Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Éhn József: Magyar intézmények külföldi munkavállalásai, eredményei és lehetőségei
Millenniumi konferencia, 2000. december 11-1 2 sára kiépített közműves infrastruktúrájú vidékekre, az Atlasztól északra, elsősorban a rövid időtartamú gazdasági fellendülés hasznát húzó tengerparti városokba. Ez a hirtelen felduzzadt lélekszámú településeken óriási ellátási és társadalmi feszültségeket okozott. Ugyanakkor az ország középső és déli részén visszaesett a mezőgazdasági, elsősorban a gabonatermelés. A század első felében kiépített nagy öntözőrendszerek fokozatosan tönkrementek. A fenti drámai társadalmi-gazdasági változások ugyan számos más afrikai és ázsiai ország életében is lezajlottak, de nem ebben a formában és mértékben. Miután az észak-afrikai Maghreb országok közül egyedül Algériában voltak jelentős olaj- és földgáz-mezők, a hagyományos termelési szerkezet itt borult fel elsősorban, míg Tunéziában és Marokkóban a fejlődés nem járt az Algériához hasonló súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel. Ebben a környezetben nyíltak meg számunkra a csak arra a korszakra jellemző műszaki vállalkozási lehetőségek, amelyeket kellő szorgalommal és alázattal a javunkra fordíthattunk 2.2. Vízbeszerzés, röviden Miután a szélsőséges időjárás következtében a Földközi-tenger déli partján a csapadék megoszlása egyenlőtlen, ezért a növekvő vízigényeket (települési vízellátás, öntözés), a felszín alatti vízkészletek korlátozott mennyisége miatt csak a felszíni víztározás arányának növelésével lehet kompenzálni. Ez az addicionális, de létfontosságú vízbeszerzési és tározási lehetőség e földrajzi zónában mind a települési vízellátás, mind az öntözőrendszerek vízellátása tekintetében létfontosságúnak bizonyult, s más társadalmi megítélés alá esik, mint a világ fejlett országaiban a kis- és közepes tározók létesítése. A lakosság létszámának rohamos növekedésével együtt járó településszerkezeti léptékváltás a nagyvárosokban természetesen a víztisztítási igények növekedését is magával hozta, hiszen a domb- és hegyvidéki tározókban visszatartott csapadékvizek csak így váltak szállíthatóvá és fogyaszthatóvá. 2.3. Távvezetékek A tengerparti zóna települései általában csak nagy átmérőjű, 20-50 km hosszú távvezetékekkel láthatók el a megfelelő kiterjedésű vízgyűjtővel rendelkező hegyvidéki tározókból. Ugyanakkor az észak-afrikai település-szerkezet jellegzetessége, hogy a könnyebb művelhetőség és erózió-védelem érdekében mezőgazdasági hasznosításra tartják fenn a síkvidéki termőföldeket, míg a települések a kevésbbé hasznosítható magaslatokon fejlődtek ki. Ezek ellátására a távvezetékek végponti medencéitől többszintes, átemelő szivattyútelepekkel és medencékkel tagolt vízelosztási rendszereket létesítenek. 2.4. Elosztó-hálózatok Az elosztási rendszerek - a francia és amerikai tározási gyakorlati tapasztalatokkal és tározási biztonsági követelményekkel összhangban (ami a deficites vízellátási rendszerek üzembiztonsági problémáinak kivédésére, esetünkben a vízhiány feltételezésére épül), továbbá a kivitelezés esetenként kedvezőtlen minősége miatt - a nyomás alatti elosztóhálózatok helyett a gravitációs vízelosztó hálózatokat részesítik előnyben. Az európai rendszerektől eltérően, az ellátási biztonság érdekében 1/2-1 napos táro227 zási kapacitás létesítését is megkövetelik. Ilyen körülmények között érthető, ha a szivattyútelepeken mind a tartalék áramforrásoknak, mind a gépegységek üzemi tartalékának kiemelt jelentősége van. A megépített rendszerek alapproblémája az üzemeltetés és a karbantartás mellett a finanszírozás megoldatlansága, valamint a kiképzett üzemeltető személyzet stabilitásának hiánya, ami az állami irányítás keretei között rendszeres és súlyos üzemzavarokhoz vezet. Itt is bebizonyosodott, hogy más példákhoz hasonlóan a hiánygazdálkodás állandó pazarláshoz, s a már megoldott ellátási igények ismételt reprodukciójához vezetett. A közműves vízellátásban domináns volt ez időben - s talán még ma is - a külföldi szakértők szerepe, amelyhez ekkor a kisebb költséggel elérhető magyar szakértői közreműködés fontos hozzájárulást jelentett 3. A magyar szakértői közreműködés eredményessége A nagyberuházások döntö többségét az ázsiai fejlesztési alapok, valamint a Világbank finanszírozta. Ezen beruházások keretében a tartósan Algériában dolgozó szakértők közül a tárgyalóképes munkatársak megismerhették a nemzetközi versenytárgyalások előnyeit és hátrányait a nagy nemzetközi vállalkozások tárgyalási és vállalkozási stílusát. Az Algériában és Tunéziában működő magyar vízgazdálkodási szakértők kedvező fogadtatását elősegítette, hogy számos más külföldi szakértővel ellentétben nagy empátiát tanúsítottak a helyi közigazgatási gondok és az emberi-társadalmi problémák iránt. A szakmai kvalitásokon túlmenően ennek is köszönhető volt a magyar vízügyi mérnökök eredményességének általános elismerése és a velünk szemben mindmáig tanúsított nagy várakozás, amikor az itthon megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények között már hiányzik az akkor széleskörű vállalkozási készség. A nyolcvanas évek végén ezt a szoros és sikeres együttműködést saját elhatározásunkból, az akkorra kialakult polgárháborús helyzet és a halmozott fizetési nehézségek miatt számoltuk fel Mint ezen munkák vezető tervezője, példaképpen szeretném felidézni néhány jellemző nagy tervezési munkánkat a települési vízellátás és csatomázás területén: - Annaba (450 ezer lakos) vízellátás-rekonstrukciója, - Oran (1,2 millió lakos) vízellátása rekonstrukciójában tanácsadói közreműködés, - Algir környéki települési agglomeráció (kb. 850 ezer lakos) vízellátása, - Skikda (280 ezer lakos) távvezetékes vízellátása és csatornázása, - Blida (350 ezer lakos) vízellátása és csatornázása. Algériában, a polgárháborút megelőző időszakban utolsó jelentős munkánk ezen a területen a Soummamvölgyi településeknek a Tichy-Haf víztározóról történő vízellátási rendszere volt, amelyet a VTZITERV Vállaltból kivált Hidrokomplex Kft., a VTZITERV Kft és a VTZ-INTER Kft. munkatársaiból álló team készített el 1991-93. között, Világbank finanszírozással (összesen kb. 800 ezer lakos vízellátására). 4. Az export-tevékenység értékelése A 70-es évek elején indult mezőgazdasági és kommunális vízellátási-csatornázási export-vállalkozásaink keretében két évtized folyamán felnőttek a VIZITERV export vállalkozásait eredményesen irányító vezető tervezők.
