Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Vadászi Marianna: A fajlagos vízhozam alakulása a Tarna–Verpelét vízgyűjtő területén

VADÁSZI M.: A fajlagos vízhozam a Tama-Verpelét vízgyűjtőn 195 A fajlagos vízhozamok alakulását vizsgáltuk az Eger patak vízgyűjtő területe, illetőleg az Almár-i vízmérő állo­más 1996 és 1997 évi vízhozam adatai alapján is. [1,2,3] A számított eredmények: A közepes faji. vízhozam évi átlaga 11,4.10" 3 m 3/s/mm. A közepes faji. vízh. 5 havi átlaga 22,2.10" 3 m 3/s/mm. A maximális faji. vízhozam évi átlaga 29,5.10" 3 m'/s/mm. A maximális faji. vízh. 5 havi átlaga 54,2.10" 3 m 3/s/mm. Az átlagos értékek alapján meghatározott fajlagos ér­tékek havi változását a 3. ábra mutatja. Az 1. ábra függ­vényéhez hasonlóan a január, február, március hónapok­ban most is az átlagot jelentősen meghaladó fajlagos víz­hozam jelentkezik. 80 70 60 ill so AO 30 20 10 I Ii in iv v vi vii vm ix x xi xu 3. ábra A havi átlagos fajlagos vízhozam értékek ala­kulása az Eger patak-Almár területen A január-február-március-április havi átlag és az évi át­lag aránya: 26,5/11,4 = 2,32 = 232 %. A január-február­március-április-december havi átlag és az évi átlag ará­nya: 22,2/11,4 = 1,94 = 194 %. A maximális értékek alapján meghatározott fajlagos értékek havi változását a 4. ábra szemlélteti. A fenti ará­nyok a maximális fajlagos értékeknél 4 hónap esetén: 64,5/29,5 = 2,19 = 219 %, öt hónap adatai mellett: 54,2/29,5= 1,84 = 184%. Az átlagos értékek 232 %-os, illetve 194 %-os arányát összehasonlítva a maximális értékek 219 %-os, illetve 184 %-os arányával, megállapítható, hogy a fajlagos értékek "szezonális" alakulása lényegében azonos mértékű, ha­sonlóan a Tarna-Verpelét adathalmaz értékelése során ta­pasztalt jelenséghez. Adódik a lehetőség a Tarna-Verpelét, illetőleg az Eger patak - Almár terület adatainak összehasonlítására: A 4/12 hónapos arány Tarna-Verpelét területen 178­190 %-os. Az Eger patak-Almár területen 232-219 %-os. Az 5/12 hónapos arány Tarna-Verpelét területen 160­168 %-os. Eger patak-Almár területen 194-184 %-os e­redményt mutat. 4. ábra A havi maximális fajlagos vízhozam értékek alakulása az Eger patak-Almár területen A "szezonális" emelkedés mind az átlagos, mind pedig a maximális értékek esetén 20-30 %-kal az Eger patak-Almár területen nagyobb. Ez lehet a kisebb vízgyűjtő terület (f = 128 km :), illetőleg a kisebb fajlagos vízhozamok "eredménye" is, miszerint kisebb vízhozamok esetén a fa­gyos időszak "változékonyságot" növelő hatása nagyobb, esetlegesen más tényezők hatása is. Az Eger patak-Almár terület esetében is összehasonlí­tást tehetünk a maximális és az átlagos értékek alapján az év 12 hónapjára adódó átlagok és az öt hónapos (fagyos talaj) időszakra adódó átlagok alapján is. Az éves összehasonlítás: MAX^/ÁTLÍÜ. = 29,5/11,4 = 2,59 = 259 % Az öt hónapos adatok összehasonlítása: MAX^/ÁTL^. = 54,2/22,2 = 2,44 = 244 % Ezek az eredmények - hasonlóan a Tarna-Verpelét te­rület adataihoz - azt mutatják, hogy a maximális értékek átlaga és az átlagos értékek átlaga közötti arány az egész ciklus (12 hónap) és a "téli szezon" alatt gyakorlatilag a­zonos (259 %, 244 %), kereken 2,5-szeres. Adódik az összehasonlítás lehetősége a Tarna-Verpelét és az Eger patak-Almár terület között. Az azonos jellegű arányok 249 « 259 %-os, ill. 260 ~ 244 %-os egyezősége azt mutatja, hogy ez a jellemző gyakorlatilag mindkét te­rületen azonos. Az esetleges prognózis készítés, illetőleg az árvízveszély megítélése szempontjából érdekes lehet még egy további összehasonlítás. A maxi­mális értékek abszolút (havi) maximumának és abszolút (havi) minimu­mának aránya, illetőleg a maximális értékek abszolút (havi) maximumá­nak aránya a maximális értékek átlagához: MAX ABSzro^/MAX ABSz^ = 152/5 = 30,4 = 3040 % MAX ABSz^/MAXiu. = 152/29,5 = 5,15 = 515 % Ez utóbbi értékek arra hívják fel a figyelmet, hogy - a Tarna-Verpelét-i adatoknál már részletezett okok miatt is - az abszolút maximális vízhozam 30-szorosan is megha­ladhatja a maximális értékek minimumát! Ez a harminc­szoros érték több mint háromszorosan haladja meg a Tar­na-Verpelét-i terület 8,6-szoros arányszámát. A két terü­let közötti 30,4/8,65 = 3,5-szörös arány abból adódik, hogy amíg a két területen a MAX ABSz,,^ 147.10° m'/s/mra és a 150.10" 3 m 3/s/mm érték gyakorlatilag azo­nos, addig a kisebb átlagos fajlagos vízhozamú Eger pa­tak-Almár területen a maximális érték abszolút mmimuma 5.10" 3 m 3/s/mm, ami kevesebb, mint harmada a Tarna­Verpelét-i 17.10° m 3/s/mm értéknek.

Next

/
Thumbnails
Contents