Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Horváth Emil: A tiszasasi buzgár: a „Kinizsi vár”

HORVÁTH E. . A tiszasasi buzgár 185 a hossz-szelvény. Ettől néhány m-re a 14+558 tkm. szel­vényben működött a kontroli-buzgár, amelynek "hideg" vize volt. Figyelemreméltó, hogy a 14+986 tkm.-ben kialakult buzgárt mintegy előrejelzi a geoelektromos hossz-szel­vény. A vastag vízzáró réteg ebben a szelvényben elvéko­nyodik kisebb mint 1 m-re, s közvetlen alá beékelődik a mintegy 11 m vastag, jó vízvezető réteg. A buzgárokból vett minták szemeloszlási vizsgálatából kiderült, hogy azok iszaptartalma 4-20 % között van, döntően homokliszt, iszapos homokliszt frakciójúak. Egy mintát, amelyet a buzgár (14+710) kürtőjéből vettek, ho­mokos iszaplisztnek minősítettek. Homoktartalmuk 2-20 % közötti. Egyenlőtlenségi együttható: U = 2,07-2,74. A buzgárból (14+986) vett minta szemeloszlása igen meredek, homokliszt frakciójú. Az e szelvényben kiala­kult buzgár egyébként klasszikusnak nevezhető, mind ki­alakulását, mind pedig működését illetően. A védekezés idején fúrást végzett az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) feltáró csoportja, a 14+720 tkm. szelvényben, a töltés vízoldali koronaélében 8 m-es talpmélységig A furómesteri minősítés szerint a talaj rétegződés 0,00-1,10 m bama iszapos agyag barna agyag bama homokos iszapos agyag, homoklisztes iszap bama szürke agyag bama homokos iszapos homokliszt barnás szürke agyag barna homokos homoklisztes iszap szürkés fekete agyag A fúrón a minta, 0,2 m-től 1,8 m-ig üreges, hézagos. A fúrón a minta, 1,3 m-től 1,9 m-ig átázott, puha állagú. A töltésszelvény átvágásos feltárását szeptember 4-11. közt végezték. A nyílt feltárásban, a töltésszelvény keresztmetszetében több, legalább 4 építési fázis különíthető el (hagymaszer­kezet). A felső 1-2 m között, a korona alatt, a feltárás so­22,0 1,10-3,50 m 3,50-4,00 m 4,00-4,90 m 4,90-5,00 m 5,00-5,40 m 5,40-5,90 m 5,90-8,00 m rán üreg került elő, közel a mentett oldali rézsűhöz. Ben­ne még jól megfigyelhetők voltak a vízszintek által ha­gyott nyomok. Az üreg beszakadt, de az erős vízáramlás nyomait megőrizte. A töltés talpánál, a vízoldali koronáéi esésvonalában, a terep alatt 0,4-0,5 m-rel üreget tártak fel, melyben lekop­tatott agyagrögök voltak. Szemmel láthatóan erős víz­áramlás okozta a lekerekítést, alakíthatta ki az üreget. Közvetlen alatta, annak folytatásaként járatot lehetett fel­fedezni a metszeten. Azáltal különült el környezetétől, hogy lazább, valami­vel világosabb anyaggal volt kitöltve. A vízoldali feltárás­kor is találtak járatokat a töltéstestben, ami minden bi­zonnyal a terep alatt haladt tovább. A szeptember 4-i fel­táráskor a letakarított mentett oldalon a buzgár szelvé­nyében, a terepen szürke finom homokot találtak viszony­lag nagy kiterjedésben, aminek átható mocsárszaga volt. Ez a frakció a fürásszelvény szerint ~ 4 m mélységben ta­lálható. Azt már a helyszínen, szemrevételezéssel is meg lehetett állapítani, hogy a töltés ezen szakasza rendkívül laza szerkezetű, tele járatokkal. A mérési adatok értékelése Háromféle paramétert mértünk: a Tisza és a buzgárból elfolyó víz hőmérsékletét, a víz vezetőképességét, vala­mint annak átlátszóságát. Vízhőmérsékletet nemcsak a buzgár szelvényében, hanem kontrollként több helyen is, így a 14+986 tkm-ben lévő ("éjszakai") buzgárnál, a 14+ 558 tkm-ben a kontroll buzgárnál, valamint a 13+385 tkm-ben keletkezett buzgároknál. Vezetőképesség-mérést a 14+710 tkm-ben lévő buzgárnál rendszeresen, az emlí­tett szelvényekben esetenként végeztünk. A víz átlátszó­ságát a 14+710 tkm lévő buzgárban mértük. 2000. 4. 18. 2000. 4. 20. 2000. 4. 22. 2000. 4. 24. 2000. 4. 26. 2000. 4. 28. 2000. 4. 30. 2000. 5. 2. 2000. 5. 4. 2000. 5. 6. 0:00 0:00 0:00 0:00 0:00 0:00 0:00 0:00 0:00 0:00 Nap 2000. 5. 8. 2000. 5. 10. 0:00 0:00 —Vlzhö(Tisza) —Vlzhö(14+710buzgár) —-"Vizhö(kontr.) 14+986 (csurg.) 14+986 (buzg.) 13+385 (l.buzg.) 13+385 (2.buzg.) Vlzhö(14+694 mikr.buz.) 5. ábra. A Tisza folyóban ás a mentett oldali buzgárokban mért vízhőmérsékletek Tiszasasnál Vízhőmérséklet A napi mérések menetgörbéje jól mutatja, hogy a Ti­sza és a buzgárból elfolyó víz hőmérséklete hasonló. Né­hány fokos eltéréssel, az elfolyó víz hőmérséklete nyu­godtabb kilengésekkel követi a Tiszáét. A menetgörbe megerősíti azt a tapasztalást, miszerint a vízhőmérsékleti értékek nyári (meleg) időszakban adnak megbízható in­formációt a jelenségre vonatkozóan. Ha a mérés-sorozat kezdetét nézzük: a folyó és a buzgár vízhőmérséklete kö­zött nincs jelentős eltérés (2-2,5 °C). Az erőteljes melege­dés hatására a folyó hőmérséklete napszakon belül jelen­tősen eltért, ezt kiegyenlítetten, de követte a buzgáré. Te­hát nem mindegy, hogy milyen évszakban, azon belül a nap melyik részében mérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents