Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Horváth Emil: A tiszasasi buzgár: a „Kinizsi vár”
184 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. É VF. 3. SZ. Május 3. Az előző éjszaka folyamán, egy sor zsákot emeltek ki az átbukás biztosítására, mivel a vízszint 48-50 cm-nyit tovább csökkent a föelzárásban. A kora reggeli órákban nem tapasztalni átbukást. Az I. sz. kazettából az elfolyás jelentősen csökkent az előző óta. A viz átlátszósága 8-15 cm közötti. A kisebb érték a föelzárásban mérhető. A mikro-buzgárok csendesedve működnek, ellenben, az eddig letisztult kráterek (II. sz. kazetta) gyengén "füstölnek", lebegtetett anyagot mozgatva felhőszerűen. Napközben, 8 2 7-12 Í 0 között, a buzgárban többször emelkedett-csökkent a vízszint. 12 5 0-től újból apadt, ezért egy sor zsákot vettek ki az átfolyás biztosítására. 15 0 5-kor a föelzárás vize a lebegtetett anyagtól zavaros, felszíne kb. 75 %-ban fedett fehér habbal. Délutánra jelentős vízhozam csökkenést tapasztaltak az összes elfolyásban. Néhány kazettákból - az I.-III. sz.-ból - megszűnt az átbukás, a II. sz.-ból pedig minimális. A megtámasztó bordák közötti területről eltűnt a víz, megindult a kiszáradás. Folyó-buzgár vízszintkülönbség: 2,05 m. Május 4. Az éjszaka folyamán tovább apadt a buzgár és a kazetták vize. Oly mértékben, hogy a buzgárban a kráter is előtűnt, barna habbal fedve. 7 3 0kor a buzgár kráterében a vízszint: 82,54 mBf. A Tisza vízszintje: 84,90 mBf. Az I..-II.-III. számú kazettákból megszűnt az átbukás. Május 5. A föelzárásban a vízszint, ha kis mértékben is, de csökkent. A Tisza és a buzgár vízszint-különbsége: 824 cm-es tiszasasi vízállásnál 2,21 m. A kazettákból megszűnt az átbukás, kivétel a két nagy, körítő elzárás, amelyekből néhány tized liter bukik át. A mikro-buzgárok enyhén működnek, egy részük már nem működik. A föelzárás K-i részén (II. sz. kazetta) 7-8 buzgárból álló csoport működése erőteljesen csökkent. A kontroll szelvényben (14+558), napok óta észlelhető enyhe vízhozam csökkenés. Május 6. Tovább folytatódott a kazettákban a vízszint csökkenése. Átbukás már csak a két külső medencéből: a "gyűrű", és "patkó"-ból. A mikrobuzgárok közül néhány működik. A Tisza és a buzgár vízszint-különbsége, 803 cm-es tiszasasi vízállás mellett 2,00 m. A föelzárásban lévő kisebb buzgár vízhozama és az elzárás alján lévő víz hőmérséklete között, közel 1 °C (!) a különbség. Valószínű, hogy a buzgárt legalább két feltörés táplálta, s ezek nem egy helyről kapták a vízutánpótlást. A 14+558 tkm-ben , a víz hőmérséklete első mérésre 10,6 °C (!) volt, majd 9,6 °C. Eddig ekkora különbség nem volt tapasztalható. Május 7. A föelzárásban a vízutánpótlás megszűnt: a kifolyónyílással átellenben. A homokzsákok mellől, alól előtörő buzgárnak tekintélyes kúpja látható a teljesen kitisztult vízben. A mikro-buzgárok itt-ott még működnek, de igen gyengén. A legkülső elzáráson (a "patkó"-n) kívül (14+ 690 tkm.) még működik. Hőmérséklete: 9,8 °C. Az elfolyás általánosan csökken, a legkülső elzárásokból néhány tized liter. A kihordott anyagmennyiség becsült értéke, a kitörés első fázisában (18-19-én) a föelzárásban 2,5-3 m 3, az I. sz kazettában, valamint az intenzív kitörés első 2 órájában, - 6 m 3. összesen 8-9 m 3. Május 8. A vízoldali rézsű beszakadásának helyét a fólia takarás levétele után bemérték. A búvárok által homokzsákokkal betömedékelt lyuk átmérője -lm. A buzgár (14+710 tkm.) környezetében tovább csökkent a mikrobuzgár tevékenység. Az összes elfolyás minimális (tized liternyi). I J i tí —? E F-" 1/—»' • -—* «—' I -SE * vm * IUI fH4 iwfcfc. .1 —L .-N ISJ* IMririmm « Mwlto V UJ« 1»" 4. ábra. Vízállások a A környezet talajtani leírása A buzgár az árvízvédelmi töltés ősmedrekkel sűrűn szabdalt szakaszán alakult ki, ahol a töltés nyomvonala erős kanyart ír le. Ennek tetőpontján tört fel a buzgár. Az ősmeder keresztezés-kimutatása szerint, kb. 90 mre van a legközelebbi ősmeder a buzgárhoz, s azt követően több is előfordul. A helyszínrajz és a töltés íve azt sejteti, hogy a 14+700-16+200 tkm. között, a vízoldalon, közvetlenül a töltéslábbal párhuzamosan ősmeder található. Valószínű, ez magyarázza a töltésnek ilyen vonalvezetését. A buzgárhoz legközelebb eső ősmeder a 14+800 tkm.-ben keresztezi a töltést, amely IV. veszélyességi osztályú. A 14+500-14+900 tkm. szelvények közt a vízoldali tiszasasi buzgárnál holtággal párhuzamosan halad a töltés, és a geofizikai hossz-szelvény szerinti talaj rétegződés egyenletes. A töltésállapot hossz-szelvény a 14+710 tkm. környezetében a felszínen iszapot jelöl, mintegy 1 m vastagságban, ez alatt 2,5 m vastag kövér agyagot, alatta finomhomokot, majd iszapos homokliszt-réteget. A geoelektromos hossz-szelvény szerint a 14+71014+720 tkm. szelvény környezetében féüg vízzáró, vízvezető réteg található a felszíntől kb. 1 m-es mélységig. Ez alatt 3-3,5 m vastag vízzáró réteg, majd ezt követően félig vízzáró, majd jó vízvezető réteg következik. A 14 +720 tkm. környékén a vízzáró réteg elvékonyodik 1-1,5 m-re. Ebbe türemkedik be a félig vízvezető réteg. A 14 +565 tkm. szelvényben a vízzáró rétegben szakadást jelez
