Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Karádi Gábor: Szivattyús energiatározók

279 Szivattyús energiatározók Karádí Gábor, a Magyar TadMráyn Akadcü kjfcő (aga, imuí»«ii professzor A BHiUyá ÜUMÍS dvc Szivattyús tározók legnagyobb része a "tiszta" rend­szer dve alapján épült (Az u n "vegyes" rendszerek koo­venaonáhs vízerőművet szivattyús tározóval kapcsolják össze). A tiszta rendszerben alacsony fogyasztás idősza­kában a vizet reverzibilis (szivattyú-turbina) gépegységek (vagy külön szivattyúk) az alsó tározóból a felső tározóba táplálják Csúcsfogyasztás idején a vizet a fdső tározóból az alsó tározóba vezetik a reverzibilis gépegységeken (vagy külön turbinákon) keresztül csúcsenergia fejlesztése céljából. A szivattyúzásra fordított áram körüSxdül 30-40 %-kal meghaladja a turbma üzemben termelhető, de na­gyobb értékű áramot. Ez azt jelenti, hogy 1 kWh csúcse­nergia fejlesztésére szivattyú üzemben 1,3-1,4 kWh fel­használására van szükség. A snrattyii taugi itáun» tw tit le A szivattyús energia tárazás fejlődésének fontosabb mérföldkövei az alábbiakban foglalhatók össze: 1882 Azdsó hidrorocchamkai szivattyús energiatáro­zó üzembe helyezése Zürichben. 1891 A Zürich-i létesítményt átépítik elektromos áram fejlesztésére 1929. Az első szivattyús energiatárazó megépül az U­S A-ban (9 MW Rocky River létesítmény Külön szi­vattyú, külön turbina rendszer). 1939 Az első Francis típusú reverzibilis szivattyú-tur­binával felszerelt létesítményt üzembe helyezik Pedreirá­ban (Brazília). 1966. Franciaországban (La Rance) üzembe helyezik az dsö reverzibilis gömb szivattyú-turbinás erőművet ára­pály energiájának felhasználására. 1972 Olaszországban (San Fiorino) egy többlépcsős, szivattyúkkal és Petton turbinákkal felszerelt létesítményt helyeznek üzembe (140 MW teljesítmény, 1400 m eme Rjmagasság). 1978 Franciaországban (La Coche) sor kerül az első négy 80 MW-os, 930 m emelőmagasságú többlépcsős re­verzibilis gépegységgel felszerelt szivattyús energiatározó üzembe helyezésére (a többlépcsős szivattyú-turbina nem szabályozható). 1979 Megépül Jugoszláviában a 630 MW-os, 600 m emelőmagasság!! egylépcsős gépegységgel felszerelt Baji­na Basta szivattyús tározó (a szivattyú-turbinát a Japán Toshiba vállalat gyártotta) 1984 Franciaországban (Le True!) kétlépcsős, szabá­lyozható 38 MW teljesítményű, 440 m emelőmagasságú reverzibilis gépegységgel felszerelt erőművet helyeznek üzembe 1985. Virginiában (Bath County telep) a világ legna­gyobb teljesítményű, hat 460 MW-os, 384 m emelőma­gasság» szivattyús energiatározó rendszerét üzembe he­lyezik. A Harza tervező vállalat dolgozta Id a terveket 19%. Bulgáriában üzembe helyezik a legnagyobb, 670 m emdőmagasságú, 350 MW teljesítményű egylépcsős Toshiba gépegységgel felszerelt Chaira szivattyús tározót 1998 MegkeaudóAk a 2000 MW teljesítményű, 400 MW-os és 700 m emdőmagasságú reverzibilis gépegysé­gekkd építendő földalatti Mount lfope szivattyús energia­tározó (New Jersey) tervezése Az Ohioi földalatti táro­zós létesítmény tervezése időlegesen leáll. A szivattyús energia tározók fqlódését a következő té­nyezők jellemzik. - Az erőművek kapacitásának növelése A legnagyobb teljesítményű erőmű Virginiában (Bath County) épült - A reverzibilis gépegységek emelőmagasságának nö­velése. A gépész technológia fejlődése lehetővé teszi az egylépcsős rever/ibiks gépegységek emelőmagasságának jelentós növdését A Chaira erőmű gépegységeinek eme­lőmagassága elérte a 670 m-t (A japán Toshiba vállalat gyártotta). Az emelőmagasság további növelése csak több lépcsős gépegységek segítségével érhető d A japán Hita­chi vállalat ama lkja megbízásból kidolgozta egy kétlép­csős, szabályozható, 1500 m emdőmagasságú szivattyú­turbina modelljét (A franciaországi Le Trud kétlépcsős gépegység emelőmagassága ennd jóval alacsonyabb, mindössze 440 m. A több, mint kétlépcsős egységek sza­bályozása nmes megoldva ) - A szivattyús tározók fejlődését a környezetvédelem politikája és a kedvező topográfiai viszonyok hiánya je­lentősen befolyásolja Ezek a problémák vezettek a felszín alatt dhdyezett alsó tározós rendszer d vének kialakulá­sára (a tervezés alatt álló Mount Hope, Virginiai és Sum­mit County, Ohio-i létesítmények) - Technológiai és környezetvédelmi szabályzatok be­vezetése, valamint a gazdaságosság fokozása szükségessé tette az építési időtartam csökkentesére való törekvést Jdenleg egy létesítmény megvalósítása minimálisan hét é­vet vesz igénybe Kai íj i n tvéddai traymi A környezet megvédésére irányuló törekvést lehet a szivattyús energiatározás fejlődését befolyásoló legfonto­sabb tényezőnek tekinteni A környezetvédő egyesületek (lobbik) számos kifogást emeltek a szivattyús tározók ló­teshésévd szemben A leggyakrabban hangoztatott kifo­gások a következőkben foglalhatók össze: - Eltéri» tenráeti vissoayelt a Msä és abé táras» köizddm. Ez a kifogás valóban jogos, de nmes példa arra, bogy emiatt káros, la nem küszöbölhető környezet változással kdlene számolni A ciklikus vízmozgás a fdsó és az alsó tározó között a víz minőségére hatást gyakorol, de a tapasztalatok szerint ez a tény nem okoz észrevehető káros hatást a környezetre. - A IctentMy esztétikai hatása. Az 1970-es évek előtti időben épült szivattyús tározók tervezése nem vette figyelembe a létesítmény esztétikai hatását. A később épí­tett és modernebb szivattyús tározók tervezése külön fi­gyelmet szentel az esetleg esztétikailag nem kedvező ha­tások kiküszöbölésére

Next

/
Thumbnails
Contents