Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Vágás István: A hidrológia tudományának hazai fejlődése

SCHEUER Gv : A mészkcpző hévforrások es kémiai összetételük 25 kicsapódás azonnal megindul a felszínre lépés helyén, de vannak olyanok, amelyeknél ez csak több száz méter után kezdődik el. E két szélső eset között azonban számos változat tapasztalható egyedi jellemzőkkel Hasonló a helyzet a kiválás intenzitása, továbbá a kiválás tartóssága, ill. elhúzódása között is. így egyes forrásoknál a kiválás a felszínre lépés pillanatában azonnal erőteljesen megindul, de csak rövid távolságig (5-15 m) tart, azaz mészkicsapódás rövid út megtétele után teljesen megszűnik. Más forrásoknál pedig a kiválás csak lassan elhúzódóan kezdődik, majd fokozatosan felerősödve több száz méteren keresztül tart és csak azután szűnik meg, ill zárul le a kicsapódást folyamat. Ezt kívántuk 3, 4, 5. táblázatokban a mészkiválást jellemzőknél szemléltetni a különböző tipusú vizek esőében 5. táblázat A szulfátos típusú mészképző hévforrások mészkiválás! hajlamot, vízkémiai, vízföldtani adottságokat A hidrogén karbonátos hévforrások SO %-a erőteljes vagy igen dinamikus mészképzők közé tartoznak. A 75 %-nál a kiválás azonnal megkezdődik és ez 66 %-nál tartós vagy igen tartós. A kloridos vizeknél a kiválás dinamikája 63 %-nál gyenge, ill mérsékelt és csak a források 37 %-nál mutatható ki erőteljes, ill. igen erőteljes kiválás így a kloridos vizek legnagyobb részénél gyenge, ill mérsékelt mészkiválás tapasztalható Továbbá a kloridos hévforrások nagy részénél a kiválás a felszínre lépésnél azonnal megindul (53 %), de hamar, kis távolságon belül lezárul A sznlfátos vizek jelentős része (75 %) sorolható a gyenge, ill. mérsékelt mészképző hévforrások közé. E típusú vizeknél is a kiválás azonnal, ill. kissé késleltetve megindul (82 %) s 75 %-nál csak rövid ideig tart A fent leírtakhoz kapcsolódva megkívánjuk jegyezni a helyszíni tapasztalatok alapján, hogy egyértelműen megfigyelhető volt az a tény is, hogy a hévforrások napjainkban mészfelhalmozó képességüknek különböző fejlődési szakaszaiban vannak. Egy részük ezt vagy teljesen elvesztették, vagy erőteljesen csökkent pedig a környezetekben lévő jelentós nagyságú édesvízi mészkő előfordulások ezt bizonyítják, hogy ez korábban igen dinamikus volt. Más részüknél pedig ma is mint a múltban igen intenzív és gyors mészfelhalmozódás tapasztalható. Megfigyelhető még többek között az is, hogy az előfordulás nagyságát a mészkicsapódásra rendelkezésre álló terület is nagy mértékben befolyásolja. így ahol ez kis vagy korlátozott, ott a felhalmozódott édesvízi mészkő is kis terjedelmű Ilyen eset, ha a forrás az erózió bázist képező vízfolyás közelében fakad és a hévíz ebbe kis távolságon belül befolyik. Ezért a kiválás csak ezen a korlátozott nagyságú területen belül történhet, legyen a hévforrás bármennyire dinamikus mészképző. Továbbá megállapítható volt, hogy az is időtényező igen jelentős szerepet játszik egyes előfordulásoknál keletkezett mész mennyiségében. 3. A leghíresebb mészlerakó hévforrások főbb adottságaiknak vizsgálata Külön megvizsgáltuk és feldolgoztuk a világ legismertebb 15 mészlerakó hévforrásnak kémiai összetételét és egyéb jellemzőiket. Ehhez kapcsolódva megkívánjuk jegyezni, hogy legismertebbek nem minden esetben tartoznak a legdinamikusabb és legnagyobb édesvízi mészkövet létrehozó hévforrások sorába, mert több esetben nevezetességüket különleges és egyedi alakulat! formáknak köszönhetik (pl. édesvízi mészkő hid stb.). E hévforrások kontinensek szerinti megoszlása a következő Amerika 40 %, Afrika 13 %, Európa 27 % és Ázsia pedig 20 %. A kémiai összetételük alapján a hid rögén karbonátos vizek képviselik az 53 %-t a kloridos vizek a 40 %-t a szulfátos vizek pedig a 7 %-t. Az összes oldott sók mennyisége minden esetben meghaladja az 1000 mg/l értéket, de a hévforrások 87 %-nál ez az érték nagyobb mint 2000 mg/l Továbbá a hévforrások 60 %-a tartozik a szénsavas hévizek csoportjába a többieknél a szabad C0

2 400-1000 mg/l között ingadozik. A vizsgált hévforrások pH-ja 80 %-ban 6,9 pH alatt van, míg a 20 %-nál 7-7,3 értékek között változik. A kalcium mennyisége 80 %-ban meghaladja a 200 mg/l-t, de egyetlen egy forrás sincs, amelynél a Ca mennyisége kisebb lenne 150 mg/Inél A források 66 %-ban karbonátos kőzetből (mészkő, dolomit, márga) 20 %-ban vulkáni kőzetből (bazalt, andezit, riolit) és 14 % egyéb kőzetből (gránit, homokkő stb.) lépnek a felszínre. A vulkáni, ill posztvulkáni kapcsolatot 67 %-nál biztosan kimutatták 13 %-nál ez bizonytalan, míg 20 %-nál ilyen összefüggés nincs E hévforrásoknál történt édesvízi mészkő felhalmozódások nagyságát - kiterjedésüket és vastagságukat is vizsösszefoglaló i táblázat Vi/lípus Tisztán Szulfátos Kloridos szulfátos llidrogénkarbonátos szulfátos Összetett Szulfátos Ca Na* Ca" Na* Ca" Na* Ca" Na* %-os megoszt 25% 6% 59 % 12% Ossz oldott só mg" 500-1000 1001-2000 2001-5000 5000 felett %-os megoszt 6% 37% 0% 6% A Szalad CO, mg/I 500 alatt 500-1000 1001-2000 >2000 % 69% 25% 6% pH <6,0 6,0-6,5 6,6-7,0 7,0< % 6% 31 % 43% 19% Ca" mg/l 50-100 101-200 201-500 5011000 •/. 12% 50% 38% HCO, mg/l 100 alatt 100-500 5011000 1000 felett % 38% 50% Víztartó k&aet Mészkő (dolomit) Vulkáni króct Egyéb B % 69% 19% 12% Utóvulkáni kapcsolat biztos bizonytalan nincs % 56% 25 % 19% Kiválás dinamikája gyenge mérsékelt erőteljes igen erőteljes % 44% 31 % 25% Kiválás megindulása azonnali kissé késleltetett késleltelett % 44 % 38% 18% C Kiválás tartóssága rövid idejű kissé elhúzódó elhúzódó igen elhúzódó % 25% 50% 25 % Kiválás tipusa kup/genne lqtói vegves tavi-mocsári % 38% 31 % 25% 6% Előfordulás nagvsága kicsi közepes nagy hatalmas % 43% 32% 19% 6% A = Vízkémiai je feana ik, B = \ K« Utáni leüt» nk C = Mészkivá-