Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Éhn József: Magyar intézmények külföldi munkavállalásai, eredményei és lehetőségei

226 Magyar intézmények külföldi munkavállalásai, eredményei és lehetőségei Éhn József oki. mérnök, BME egyetemi docens (VÍZ-INTER Mérnökiroda Kft). 1. Bevezetés A XX. század második felében politikai okok miatt zárt közép-európai országokban a nagy hagyományokon nevelkedett mérnökök számára nagy lehetőséget és egyben kihívást jelentett a külföldi munkavállalási lehetőség. Visszatekintve az elmúlt évtizedek történetére, nem vitatható, hogy ez a lehetőség csak tudatos egyéni felkészülés esetén válhatott hosszú távon is hasznosítható eredménynyé. Azok a mérnökök, akik a külföldi verseny-környezetben szakmai érdeklődésük mellett nyelvtudásuk fejlesztésére, az adott társadalmi környezet megismerésére, környezetük rokonszenvének és támogatásának megszerzésére is törekedtek, évtizedekre kiható, a rendszerváltáson átívelő szakmai megbecsülést szereztek maguknak, és hozzájárulhattak nagy elődeink, a magyar vízügyi mérnökök által megalapozott nemzetközi megbecsülés megerősítéséhez. Külföldi munkavállalási lehetőséget ezidöben szinte kizárólag az állami vállalatok nyújthattak, így magam is a VIZITERV-nél töltött negyedszázados szakmai múltamból és az ott megszerzett kapcsolatrendszerből kiindulva építettem fel az előadásomat. A magyar intézmények, így az elsők között a VIZITERV export-piacok felé nyitása már az 1956-os forradalmat követő politikai enyhülést követően, a 60-as évek közepén megkezdődött, elsősorban az azonos politikai berendezkedésű szomszédos országokban, majd a fejlődő világban. Az első lépéseket a korszerű építés-technológiával (zsaluzati rendszerek, előregyártás) kapcsolatos ismeretek átvétele, valamint a TESCO közreműködésével a fejlődő országokban végzett települési vízellátási és csatornázási, és a mezőgazdasági vízhasznosítással, öntözéssel kapcsolatos tervezési megbízások jelentették. Bevezetésképpen ez utóbbiak közül néhányat Gábri Mihály old. mérnök munkásságából idézek, mint amelyekben ő tevékenyen is részt vett: 1955 - Ghana, Gagbiri tározók és öntözések tender dokumentációja, 1957 - Libanon, Akkar vízellátás és öntözés tender dokumentáció, 1966 - Kelet-Pakisztán, Rajshahi vízellátás, öntözés tervdokumentáció, 1965 - Kambodzsa, Phnom Noreai tározó vizsgálata, 1966 - India, Nyugat Bengália öntözési projektek szivattyús felszíni víz kiemeléssel, 1971 - Líbia, Wadi Ghawf vízellátás, öntözés, 1975.- Szudán, Jebel Marra mezőgazdasági fejlesztése (FAÜ támogatás) Az akkor még közel 1000 fős alkalmazotti létszámmal dolgozó VIZITERV vezetői elsőként ismerték fel az akkori sajátos gazdaság-politikai viszonyok között az export-tevékenység bővítésében rejlő lehetőségeket. Az eseti magyarországi tervezési megbízások után a szudáni FAO Öntözési Projekt alapozta meg a hetvenes évek közepétől a komplex szakmai csoportok, team-ek kiküldetésére kötött kereskedelmi szerződések át. 1969-ben a TESCO közreműködésével, az algériai Médeában kezdte meg tartós kiküldetését az első komplex viziközműves munkacsoport, majd 1973-ban és 1976ban a fővárosban, Algírban jött létre további két prestation jellegű vállalkozási szerződés, elsőként a közmű-hálózatokat üzemeltető SONADE-nál, majd az első algériai vízügyi tervező vállalatnál, a BNEH-nál (Bureau National d'Etudes Hydrotechniques). Ettől számítva csak Algériában, majd Tunéziában a VIZITERV rendszeresen 30-50 tartós kiküldöttet foglalkoztatott, nem beszélve az afrikai (Nigéria) és ázsiai (Irak) kontinens más országaiban foglalkoztatott mérnökökről és technikusokról. Később a vízügyi ágazat másik zászlós-hajója, a MÉLYÉPTERV is hozott létre a TESCO-val hasonló típusú vállalkozásokat. A hetvenes évek végétől kezdődő boom idején pedig a Magyarországról teljesített vállalkozási szerződésekkel együtt - egyidejűleg száz fölé emelkedett az eseti, pályázati úton elnyert munkára kiutazók száma, s a VIZITERV vállalati létszámának közel húsz százaléka dolgozott export munkákon, elsősorban Algériában, Tunéziában, Jemenben, Irakban és Mongóliában. A mai, piacgazdasági körülményekre messze kiható jelentőségűnek különösen az körülmény bizonyult, hogy itt mérhettük le először képességeinket a versenytárgyalási ajánlati rendszerhez történő alkalmazkodásban. Ebben a sajátos körülmények között működő felfutási időszakban elévülhetetlen érdemeket szerzett néhány kiemelkedő munkatársunk, így Kiss Sándor export osztályvezető a külföldi tárgyalások szervezésében és eredményes irányításában, valamint Szigeti László, Jeney Tivadar és Garami Ferenc, a VIZITERV algériai kirendeltségének egymást követő vezetői, utóbbiak egyben jelentős tervezési munkák irányító tervező-mérnökei is. 2. Vízügyi szakértők (1969-1989) a maghreb országokban 2.1. Gazdasági környezet Jómagam 1973-78 között, majd 1983-86 között vezettem komplex, közműves munkacsoportot Algírban, mielőtt a VIZITERV-nél felkérést kaptam volna a Vállalat egész export tevékenységének irányítására. Ezalatt a közel két évtized alatt átfogó, közvetlen tapasztalatokat szereztem mind a vízügyi szakterület nemzetközi megítélésére és fontosságára, mind a magyar szakértői közreműködés lehetőségeire és korlátaira vonatkozóan. Algériai kiküldetéseim alatt közvetlen tapasztalataimat elsősorban a gyorsan növekvő lélekszámú 49 megyeszékhely többségének vízellátási és csatornázási tervezési megbízásaiban és néhányuk megvalósításának műszaki ellenőrzése során szereztem. Fiatal mérnökként páratlan szakmai fejlődési lehetőséget jelentett, hogy a fél kontinens kiterjedésű országban lezajló, a gazdag olaj- és földgázmezők feltárásának köszönhető társadalmi változások és gazdasági fejlődés részesei, tevékeny közreműködői lehettünk. Tervezési megbízásaink a 2,7 millió km

2 területű ország szinte egészére kiteijedtek, (amelynek közel 2/3-a sivatagos, and). Algériában a növekvő energia-árak következtében hirtelen támadt jólét felborította az évszázados társadalmi hagyományokat és gazdálkodási formákat. Valóságos népvándorlás indult el a kedvezőtlen természeti adottságú vidékekről, az ország belsejéből a még viszonylag gyéren lakott, korábban jóval kisebb lélekszámú lakosság ellátá-