Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Dr. Benedek József (1876–1941) emléktáblájának avatása

A HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY MELLÉKLETE XIII Ezt a szellemiséget folytatta, építette tovább Felföldy Lajos, a tudományegyetemi, szervezett hidrobiológus­képzés egyik megalapítója. A Debreceni Tudományegye­temen az 1960-as évek második fele és az 1970-es évek első fele során tartott előadásai alapján állította össze nap­jaink hidrobiológusainak alapvető ismereteit összegző művét. 5 A szlovák vizsgálatok tapasztalatait és eredményeit ér­tékelve, Felföldy összegzéseit használhatjuk vezérfonal­ként. Ennek nyomán megállapíthatjuk, hogy - valamely élőlény vagy élőlénytársulás és környezete egységes egész. A környezet biztosítja az élet feltéte­leit, ami a káros és az előnyös tényezők összessége (nem összege, hanem "összhatása"); - az élőlények alapvető tulajdonságai (mint pl. anyag­csere, növekedés, szaporodás, mozgás, érzékenység, stb. ciklusai) közé be kell sorolni az állandóság (stabi­litás) iránti igényt is. Ez azt jelenti, hogy az élőlény (kibernetikai alapon megfogalmazható, bonyolult szabályozó rendszerei segítségével) ellenáll a külső, az élőlény tulajdonságait megváltoztató hatásoknak. Ez elsősorban az egyedre érvényes, konzervatív vo­nás - meglepő módon - nemcsak az élőlények cso­portjára, hanem még az élőlénytársulások esetére is igaznak bizonyult. (Felföldy ezen megállapítása min­den bizonnyal igaz egy olyan időszakot illetően, a­melynek hossza összemérhető az élőlénytársulás ge­neráció-váltásának időtartamával, de biztosan nem igaz az evolúció időhorizontján. Az evolúció domi­náns jellemzője ugyanis a változás, még ha annak se­bessége csekély is. A csekély sebességű változás hosszú idő alatti halmozódása döntő változást ered­ményezhet: évmilliók alatt: a generációról-generáció­ra bekövetkezett változások eredményeképpen ala­kult ki pl. az emberszabású majomból a homo sapi­ens. A múlt bizonyítékai alapján joggal feltételezhető, hogy ez a jövőre nézve is igaz lesz ); - bármely élő rendszer - legyen az akár egyed, akár a­zonos típusú egyedek csoportja vagy társulás - külön­böző jellegű, előjelű és erősségű igényeket támaszt a környezetével szemben. Ha a környezet ezeket az i­gényeket kielégíti, akkor az élő rendszer zavartalanul működik. Ha a környezeti elemek egyike-másika s így hatásuk megváltozik, a kielégítés részben vagy e­gészben elmarad, ez az élő rendszer szempontjából megpróbáltatásként jelentkezik. Az élőlény vagy kö­zösségük vagy társulásuk a hatás(ok) megváltozására vagy alkalmazkodással vagy a környezet visszavál­toztatási igényével, vagy elvándorlással válaszol. Ha az egyik lehetőségre sincs mód, akkor előfordulhat, hogy ideiglenesen, nyugvó, lappangó állapotba me­nekül (kivárandó a környezet helyreállítódását), vagy elpusztul; - minél változatosabb egy élőlénytársulás, annál több ciklusból állhat és így pl. több anyag- és energiapálya alakulhat ki benne, melynek eredményeképpen a kör­nyezeti hatás(ok) megváltozásának egyre szélesebb sávjában képes alkalmazkodni, marad életképes. En­5 Felföldy Lajos (1920 -...): A vizek környezettana - Általános hidrobio­lógia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981. nek oka, hogy ha valami az egyik ciklusban vagy az egyik lánc mentén nem megvalósítható, megvalósul­hat valamelyik másikon. Szaknyelven szólva: minél nagyobb az élőlénytársulás változékonysága-változa­tossága (diverzitása) a közösség annál stabilabb, a na­gyobb számú alternatív megoldások lehetősége miatt; - ha a környezet megváltozása és így a hatás megválto­zása messze eltér az élőlénytársulás által igényelt op­timumtól (kilép a tűréshatár sávjából), akkor e válto­zásokat a kibernetikai ciklusok már nem képesek ki­védeni: az egész társulás összeomlik, tönkremegy, el­pusztul és romjain más társulás ver tanyát; - ilyenkor szokták a félművelt szakértők a biológiai e­gyensúly felborulását emlegetni. Ez az - egyesek sze­rint ingázó - egyensúly nem létezik, tehát fel sem bo­rulhat. Ha a környezet tényezői nem elégítik ki az élő rendszer igényeit, akkor az elpusztul. Példaként érde­mes figyelembe venni a "tiszta folyóvíz" vízminősé­gének egyik fontos szabályozó ciklusát: szervetlen a­nyag - alga - kisrák - hal - szerves anyag - baktérium - szervetlen anyag. Ez a ciklus "tiszta folyóvízben" zavartalanul működik annak ellenére, hogy a ciklus egyes tagjainak szaporodási, stb. ciklusideje lényege­sen eltérő, mert pl. a baktérium szaporodási ideje né­hány óra, az algáké egy-két nap, a kisrákoké 5-7 nap, de a halaké már egy esztendő. Ha a "tiszta folyóvíz" tisztítatlan városi szennyvíz befogadójává válik, a szerves anyagok feldúsulása a baktérium populáció gyors szaporodását eredményezi. Ez viszont fokozott oxigén igényével a ciklus stabilitását veszélyezteti. Az oldott oxigén hiánya pedig a hosszabb élet-ciklusú é­lőlények pusztulását eredményezheti. A végeredmény a rendszer stabilitásának megszűnése, összeroppanása s a romokon egy új életközösség alakul ki (oxigénhi­ányt tűrő szervezetek pl. anaerob baktériumok). Az új életközösség kedvező esetben lehet stabil is, de gyakran labilis, a diverzitás csökkenése, a ciklus vala­melyik tagjának elburjánzása nyomán; - a vízi környezetben élő szervezetre ható legfontosabb (kémiai és fizikai) külső tényezők: a vízben oldott gá­zok, az oldott és az oldhatatlan szervetlen és szerves anyagok (ezek minősége, mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya), valamint a víz hőmérséklete, a fény (behatolása) és (a víz mozgását jellemző) dina­mikai viszonyok. E természetes és mesterséges hatá­sok mellett nem hanyagolható el az élőlénytársulás tagjainak kölcsönhatása sem; - a környezeti tényezőkről illetőleg azok hatásáról a víz miliőspektruma ad tájékoztatást. Fontos a hatások amplitúdója, az ingadozás határai (kardinális pon­tok). Az élőlénytársulás alkalmazkodó képességét (környezeti valenciáját), ami ugyancsak kisebb-na­gyobb amplitúdójú sávval jellemezhető, egybevetve a környezet miliőspektrumával derül ki, hogy az adott életközösség az adott élettérben életképes-e. A felsorolt szempontok a környezet és hatásainak (a miliőspektrumnak) az értékelését teszik lehetővé a 24 szlovák tanulmányban foglalt tapasztalatok és eredmé­nyek (az életközösségek valenciájának) figyelembevételé­vel. Ennek során megkíséreljük a Cunovo/Dunacsúny -

Next

/
Thumbnails
Contents