Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Jolánkai Géza–Bíró István: Saját fejlesztésű vízminőségi számítógépes modellek

268 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. Másik modellünk a DYNDIS {Jolánkai és Bíró, 1989) fantázia-nevű dinamikus diszperziós modell, ami számos időben változó szennyező-forrás által nagyobb vízrend­szerben kiváltott szennyezőanyag-hullámok szimulálására készült. E modell aktuális érdekessége, hogy a hazai Fel­ső-Tisza vízrendszer korábban bekövetkezett balesetszerű szennyezések adataira való illesztéssel mutattuk be a mo­dell gyakorlati alkalmazhatóságát. Ugyanott, ahol a 2000 évi katasztrofális cianid szennyezés bekövetkezett. így ez a modell nagyon jó előrejelzést adhatott volna a cianid, réz és cink szennyező-hullámok levonulására, ha a teljes körű kalibrálása és operatívvá tétele e vízrendszerre meg­történt volna, amint arra számos javaslatot tettünk már korábban (érezve, hogy, ahol annyi balesetszerű szennye­zés történt a múltban, ott igen nagy szükség lehet egy ilyen modellre). Erre a modellre is vonatkozik az, ami a Sensmodra, nevezetesen, hogy nincsen forgalmazott vagy forgalmazható változata, és így csak a fejlesztők (jelen szerzők) közreműködésével működik. Van egy forgalmazott, sőt széles körben használt víz­minőségi "modell rendszerünk", szoftverünk is, azonban ez nem tekinthető szorosabb értelemben modell szoftver­nek. Ez ugyanis egy számítógéppel segített oktatási szoft­ver a vízminőségi modellezés alapjainak oktatásához {Jo­lánkai és Bíró, 1997), amit az UNESCO megbízásából készítettünk. A szoftver és annak kézikönyve tartalmazza az elméleti alapokat, B0I-02 modelleket (három válto­zatban), diszperziós modelleket (egy egydimenziós hossz­irányú „hullám" modellt, és egy keresztirányú elkeveredé­si modellt) és tó-eutrofizálódási modelleket (az "OECD­Vollenveider" típusú tapasztalati modelltől egy dinamikus alga-foszfor modellig). A modell „Windows" környezet­ben működik, és maximálisan felhasználó-barát, azaz tu­lajdonképpen nem is kell hozzá a kézikönyv. Tudomá­sunk szerint a világ számos egyetemén és tanfolyamán ta­nítanak vele (az első változattal), míg az újabb változat je­lenleg van tesztelés és kiadás alatt. Megemlítjük még, hogy modelljeink többségének rövid ismertetése egy nagyobb szakirodalom elemző kiadványban is megjelent (Jolánkai, 1992). Fent röviden ismertetett modelljeinket igen sok kisebb­nagyobb gyakorlati feladat megoldására is használtuk és használjuk. Ebbe a körbe tartozik nagyszámú környezeti hatásvizsgálat (terhelhetőség elemzés), szennyvízbeveze­tés-elrendezés vizsgálat (keresztirányú elkeveredési mo­dellekkel), tó- illetve tározó modellezés (eutrofizálódási modellel), és a Balaton éves tápanyag terhelésének rutin­szerű számítása (a mérési adatokkal le nem fedett vízgyűj­tőrész terhelésének modellezése a SENSMOD modell be­mosódási modell részével) Ezek közül talán itt egy "sajnálatosan" sikeres esetet érdemes meg­említeni: A SENMOD modell B0I-02 modelljével elemeztük annak várható vízminőségi hatását, amit a Mosoni-Duná­ból kivett, és a hullámtéri vízpótláshoz használt vízkivétel okozhat a Mosoni Duna vízminőségi állapotában. Megál­lapítottuk, hogy ismeretlen eredetű belső szennyezések miatt eleve rossz állapotú a Mosoni-Duna oxigén háztar­tása, és ezt - a modell-eredmény szerint - súlyosan leront­ja majd a tervezett vízkivétel. Várhatónak ítéltük kritikus állapot bekövetkezését, és ezért a vízkivételt nem javasol­tuk. Tanácsunkat nem fogadták meg, és még abban az évben súlyos halpusztulás volt a Mosoni Dunán, oxigén­hiány következtében, (amibe számos egyéb előre nem lá­tott körülmény is belejátszott). Az eset tanulságos érde­kessége, hogy ezt a munkánkat (egy nagyobb