Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Mosonyi Emil: A külföldre került magyarok eredményei

269 A külföldre került magyarok eredményei Mosonyi Eni, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Bi

vuilú Századunk utolsó évei során mozgalom indult meg világszerte, mondhatnám úgy is, világszerte divatba jött, hogy a következő, különlegesnek héh 21 század hajnalán, illetve a harmadik millennium küszöbén, a különböző szakmai közösségek és eszmei társulások hosszú távú programot készítenek és jóslatot (prognózist) is adnak az általuk képviselt témákban. De a jövőbe tekinteni csak annak szabad, aki a múltat ismeri így a vízépítés és vízgazdálkodás területén is csak akkor járunk d helyesen a jövő fejlesztési terveinek és megvalósítási lehetőségcinek felvázolásánál, ha a múltbeli fejlődést és a jelenlegi helyzetet minden részében kellőképpen ismerjük és gondosan analizáljuk. A történelmi visszapillantást elnyertük Fejér László kitűnő előadásából. A jelenlegi fejlettséget számos ismertetés fogja még megvilágítani, éspedig igen sok részletre kiterjedve ennek a konferenciának a során Az én feladatom, hogy egy olyan tevékenységre mutassak rá, amely, ha külföldön történt és történik is, a hazai vízgazdálkodás fejlődésére közvetve mégis kihatással van Ez a külföldön élő magyar szakemberek tevékenysége és eredményei Nem vízimémököt mondok, mert néhány olyan magyar mérnökről is meg kell emlékeznem, alak más diszciplínákban szereztek diplomát, de a vízépítés és vízgazdálkodás területén is eredményesen dolgoztak Több évtizedes külföldi tevékenységem során, s különösképpen a nagyszámú utazásaim alkalmával arra a következtetésre jutottam, hogy a külföldre szakadt magyar tudósok, mérnökök, orvosok és művészek, de más diszciplínák képviselői is, a világ számos országában kiemelkedő eredményeket és sikereket értek ef ami feltéllenül a hazai oktatás magas színvonalának is a javára írható E helyen természetesen csak a vízépítés és vízgazdálkodás területére kell szorítkoznom. Előadásom címének megfelelően a külföldön élő szakemberekről kívánok beszámolni, de szükségesnek tartom, hogy az elhunyt kollégákról is megemlékezzem. Végül is, kockáztatva, hogy egyes személyek neve többször előfordulhat, de törekedve arra, hogy érdemes kollégáink egyike se maradjon említés, illetve méltatás nélkül, névsort adok azokról is, akikről nem tudom, hogy melyik kategóriába tartoznak. A külföldre szakadt (élő és elhunyt) kollégák közül kevesen jutottak d megpróbáltatások nélkül azokra a helyekre, ahol eredményes szakmai munkásságukat végül is kifejthették. Erről a kérdésről is beszdnem kdl, mert - a saját esetemre is hivatkozva - nem mindenki tudja, hogy az rtsrakadás eldöntése és véghezvitele milyen és menynyire hosszantartó bénító hatással lehet az új, külföldi munkahelyen való tevékenység eredményességére. Kevesen vannak azok a szerencsések, alak jóval a diktatúrák kitörése dőtt, vagy a szovjet kolonizáció megszűnése után hagyták d az országot, hogy egy kitüntető meghívást kövessenek, vagy hogy a hazai korlátolt szakmai előrehaladási lehetőségüket egy lényegesen jobb külföldi állással kicserélhessék. A külföldre szakadt kollégák zöme más indokkal hagyta d a hazát már a második világháborút követő éveklől kezdve: gazdasági krízis és elhelyezkedési reménytdenség, a barna és a vörös diktatúra, a szovjet kolonizáció, a diktatúrákban dvisdt és várható meghurcolások és megalázások, s nem utolsó sorban a szakmai előrehaladási reménytelensége és az eredményes munkához szükséges eszközök és körülmények hiánya. A külföldön élő kollégáktól részletes szakmai életrajzot kértem, és a legtöbbtől, akiket ismerek, meg ts kaptam Én az dmúh 35 év alatt igyekeztem kapcsolatot létesíteni és tartani azokkal a külföldre szakadt kollégákkal, akik a vízügyek területen működtek Természetesen az én ismertetésem hiányos lehet, hiszen lehetnek még olyan személyek, akikről nincs tudomásom. A korlátozott idő miatt az egyes életrajzokból csak né hány adatot idézhetek, éspedig azokat, amelyeket én legfontosabbnak ítéltem. Ezért elnézést kérek azoktól a kollégáktól, akik a saját eredményeik prioritását másképpen ítélik meg mint ahogyan én itt teszem Beszámolóm szűkszavúságából és az esetleges helytelen súlyozásból eredő hiányosságot úgy kívánom helyrehozni, hogy a nekem megküldött életrajzokat átadom Fejér iMszlónak, a Vízügyi Múzeum igazgatójának azzal a kéréssel, őrizze meg ezeket a fontos dokumentumokat az utókor számára. Esetleg egyszer lehetséges lesz ezeket az életrajzokat teljes terjeddmükben közzétenni Végül is, mielőtt a személyek felsorolásába kezdenék, nyomatékosan ra kell mutatnom, hogy a diktatúrák és a szovjet elnyomás miatt külföldre szakadt, hazájukból elűzött kollégák munkájának eredményessége és elismerése nemcsak egyéni képzettségüktől, képességüktől és szorgalmuktól függött, hanem sikereik elérésében az is lényeges szerepet játszott, kit hová vetett ki a sors keze Megfigyelésem szerint igen eltérő voh a támogatás, az dőrehaladás lehetősége a menekült kollégák számára a különböző befogadó országokban Voltak, akik éppen a reménytelennek látszó első állomás után tovább menekültek, amíg véglegesnek kiválasztott lakhelyükre letelepedhettek A külföldre került kollégák kiképzésük vagy szakmai életpályájuk nagyon különböző szakában hagyták d Magyarországot Egyesek még csak egyetemi diákok voltak, másoknak pedig már kisebb vagy nagyobb jelentőségű kutatói, oktatói vagy szakmérnöki állást kellett eldobniuk, többnyire az 1956-os forradalomban való részvételük miatt, félve és családjukat féltve a brutális retorzióktól, a megaláztatásoktól, sőt a fizikai megsemmisítéstől Többeknek az idegenben újra kellett bebizonyítaniuk, hogy érdemesek a már egyszer megszerzett mérnöki, doktori dmre, vagy egy vezető pozícióra. Tudom, hogy minden magyar kollégáim feltűnő sikerrd megállta ezt a próbát, amit a beszámolóm további részében bizonyítani is fogok. Minthogy többen, s ezekhez tartozom magam is, szakmai tevékenységük jelentékeny részét még itthon fejtették ki, s ezért detpályájuk hazai szakaszának leírása és méltatása meghaladná előadásom megengedett keretét Ezért