Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 2001. május 29-i közgyűléséről, kitüntetések, megemlékezések
283 Limnológia a Magyar Hidrológiai Társaságban Dr. Bérezik Árpád előadása a közgyűlésen Tisztek Elnökség! tgem Tisztek KézgyOés! Hölgyeim és Unom! Talán két éve annak, hogy Közgyűlésünkön három percre szót kértem és kaptam, akkor köszönetemet és ragaszkodásomat fejeztem ki a Magyar Hidrológiai Társaság iránt, mindazért, amh ismeretekben, emberi kapcsolatokban öt évtizeden keresztül Társaságunkban kaptam Ma, amikor nem én jelentkeztem szólásra, hanem megtisztelő felkérésre állok itt, természetesen nem magamról kívánok szólni. De, amit mondok az is visszapillantás, mégpedig arra a sajátos tényre, hogy az 1949 január 26-án önállóvá vált, és ebben a formában megszületett Magyar Hidrológiai Társaság már akkor soraiba fogadta a limnológusokat Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban felolvassak néhány sort az alakulási jegyzőkönyvből, amely hála nagyemlékű elnökünknek dr. Vitmks Sámdarmak, utóbb, 20 éves késéssel mégis megjelent a Hidrológiai Közlöny hiányt pótló kötetében A jegyzőkönyvi kivonat többek közt az akkori programot ismerteti Eszerint az egyesületi munka szakbizottságokban folyik. Ilyenek az ivóvíz ellátási, a karsztvíz, a gyógyvíz bizottság, a propaganda-oktatás és sajtó bizottság, illetve a szerkesztő bizottságok. Bejelenti azt is, hogy rövidesen létre hozzák a hidraulikai bizottságot Németh Endre professzor vezetésével, és megalakítják az első, a IjmnMgiai Szakosztályt, amelynek megszervezésére dr. Maacha Rezsi tagtársat kérik fel. Itt rögzítve van, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság szakosztályai közül, a linmotógka voh az első. Ezzel kapcsolatban én négy lehetséges kérdés köré csoportosítottam bizonyos történeti tényeket és tanulságokat Az első kérdés, hogy miért olyan érdekes ez a tény ma is? Egyszerűen azért, mert ezt mindnyájan tudhatjuk, a hidrológia műszaki és természettudományokat magába foglaló tudományterület De, a limnológia jelentős mértékben élettudományokat foglal magába Valamivel később dr. Sckmlkaf Ödön vezetésével megalakult a Raine tdógi ai Szator&éfy, amelynek egy része, a balneotechnikai, ma is Társaságunk szakosztálya, míg maga a balneológia önállósult. A második kérdés hogyan is jött létre ez a kapcsolat? Az önálló egyesület alakításakor VkáBs Sándor elnök, Mmmjí Emil, Pqtp Ferenc és Satamin Ptd eleve arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden vízzel foglalkozó szakember megtalálja helyét a Társaságban Maacha Rezső professzor, egyetemi magántanár (1884 1962) munkahelye az 1906-ban alapított Halélettani és Szennyvtzvizsgáló Kísérleti Állomás (részben a HAKI eődje) volt, ahol főigazgatóként működött Honnan érezte O meg, hogy ide kapcsolódni kell? Analitikus kémikus volt, a fizikát, biológiát és a matematikát tanulta a tudományegyetemen így teljesen érthető, hogy ez az ember a lehető legjobb kapcsolatban voh az egyesület előbb felsorolt vezető személyiségeivel, és rögtön felismerte, hogy itt az alakalom, hogy a limnológia tudománya bekapcsolódjék az egyesületi munkába. Az előbb felsorolt vezető személyiségek nyíltak vohak, és fogadták az új diszciplínát 1949 január 26-án volt az alakuló ülés és február 23-án már megszületett az első szakosztály a limnológiai Ezek a vezető tudósaink olyan dologra jöttek rá, amh aztán jóval később úgy neveztek, hogy irterdiszaplrmtás Ok okosak vohak, előre láttak talán maguk sem tudták, mennyire? A limnológia azonban sohasem voh távol az alkalmazástól, ezt aki a vízzel foglalkozott, érezte, tudta 1922-ben alapították Kielben, a Nemzetközi IJnmalógiai Egyesöletet, s azóta is az áll a pecsétjükön dméieti és alkalmazott Kmm eUgim egyesalet A harmadik kérdés, hogyan funkcionált ezt a szépen megálmodott IJmmdégim Szakosztály a Társaságban Itt nem részletezhetem az egészet, de az első három évben 150 szakosztályi ülés volt, ennek 10-15 %-a együttes társasági ülés 1950 szeptember 29. és október 1. közt voh az első balatoni kongresszus Hévízen, a fő szervező Komtmr György voh A három fölkért nagy előadó egyike a kiváló Sebestyén (Mga volt Tihanyi kutató létére is messzemenően nyitott voh a gyakorlati kérdések iránt. Most időben nagyot ugorva, 1957-ben Waynanrvick Elek professzor javaslatára, a tihanyiak együttműködésével kitűnő kezdeményezésként indult Napok sora, amely 44 éve virágzik Ezeken eddig 1400 előadás hangzott el, mindegyikük a Magyar H i dro l óg iai Társaság szakosztálya keretében Ennek köszönhetően az utóbbi években ez az összejövetel a társasági nagyrendezvények rangját élvezi Ez alkalommal kell megemlékeznem arról az együttműködésről, amely dr. Vágás István főszerkesztő és dr. ftirá Péter szakosztály elnök jóvoltából valósult meg, amelynek alapján a ffidrobiologms Napok előadásai a Hidrológiai Köztömykat megjelenhetnek A kapcsoltok ezzel nem zárulnak le További formái: részvétel a vándorgyűléseken, a társszakosztályokkal közös előadóüléseken, ankétokon, terepbejárásokon, üzemi látogatásokon Nem volt olyan hidrológiai megmozdulás, ahol legalább néhány limnológus ne fordult volna meg Ez alatt az ötven év alatt nemcsak szakmai, hanem baráti kapcsolatok is kialakultak a Társaságon belül. Ez a szakmai munkát is mindig előmozdította. A negyedik és utolsó kérdésre térve: az a legfontosabb, hogy egymás gondolkodását módunk volt megismerni, a felismerés, hogy a másik szakma gondolatvilágát megismerjük, és beépítsük az ismereteinkbe Az a felismerés, amely a Magyarországon az elsők között kapott hangot, hogy a vízgazdálkodásnak van mennyiségi és minőségi, vonatkozása, nem váh volna valóra a társasági együttgondolkodás nélkül A vízgazdálkodási kerettervtől, a környezetvédelmi szemlélet kialakításáig és az EU csatlakozás problémájáig minden érvényre jutott a társasági munkában, s napról napra jobban látszik a tudományterületek egymásra utaltsága Ezért nem vitás, együtt kell dolgoznunk, együtt kell maradnunk, úgy ahogyan azt bölcs elődeink megálmodtak Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