vizsgálat részét) a megrendelő minisztériumi tisztségviselő nem vette át és nem is fizette ki. Ez a tanulság, a cianid szennyezésből és a Dyndis mo­dell be nem kalibrálásából levonható tanulsággal együtt talán jól rávilágít a számítógépes vízminőségi modellezés jelenlegi hazai helyzetére, (és ez volt a szerzőknek felve­tett kérdés jelen tanulmány megírásának előzményeként). Irodalom Hock B. (1970): Water Quality Balance (in Hungarian, Vízminőségi mérleg), Technical and Economic Water Management Series VMGT, No. 27., VIZDOK press, Budapest, Hungaiy, p. 124. Institute of Hydrology, V1TUKI, Utrecht University, (1999): Develop­ment of integrated catchment models for supporting water manage­ment decisions. EU Projekt zárójelentés. (EU szerződés számok: ENV4-CT95-0187 & 1C20-CT96-0023) Jolánkai G.; SzöBosi Nagy A. (1978). A simple eutrophication model for the bay of Keszthely, Lake Balaton. Proc. IAHS-AISH Symp. Modeling the Water Quality of the Hydrological Cycle. Sept. 1978. Baden, FRG. pp. 137-149. Jolánkai G. (1979): Vízminőségi modellezés. In: Vízminőségszabályozás a kömyeíEtvédelemben. (sznkesztök: Benedek P., Literáthy P.), Műszaki Könyvkiadó, Budapest pp. 163-213. Jolánkai G. (1980): A Kiskörei Tározóval Kapcsolatos Tápanyagterhelési és Eutrofizálódási Modellvizsgálatok In: Mezőgazdasági Kutatások Magyar­országon (szerkesztő: Szinay M.), VITUKI Közlemények, Jolánkai G. (1983): Modeling of non-point source pollution. In: Application of ecological modeling in environmental management (editor: Jörgensen S.E.). Elsevier Scientific Publishing Company. Amsterdam, The Nether­lands, pp. 283-379. Jolánkai G„ Pesti G. (1984): A Rainfall vs. Phosphonis Export Model for Tetves Creek, Lake Balaton. Proc. UNESCO MAB-5 Workshop on Land Use Impacts on Aquatic Systems, Budapest, 10-14 October, 1983, pp 357-369. Jolánkai G. (1986): SENSMOD: A simple Experimental Non-Point Source Model System. Proc. Int. Conf. Water Quality Modeling in the Inland Natural Environment. Bormemouth, England, 10-13 June, 1986. pp. 77-91. Jolánkai G„ Bíró I. (1989): DYNDIS- A Dynamic Dispersion Model for Complex River networks In: Software per L' Ambiente et il Temtario (E­ditor: Guariso G.), Publisher: Cooperative Libraria Universitaria del Poli­tecnico Milano, pp 97-102 Jolánkai G„ Abnássy A., Bíró I (1989): SENSMOD 2:-A Regional Non­point Source Model System Paper presented at the 9th Int. Symp. of the North American Lake Management Society, 11-16 Nov. 1989, Austin, Texas, USA Jolánkai G. (1992): Hydrological, Chemical and Biological Processes of Contaminant Transformation and Transport in River and Lake Systems. UNESCO series; Technical Documents in Hydrology. WS-93/WS.15. UNESCO, Paris, p. 147. Jolánkai G., Bíró /., Szász R. (1993): A Rajna vízgyűjtő pontszerű és nem­pontszerű szennyezésének modellvizsgálata Vízügyi Közlemények No. 1993ß,pp 238-265. Jolánkai G„ Bíró I. (1997). Basic River Water Quality Models, Computer aided learning (CAL) programme on water quality modelling (WQM­CAL version 1.1), UNESCO/IHP-V, Technical Documents in Hydrolo­gy, No. 13, UNESCO Paris p. 52 + software. Jolánkai G., Bíró I. (2000): Földrajzi információs rendszeren alapuló integ­rált vízgyűjtő modell. Vízügyi Közlemények I .XXXI évfolyam, 1999 évi 3. füzet pp 453-485 Jolánkai G., Bíró I. (2000): GIS based integrated water management decisi­on support model for the Zala River Basin, Hungary Proc Int Conf "Water Resources Mnagement in the 21-st Century, with Particular Refe­rence to Europe". Budapest 2000 június 1-3, pp. 113-120 Somfyódy L; van Straten G. (editors) (1986): Modeling and Managing Shallow Lake Eutrophication;- with application to Lake Balaton. Springer Verlag, p. 386.

Next

/
Thumbnails
Contents