Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Vámosi Sándor: Magyar vízgazdálkodási szakértők a fejlődő országokban
236 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. - szociális körülmények (lakás, iskoláztatás, utazás), - tárgyi feltételek (irodatechnika), - a szerződéses kötelezettségek lazasága, - nyelvtudás (kommunikáló készség), - a szakértő munkahelye (minisztérium, területi írányítószerv, gazdaság). A szakértői munka megítéléséről, a kinti munkavégzésről a szakértők teljesítményéről az „önkritikus" vélemények alapján az alábbi összegzés adható: - A hazai teljesítményhez mérten hozzávetőlegesen azonos teljesítményt nyújtott a szakértők több mint egyharmada, ugyanennyien vállalták, hogy gyengébb teljesítménnyel dolgoztak, és lényegesen jobb teljesítményről a résztvevők több mint egynegyede számolt be. - A kapott feladat végrehajtásának tárgyi feltételeit a szakértők negyedrésze jónak, illetve megfelelőnek minősítette, a többség gyengének találta. - A magyar, és a területen dolgozó más nemzetbeli (külföldi) szakértők közti kapcsolatokat az érintettek kétharmadajónak, illetve nagyon jónak minősítette. - Hasonló jó véleményt fogalmaztak meg a helyi lakossággal, helyi munkatársakkal kialakított kapcsolatokról. - Meglepően, a szakértőknek csak az egytizede tartotta jónak a kapcsolatot a hazánkat képviselő intézményekkel (a nagykövetséggel, kereskedelmi kirendeltséggel, vállalati képviseletekkel). - A szakértőknek mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy a kinti munkavégzés során szakmailag nem fejlődött semmit. De, ha figyelembe vesszük, hogy egy idegen nyelv jó elsajátítása szakmai fejlődésként fogható fel, ez a szám felére csökkenthető. - A kint tartózkodás egészségügyi mérlegét a szakértők zöme megfelelőnek, jónak minősítette. Összességében megállapítható, hogy ha a szakértőben a humán és szakmai elemek összhangban voltak, az egyéb tényezők között felsorolt problémák is könnyebben feloldhatók voltak. A szakértői munkában tehát döntő az emberi viselkedés volt! Végül elmondhatjuk, hogy fentiek után el is érkeztünk a szakértői munka ellentmondásosságának feltárásához. Nevezetesen ahhoz, hogy a jó szakértő tulajdonképpen a „saját sírásója": Megtanítja a helybelieket azokra az ismeretekre, amelyekre szükségük van a munka további folytatásához, kineveli a helybeli szakember gárdát, s - ha mindezt jól csinálta - nincs szükség a szakértőre. Bízom benne, hogy rövid összefoglalómban sikerült az elmúlt évtizedek tapasztalatait egybegyűjtve olyan összegzést adni, amelynek figyelembe vételével eredményesebben lehet majd dolgozni munkaadóként és munkavállalóként egyaránt. A szakerők és szaktanácsadók munkájának feltétel-rendszere és befolyásoló tényezői: