Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Karádi Gábor: Szivattyús energiatározók
280 IflDROLÓGlAI KÖZLÖNY 2001 81 HVF. 4 SZ - A idfsibMay hatása az i d il es i vimayokn. Az 1970-es évektől kezdődően, a tervezés jelentős hangsúlyt fektetett az építés előtti üdülési lehetőségek fenntartására, és legtöbb esetben a jelentős megjavítására Például a Connecticut államban épuJt és 1972-ben üzembe helyezett Northfidd Mountain létesítmény a turizmust nagy mértékben elősegítette. A tulajdonos, Connecticut Light and Power Co , turista ösvényeket, táborozó és pihenő telepeket, kilátó helyeket létesített. Ezen túlmenően az esztétikát azzal is elősegítették, hogy a gépházat fold alá helyezték. Ennek eredményeként a turista forgalom megsokszorozódott, ami a vidék gazdaságát jelentősen fellendítette - Közvetett levegeszeaayezés. Mivel a szivattyúzási üzemben közel 40 %-kal több energiára van szükség, mint amit a telep csúcsüzemben képes teljesíteni, az a téves felfogás alakult ki a nem szakemberek körében, hogy közvetve az elektromos energia rendszer több levegőt szennyező anyagot bocsát ki. Ez a feltevés nyilván helytelen, ha az alapenergiát pl. atomerőmüvek szolgáltatják A másik végjet azt jelentené, hogy az összes alapenergiát széntüzelésű erőművek szolgáltatják Még ebben az esetben is helytelen a közvetett levegőszennyezés feltételezése, mivel a széntüzelésű erőművek lényegesen több tüzelőanyagot fogyasztanak csúcstermelés idején, mint alapenergia üzemben Korábbi tanulmányok arra mutatattak, hogy a rendszer még a legkedvezőtlenebb esetben sem bocsát ki több légszennyező anyagot, ha részben, vagy egészben szivattyús tározók termelik a csúcsenergiát A "FÉRC" kérvény kirnyrxrtvrdrfaai fejezete Szivattyús energia tározók létesítéséhez a Federal Energy Regulatory Commission (FERC) engedélye szükséges A kérvény környezetvédelmi fejezetében a következő kérdésekre kdl a kérvényezőnek részletesen kitérnie: 1. A környezet általános leírása. 2. Mentés a vízhasználati és vízminőségi viszonyokról. 3 Állat- és növényvilág leírása 4. Jelentés a történelmi és archeológiai kincsekről. 5. Beszámoló a szociális-gazdasági hatásról. 6. Geológiai és talajtani hatás vizsgálata. 7. Hatás az üdülés viszonyokra 8. Esztétikai hatás 9. Földhasználat-mezőgazdaság. 10. Alternatív megoldások Az alternatívák egyike a "nem építési" alternatíva, vagyis arra a kérdésre kell kitérni, hogy milyen energia termelési problémák merülhetnek fel, ha a létesítmény megépítésére nem kerül sor. A 60-as években New York városában az áram szolgáltatása több napra megszakadt (black-out). Ezt d lehetett volna kerülni, ha a Hudson folyón létesítendő Storm King Mountain szivattyús energia tározót a környezetvédők beadványára a bíróság nem állította volna le Az áram kiesése New York gazdaságát több száz millió dollárra] károsította meg A szivattyús ncrgu-támái jivijt A szivattyús energiatározók építése az USA-ban Idassuit, részben a kedvező földrajzi lehetőségek, részben az igény hiánya miatt. Jdenleg az üzemben lévő szivattyús tározós erőművek kapacitása meghaladja a 30 000 MW ot. A következő 20 évben további 10 000 MW beépítésére lehet számtani. A világon jelenleg kb. 70 000 MW-ra tehető a szivattyús tározók össz-kapaátása, de már további 30 000 MW tervezése van folyamatban Az elektromos áram-szükséglet jelentős növekedése, alternatív energiaforrások fokozott felhasználása, valamint új rendszerű atomerőművek építése oldhatja meg a jelenlegi hiányt és várható, hogy ez a helyzet a modern szivattyús tározók építésének kedvező feltételeket fog teremtem. A vízgazdálkodás jövője A "Magyarak a vüág > íi fejlesztésébe«" c , 2000 december 11-12-én megrendezett konferencia külön előadássorozatot szentdt a vízgazdálkodás jövőbeni helyzete tanulmányozásának. Ennek keretében hangzottak d a következő előadások SoMÉyárty láwié' A vízgazdálkodás kihívásai a 21. században. SÍMo affy Zottáa: A jövő ví/készletgazdálkodása Magyarországon IstváMvicj Venu Vízgazdálkodás és ökológia. B«zás Kikun - (Varat A éiu t: Szennyvíztisztítási stratégia és vízmmöség-szabályozás hazánkban A felsorolt előadások anyagát - a konferencián előadottaktól csak kis mértékben dtérő formában - a Vízügyi Kötfcwéayek 2000. évi, " M*zyantr*zág vízgazdModá sárna k stratégiai kérdései" elnevezésű 3-4. füzete tartalmazza. Ugyancsak e tárgykörrel foglalkozik a Magyar Tudományos Akadémia Vizga j/lált111tld ä 7ii tltmmnyos Kutató-csoportja által Soaiyódy László szerkesztésében 2000-ben megjelentetett "A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései" c. könyv is. A konferencia dőadásai sorában szerepdt Bogárdi Bmk "Az IUP 6 fázisa: az mtegráh vízgazdálkodást támogató kutatási program terve", Csafláay Sándor "Számítógépes programok alkalmazása a vízgazdálkodásban", és Jakis György: "A vízügyi informatika fejlesztései" c. előadása, amely előadások szövegét a Hidrológiai Közlönyben száma nem tartalmazza. Minden bizonnyal sor kerülhet ezeknek valamelyik későbbi számban történő pótlólagos megjelenésére. A Hidrológiai Közjömy főszerkesztője köszönetét fejezi ki a konferencia előadóinak, vezérszónokainak, továbbá az ülésszakokat levezető elnököknek: Hamkó Zokimnak, Haszpra Ottónak, Bérezik Árpáénak, Aljoldi IMSZfónak, Kozák Miklósnak és HoUó Gymláaak a konferencián elhangzottak tudományos anyagának összegyűjtéséért, közlésre előkészítéséért, vagy előkészíttetéséért. A Magyar Hidr ol óg iai Társaság elnöksége és a Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottsága állásfoglalásának megfelelően a Hidrológiai Közlöny jelen száma közh a konferencia tdjes hozzáférhető anyagát
