Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Vámosi Sándor: Magyar vízgazdálkodási szakértők a fejlődő országokban

235 Magyar vízgazdálkodási szakértők a fejlődő országokban Vámosi Sándor oki. mérnök, Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet Bevezetés A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a néhány éve megrendezett Melegégövi Tanácskozáson fogalmazódott meg az az igény, hogy szükséges lenne felmérni és feldolgozni a magyar szakértők külföldön - főképpen a fejlődő országokban - végzett több mint két évtizedes munkáját. Olyan értékelést adni a szakértői tevékenységről, amely segítséget ad a jövőbeni munkák végzéséhez, a kiküldött szakértők munka- és életkörülményeinek jobbá tételéhez, és egyúttal a magyar külgazdasági kapcsolatok minőségi javulásához. Az elmúlt években komoly gazdasági és politikai változásokon ment keresztül az ország. A nálunk újnak számító piacgazdasági körülmények megváltoztatták a szakértői munkavállalások feltételeit is, de nem csak a feltételek változtak, hanem a vállalkozási lehetőségek tárháza is bővült. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a korábbi szakértői munkák tapasztalatait megosztani a jelenlegi és a jövőbeni leendő szakértőkkel nemcsak hasznos lehet, hanem egyben kötelességünk is. Szakmai és erkölcsi felelősséggel tartozunk annak a generációnak, amely újra csak kalandvágyból, vagy szakmai megmérettetéstől vezérelve ismét megpróbál ennek a szép szakmai kihívásnak megfelelni. Higgyék el a tisztelt jelenlévők, hogy idegen földön, számunkra szokatlan éghajlati körülmények között, többnyire ismeretlen kultúrájú emberekkel együtt dolgozni nagyon szép, de egyúttal nehéz feladat, mert gyakran 2-3 év alatt várják a szakértőktől a gyors és lehetőleg látványos változást, olyan változást, amely mindennapi életük jobbá tételéhez hozzásegíti azokat az embereket, akik fizetnek is ezért. Rövid beszámolómban, illetve ismertetőmben a szakértői munka humán tényezőinek bemutatására és értékelésére vállalkoztam, amely a társadalmi és emberi tényezők összefüggéseiben vizsgálja a szakértői tevékenység körülményeit, konfliktus tényezőit és a belőlük levonható következtetéseket. A szakértői tevékenység szociológiai elemzéséhez kérdőíves felmérés után - több mint kétszáz szakértő véleményét használtam fel. Ezen keresztül vizsgáltam és értékeltem a külföldi munkavállalás (munkavégzés) feltételrendszerét és befolyásoló tényezőit humán, szakmai és egyéb csoportosításban. A megkérdezett (a fellelt) szakértők a következő országokban dolgoztak: Afganisztán, Algéria, Marokkó, Tunézia, Jemen, Tanzánia, Egyiptom, Irak, India, Irán, Jordánia, Kuvait, Líbia, Új-Zéland, Brazília, Nigéria, Szíria, Vietnam, DélAfrikai Köztársaság, Mongólia. A szakértők feladatai voltak: - kutatási, tervezési, kivitelezést irányító és műszaki ellenőrzési feladatok elvégzése, - a munkában résztvevő - fogadó országbeli - személyzet kiképzése. Sok egyéb tényező mellett elemeztem azt is, hogy mi volt a "titka" a magyar szakértők versenyképességének, illetve sikerének: - Az erős szellemi tőke. (Ebben versenyképesek vagyunk a fejlett tőkés országokkal is). - Csak a koncentrált feladatokat végezzük el. Tanácsokat és javaslatokat adunk, így lehetőség van a megrendelő részéről nagyobb arányú bekapcsolódásra a munkába, (Ennek lehet árcsökkentő hatása is). - A viselkedésünk jegyei (szerényebb életmódunk) közelebb áll a helybeliekéhez. Altalánosságban - szinte valamennyi országban -a vízgazdálkodási szaktanácsadás szoros összefüggésben volt az ország mezőgazdaságának fejlesztésével. Úgy gondolom, hogy a legtöbb fejlődő országban még ma is, s előreláthatóan hosszú ideig, nagyon lényeges fejlesztési tényező a szaktanácsadói szolgálat megszervezése, hatékony működtetése. A vizsgálat módszere és keretei Fontos módszertani alapelvem volt, hogy a szakértői tevékenységben megnyilvánuló összetett jelenségek végül is emberi cselekvésekben, emberi magatartásokban realizálódnak. A magatartás sajátos törvényszerűségek szerint juttatja kifejezésre a jelenségben foglalt társadalmi viszonyokat. Az emberi magatartásokban kifejeződnek a szervezet, a szűkebb és tágabb társadalmi környezet strukturális elemei, a hozzájuk kapcsolódó érdek-kötődések és érték-viszonyok, életmódbeli sajátosságok, stb. Arra vonatkozóan gyűjtöttem adatokat, hogy a társadalmi témek ez a "hétköznapi metszete" - amelyet tudományos kifejezéssel a "munka humán tényezői" gyűjtőfogalmába sorolnak - miként érinti az idegen országba, idegen környezetbe küldött munkavállalókat, milyen jelentőséget tulajdonítanak ők maguk ennek, s milyen hatást gyakorolnak ezek mindennapi életükre, munkavégzésükre. A szakértői munka értékelése A teljesítmények alakulásában az alábbi tényezők játszották a legfontosabb szerepet: 1. Emberi tényezők: (A szakértőknek több mint fele első helyre sorolta ezt!) - a fogadó fél szakmai felkészültsége és együttműködő készsége, - a szakértő munkához való hozzáállása és alkalmazkodóképessége, ("amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten"), - önálló munkakör, (ne nagyon avatkozzanak bele a munkába), - lehetőség a kezdeményezésre (a hasznosság érzése), - akadályozó tényezők (telefon, értekezlet) hiénya, - becsvágy (mit tudunk megmutatni), - szakmai féltékenység a fogadó fél részéről, - a mozgási szabadság foka. 2. Szakmai tényezők: - a fogadó fél által szolgáltatott alapadatok pontossága és valódisága (adatbázis), - a kisegítő munkák (rajzolás, sokszorosítás) elégtelensége, különösen tervezési feladatoknál, - a meglévő műszaki és technikai színvonal, - a szakmai nyelv ismerete, - a jól definiált feladat, - munkaszervezési lehetőségek, - munkaidő beosztás, - a jó szakmai felkészültség, adaptálási képesség (kint is az lehet jó szakértő, aki itthon is szakértő). 3. Egyéb tényezők: - klimatikus és földrajzi körülmények, - pszichés körülmények (egyedülállók-családosok),