokféleképpen, alapot adva ezzel a túlzott és megalapozatlan általánosítások közti fries vitákra és álvitákra, amelyekben a magyar talajtani tudomány története nem szűkölködött A viták áhal kikényszerített tudományos kutatások és érvelések emelték a magyar talajtani tudományt a világ élvonalába. Különösen a Kárpát-medencével, ill. az Alfölddel kapcsolatos tudományterületen: pl a szik-kutatásban, az erózió-kutatásokban, a talaj v írgaydál kn dá'ána k kutatásában, stb. Az ál viták és a döntéshozók áhal nem tudományos érvek alapján, hanem határozatokkal lezárt viták ugyanakkor komoly töréseket jelentettek az ország gazdasági fejlődésében; nagy, gyakran jóvátehetetlen károkat okoztak hazánk környezeti állapotában." (VmaMjmy Gy.) "Hidrológusamk megállapították, hogy jelenlegi ismereteink szerint a vízjárási tendenciákat tekintve nincs bizonyíték arra, hogy hazánk éghajlatában az elmúlt 100200 év folyamán változás következett volna be, vagy változás kezdődött volna. De, cáfolat sincs ennek ellenkezőjére. ... Az éghajlat és a vízjárás közötti összefüggések számszerű megfogalmazásai inkább csak a változások rövidebb (esősorban napi, havi) időléptékű vonatkozásaiban ismertek." (AatalE.) "A folyók életét leginkább befolyásolta a meder hoszszának megrövidítése és az esésnövekedés miatti bevágódása, kimélyülése. Emiatt a folyók vízsebessége felgyorsult Az árhullámok levonulási sebessége pedig fokozódott. . . . \ megnövekedett esés és sebesség miatt a szabályozott folyók korábbi vízhozamaikat is felülmúlták hasonló vízállások mellett." (Samurgyt S ) [Itt az ismertetés összeállítójának meg kell jegyeznie: az utóbbi két mondat állításával vízimémöki ismeretei alapján nem értbet egyet. Az árhullámok tetózésének levonulását a befogadó (Duna) és a mellékfolyók (Bodrog, Körös, Maros) behatásai ugyanis esetileg fékezhetik is, gyorsíthatják is, tehát ez nem az eséstől és az átlag 26 %kai megnövekedett áramlási sebességtől függ Az 1999 és 2000. évi nagy tiszai árvizek pedig az eddigieknél jóval magasabb vízállásokkal, de sokkal alacsonyabb vízhozamokkal vonultak le ] "A végrehajtott természetátalakító munkálatok megítélésében korunkban felvetődött nézetkülönbségek alapvető okára Orlóci 1. (1991) mutatott rá, imszermt: nem a vízföldrajzi adottságok változtak meg, hanem a társadalom vízzel kapcsolatos igényeiben és technológiáiban következett be érdemi, esetenként minőségi változás Az ártén gazdálkodás rendszerében az árvíz a természet nagy ajándéka voh, az árutermelésre való áttérésben nem vállalható természeti kockázattá vált Miközben a gazdaság és ezen belül a vízgazdálkodás egyre fejlettebb technológiákkal törekszik az anyagi és biztonsági szükségletek kielégítésére, növekvő kiterjedésben és tartósan módosítja a természetes vízháztartást, vízminőségi, valamint az ökológiai viszonyokat." (Somogyi S.) "Összegezve az elmondottakai, megállapíthatjuk, hogy az ország területérnek 24 %-ét kitevő őú éttér ónmrmte skése, lecsopolósa természeti hikotóimUmm vmlmmmfyea módom mm feHszimének közel 5# % ént terjed ki A végbememt tmUfízóvokmmk m környezet-ökológiai tényezőt szemszögéből mltnlnbmm pozitív, olánmtk'ktm negatív tó rsndalm á fejlődés azo mbmrn , mmm mz elvégzett ií ji mdi lések myomtm kAtmttdurz/dt, képessé teszi m tmmdtiam JÓZOM e Lmci t m tárgyilagos felmérésre, és az egyértelamem káros folyamtatok elszigetelésére, at egáU ap itárá Természetesen az ilyen munkálatok komoly anyagi terheket rónak a társadalomra, de azokat azok a területek bőven fedezik, amelyeket csak a folyószabályozások és ármentesítések révén tudtak a termelés szolgálatába állítani" (SomogyiS.) ± Az MTA FsUnjrtadomiayi Kutatóintézet munkaközössége nagy feladatra vállalkozott és dicséretes munkát végzett Érinti ez különösen a témakör összefogóját és egyben a téma vezetőjét A könyv - tudományos szemléleténél és nagy lateijedésű adatgyűjtésénél fogva - segíteni fogja mind a közvélemény, nmnd a szorosan vett vízügyi szakterület, mind a társtudományok képviselőinek tisztánlátását a XIX. századi hazai folyószabályozások és árvízmentesítések szerteágazó problémakörében, és a mai időszakra teijedö hatásainak értékelésében Nagy segítségére lehet az egyetemi hallgatók, vagy a doktofjelöhek munkás sá gába n, érdeklődési irányaik megválasztásában, vagy kialakításában. Ha valamit megjegyezhetünk még, az, hogy a könyv leírási es ertekdea taíiktc «gyes kisebb kivételektől eltekintve nem lép túl Magyarország jelenlegi haláram Térképeinek zöme pl. rendszerint csak a mai országterületet fedi Igaz lehet, hogy a határainkon túli adatok beszerzése vagy nehézségekbe ütközhetett, vagy maga a szükséges adat nem is voh fellelhető A vizek azonban sohasem ismertek mesterséges országhatárokat, így a tárgykör és a vizsgálati terület teljes Kárpát-medencére alkalmas kibővítése mindenkor új célokkal és feladatokkal fogja ellátni azt a kutatást, amelynek jelen, az ismertetett könyvben most közöh eredményei így is különlegesen fontosak Dr. Vágás htvám
