Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Vadászi Marianna: A fajlagos vízhozam alakulása a Tarna–Verpelét vízgyűjtő területén
196 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 3. SZ .. A két terület jellemzőinek összehasonlításával kapcsolatban természetesen az is jelent valamit, hogy amíg a Tarna-Verpelét-en a MAX ABSWÁTLm = 147/29,7 = 4,95 = 495 %, addig az Eger patak-Almár-on a MAX ABSz^ÁTLíu. = 152/11,4 = 13,3 = 1333 %. A Tarna-Verpelét területen az ÁTL ABSz^/ÁTL ABSz,^ = 68/10 = 6,8 = 680 % ÁTL ABSz^ÁTUü. = 68/29,7 = 2,29 = 229 %. Az Eger patak-Almár területen ugyanezek az értékek: ÁTL ABSz^/ÁTL ABSz mi n = 64/2 = 32 = 3200 %, ÁTL ABSWÁTLai. = 64/11,4 = 5,61 = 561 %. A kisebb területű, illetőleg kisebb vízhozamú Eger patak-Almár területen a max/min arány 32/6,8 = 5-ször, a max/átl arány 5,61/2,29 = 2,5-szer nagyobb, mint a nagyobb területű és vízhozamú Tarna-Verpelét területen. Bizonyos szempontból (pl. árvízi elemzések) érdekes lehet a MAX ABSZTO, és az ÁTL ABSz™, fajlagos vízhozamok megoszlása, illetőleg összehasonlítása is. A Tama-Verpelét területen ez az arány: MAX ABSZmjx/ÁTL ABSz miI 1= 147/10 =14,7 =1470 % Az Eger patak-Almár területen pedig: MAX ABSz^/ÁTL ABSz^ = 152/2 = 76 = 7600 %. Ez azl jelenti, hogy pl. az Eger patak területen a július-augusztusszeptemberi átlagos minimálj s (ezen hónapok adatai az abszolút minimumok) fajlagos (m'/shm) vízhozamot 70-80-izorosan haladja meg az abszolút maximum (februári) fajlagos vízhozam. Az I. és 2. táblázat adataiból látjuk természetesen azt is, hogy egyes években a Taroa-Verpelét területen is előfordult, hogy a június-júliusaugusztus-szeptember-októberi 1-5.10" 3 m 3/s/mm átlagos minimális fajlagos vízhozamokat 50-200-jiorosan haladják meg a január-áprilisi 50-200.10" 3 m 3/s/mm abszolút maximum fajlagos vízhozamok. (Pl. 1992 és 1993 évek) Hangsúlyozni kell természetesen, hogy a most bemutatott eredmények adott területre (574 km 2, 128 km 2), illetőleg egységnyi csapadékmennyiségre (1 mm) vonatkozó jellemzők. A tényleges (árvízi) vízhozamok (m 5/s,m J) meghatározásánál (prognosztizálásánál) a csapadékmenynyiséggel (intenzitással) - ami a nyári hónapokban sokszorosa lehet a téli hónapok értékének - és a vízgyűjtő terület nagyságával számolni kell. A két vizsgált területre meghatározott jellemzők havi értékei az 1-4. ábrák alapján megállapíthatóan hasonló lefutást mutatnak. Ha a két terület eltérő adottságai (vízgyűjtő terület, megfigyelési időtartam) ellenére megengedjük az összevont kezelést, akkor az S. és 6. ábrán megadott függvényekhez j utunk. További vizsgálatok során érdekes lehet jelen tanulmány eredményeinek összevetése az [5] és [6] cikk, a lefolyási jellemzőire vonatkozó adataival, eredményeivel. A bevezetőben már szóltunk róla, most ismételten jelezzük: a vízhozam, továbbá a fajlagos vízhozam értékek elemzése, illetőleg az elemzés eredményei a lefolyás értékek változását is jellemzik, mivel az idő dimenzió átszámításával, valamint a vízgyűjtő terület számításba vételével a vízhozam (m 3/s, m /s/mm) lefolyás jellemzővé alakítható át. A fajlagos vízhozam dimenzió nélküli jellemzőinek (az átlag %-ában megadott értékek) éven belüli havi értékeinek alakulása a lefolyás havi abszolút értékeinek (mm/hó), ill. a havi %-ainak alakulását adja meg. Irodalom [1] Vízrajzi Évkönyvek [2] Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék: A Mátraés Bükkalja-i csapadékviszonyok elemzése. Kutatási részjelentés a Mátrai Erőmű Rt (Visonta) részére. Miskolc, 1999. december [3] Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tahszék: A csapadék, párolgás, beszivárgás és lefolyási jellemzSk vizsgálata. (Irodalomkutatás és feldolgozás) Kutatási részjelentés a Mátrai Erőmű Rt (Visonta) részére. Miskolc, 2000. március. VADÁSZI MARIANNA [4] Miskolci Egyetem Bányászati is Geotechnikai Tanszék: A csapadék, vízhozam és lefolyási jellemzők elemzése a Mátra- és Bükkalja-i adatok alapján. Kutatási részjelentés a Mátrai Erőmű Rt (Visonta) részére. Miskolc, 2000. március [5] Pálfai Imre: A belvizek hidrológiai jellemzése. Hidrológiai Közlöny 68. (1988) évf. 6. szám 320-329. old. [6] Domokos Miklós - Kovács György: Kísérleti vízgyűjtőn meghatározott csapadék-lefolyás kapcsolat regionális általánosítása. Hidrológiai Közlöny 1983. 3. szám 107-113. old. A kézirat beérkezett: 2001. január 11. 5. ábra A közepes fajlagos vízhozam értékek alakulása a Mátra-Bükkalja-i területen (Összevont átlag) 160 140 120 M 80 i n ni iv v vi vu vra ix x xi xn 6. ábra A maximális fajlagos vízhozam értékek alakulása a Mátra-Bükkalj a-i területen (Összevont átlag) oki. hidrogeológus mérnök, doktori ösztöndíjas, Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék.
