Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 2001. május 29-i közgyűléséről, kitüntetések, megemlékezések

284 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. Az öntözés helyzete és szerepe a magyar mezőgazdaságban Dr. Szalai György előadása a közgyűlésen Elm* Ur! Kedves KeBégák! Az utóbbi néhány évben elég sokat foglalkoztam a magyar öntözés kérdésekkel. Rövid előadásomban nem törekedhetem a teljességre „Az öntözés a vízgazdálkodási feladatok közül az utolsó helyen áll, mert hazánkban a vizek kártételei elleni védelem az első feladat" - írja egy régi tanulmány Mégis azt kell mondanunk, hogy bizony van hagyománya hazánkban az öntözésnek 1937-ben jelent meg az öntözési törvény Bár a rizsöntözés és a rét-legelő öntözés is ismert volt hazánkban, Sajó Elemértől tudjuk, hogy a Trianon után felértékelődött az Alföld szerepe az ország élelmiszer ellátásában, mert annak előtte az aszály sújtotta helyekre vasúton szállítottak élelmiszert az ország más részeiből Az Alföldön a növénytermesztés csak öntözéssel volt megvalósítható A 20-as években félmerült az Alföld öntözésének gondolata, erre tervek születtek 1930-tól Soji Elemér vezetésével folytak a tervezési munkák Ennek volt végeredménye az 1937 évi öntözési törvény. Az Onzegvs Ontezésiigyi Hivatal a mintatelepek hálózatát alakította ki, bemutatási és oktatási céllal. A 30-as évek végén és a 40-es évek elején világszínvonalú öntözéstechnika voh jeöemzó a magyar gazdaságokra Az öntözés szervezése egységes koncepció és egységes ellenőrzés mellett valósult meg. A II világháborút követő fordulat éve utáni új gazdasági rendben is szerepet kapott az öntözés A szocialista gazdálkodás során is fontosságra jutott az öntözéses gazdálkodás, és olyan beruházások valósultak meg, mint a tiszalöki és a kiskörei vízlépcső, a tiszafüredi és a hódmezővásárhelyi rendszer A Keleti-főcsatorna és öntözőrendszerei, a Nyugati-főcsatorna és öntözőrendszerei, a Nagykunságifőcsatorna Az eredmény azonban nem mutatta a nagy befektetés eredményességét, csak az állami gazdaságokban mutattak ki némi eredményt az öntözés hatásaként A termelőszövetkezetekben az eredménytelenség voh a jellemző Hiába foglakoztak a legmagasabb szinten az öntözés kérdéseivel, eredményt nem tudott elérni sem a minisztertanács, sem a központi bízottság sem a KNEB. Megállapították, hogy 1945-től 1960-ig a termelőszövetkezetek megkapták az öntöző telepeket az államtól. Az öntözés azonban csak ott hatékony, ahol a gazdálkodás a legmagasabb szintű, a talaj kiválóan karbantartott és csak a víz hiánya akadályozza a legmagasabb termések elérését. A kisüzemi öntözéstechnikát a nagy táblákon nem lehet alkalmazni. Az 50-es években a kutatók megpróbálták a kisüzemi technológiát a nagyüzemi körülmények között is használhatóvá tenni Ebben ért el eredményeket Ort*szl**y htvmm az ideiglenes csatornás felületi öntözéssel, a tömlős felületi öntözéssel. Az üzemek azonban nem nagyon tudták átvinni a gyakorlatba ezeket az eredményeket. Lassan teljesen visszafejlődött a nagyüzemi öntözés. 1960-tól az esőztetó berendezések jöttek divatba a világon, és Magyarországra is hoztak be hordozható Mamesmam berendezéseket, amely mintájára a belföldi gyártás is megindult A 60-as évek végére már 5000 ilyen berendezés működött volna az országban. Ezek a berendezések azonban mégsem működtek, mert a mezőgazdasági munkások százezrével telepedtek le az városokban, és az iparban helyezkedtek el. A 60-as évek végére a központi akarat úgy működött, hogy nem a tsz akart öntözni, hanem a tsz kapott öntöző rendszert, azzal, hogy használja 1968-ban létrehozzák a Tisza-vidéki Mezőgazdasági Fejlesztési Irodát, azzal a céllal, hogy az épülő n. Tiszai Vízlépcső öntözőrendszereinek a területén felmérjék az öntözési szükségleteket, és megtervezzék az öntözéses mezőgazdasági hasznosítást. Megépült a Nagykunsági Főcsatorna teljes hosszában, de azok a szövetkezetek, amelyek ennek a hatásterületén működtek, nem igényelték az öntözést, ugyanakkor a jászsági csatorna 12 km hosszban épült csak meg, holott a Jászságban tipikusan kertészeti termesztéssel foglalkoztak, a mely máig is igényelné az öntözővizet Harminc év alatt 1950-1980 között az öntözéstechnika és az agrotechnika nem talált egymásra Ennek egyik fő oka az emberhiány volt, mert az önözéshez több emberi erő kell, mint a szövetkezet teljes egyéb tevékenységéhez összesen. 10001200 ha-s egységen 3-4 ember látta el az összes növénytermesztéssel kapcsolatos munkát, ugyanakkor, ha öntözni is akartak volna, akkor ennek többszörösére lett volna szükség. Az önözéses gazdálkodás nem azt jelenti, hogy szárazgazdálkodás + öntözés, hanem annak megvan a gazdálkodás minden részére kiterjedő különleges igénye, mint pl a növénystruktúra változtatása Öntözni azokat a növényeket kell, amelyek meghálálják az öntöző vizet. Az összes öntöző fürtünkön a hagyományos növénystruktúra termelése folyt, ami azt jelentette, hogy 30 % kukorica, 30 % kalászos gabona, napraforgó és egyebek. Mivel a kalászos gabona öntözést nem kíván, ezért az öntözésre berendezett terület 30-40 %-a nem igényelte folyamatosan az öntözést. Nyílván, nem hozhatta meg az öntözőberendezés a maga hasznát A 80-as években jutottunk d oda, hogy egyensúlyba került ismét az öntözéstechnika és az agrotechnika, azáltal, hogy behoztuk azokat az öntözőberendezéseket, szárnyakat, amelyek most már korszerűen alkalmazkodtak a nagyüzemi termeléshez: a csévélódobos tömlős berendezéseket, a linear-berendezések et, a körbenjáró berendezéseket, amelyek nagyüzemi berendezések. Mire egyensúlyba kerültek az öntözéssel kapcsolatos tennivalók és lehetőségek, bekövetkezett a rendszerváltás A nagyüzemek felbomlottak, és lehet előröl kezdeni az egészet. A birtokosok 90 %-a 1-2 ha területen gazdálkodik, és ezekben az ezredfordulós években a fejlődéshez a birtokok koncentrálódására van szükség, az önözés megvalósíthatósága érdekében. Erre nagy reménységet ad, hogy 1998-ban a Földmüvelésügyi Minisztériumhoz került a területi vízgazdálkodás, és ennek kertében a mezőgazdasági vízgazdálkodás, ami nagy-nagy reményeket nyújt arra, bogy a jövőben már olyan öntözéseket tudunk szervezni, amelyeknek nemzetgazdasági szinten is meg lesz majd az eredménye Köszönöm figyelmüket.